Kelta nyelvek forrásának megtekintése

A '''kelta nyelvek''' összefoglaló elnevezés az [[indoeurópai nyelvcsalád]] nyugati ágát alkotó – nem [[Germán nyelvek|germán]] és nem [[Italikus nyelvek|itáliai]] nyelvekre, amelyek feltételezhetően egy, az itáliai alapnyelvvel közeli rokon indoeurópai nyelvjárásból (kelta ősnyelv vagy [[Alapnyelv (történeti nyelvészet)|alapnyelv]]) váltak le. A kelta alapnyelv valószínűleg [[Közép-Európa|Közép-Európában]], az [[ókori kelták]] őshazájában alakult ki az [[i. e. 1. évezred]] elején. Az első ismert, bizonyíthatóan kelta kultúra a Duna felső folyása mentén és attól északra volt ([[La Tène-kultúra]]). A legrégebbi írott forrásból ismert kelta nyelv a ''leponti,'' amely mára utód nélkül kihalt.

Mára csak a [[szigeti kelta nyelvek]]et, azaz az ír, a skót gael, a walesi, a cornwalli és a breton nyelveket beszélik, és ezek is veszélyben vannak a [[Brit-szigetek]]en beszélt [[angol nyelv|angol]] és a [[Bretagne]]-ban beszélt [[francia nyelv|francia]] nemzeti nyelvek hatása miatt. Ezek az ún. szigeti kelta nyelvek, amelyek a [[középkor]]ban ([[5. század]] körül) alakulhattak ki egy közös ősből. A [[szárazföldi kelta nyelvek]] mára teljesen eltűntek. A ma beszélt kelta nyelvek mind hangtanilag, mind alaktanilag a felismerhetetlenségig eltávolodtak egykori ősüktől (hangzásukban is inkább a nyugati germán nyelvekre emlékeztetnek), a különbség sokkal nagyobb, mint például a [[Latin nyelv|latin]] és az [[újlatin nyelvek]] között. Az ókelta nyelvek (különösképpen a [[keltibér nyelv|keltibér]]) a ránk maradt dokumentumok alapján még nagyon közeli rokonai voltak a latinnak, egyes források szerint még [[kölcsönös érthetőség]] is fennállt közöttük.

== Osztályozás, besorolás ==
Az [[indoeurópai nyelvtudomány]]ban egy időben igen népszerű volt az [[italikus nyelvek|italikus]] és a kelta nyelvek közös eredeztetése, beszéltek „italo-kelta nyelvcsalád”-ról, „italo-kelta alapnyelv”-ről. Az indoeurópai nyelvészet mai álláspontja szerint a két ág között valóban meglévő hasonlóságok ilyen mértékben bármely két indoeurópai nyelvcsoport között kimutathatóak, a közös ág feltételezése nem indokolt.
* [[Indoeurópai nyelvcsalád]]
** [[őskelta nyelv|őskelta]] (kelta alapnyelv)
*** '''[[szigeti kelta nyelvek]]'''
**** [[gael nyelvek]] (goidel vagy „q-kelta”) 
***** előír 
****** óír 
******* középír 
******** [[ír nyelv|ír gael]]
******** [[skót gael nyelv|skót gael]]
******** [[manx nyelv|manx]]
**** [[brit nyelvek]]
***** pikt (†, a besorolása nem biztos)
***** ''brit'' 
****** cumbriai (†)
****** ówalesi
******* középwalesi
******** [[Walesi nyelv|walesi]]
****** ''déli brit nyelvek''
******* [[breton nyelv|breton]]
******* [[korni nyelv|korni]] (cornwalli)
*** '''[[szárazföldi kelta nyelvek|szárazföldi kelta]] (ókelta) nyelvek''' (†)
**** leponti ([[I. e. 7. század|i. e. 7]]–[[i. e. 3. század]], †)
**** gall ([[I. e. 3. század|i. e. 7.]] – [[2. század|i. u. 2. század]], †)
**** galata ([[I. e. 3. század|i. e. 7.]] – [[4. század|i. u. 4. század]], †)
**** [[Keltibér nyelv|keltibér]] ([[I. e. 1. század]], †)
**** noricumi avagy keleti kelta ([[1. század|1.]] vagy [[2. század]], †)

A szárazföldi kelta nyelvek egymáshoz való viszonya a nagyon kevés írásos emlék miatt nehezen tisztázható. A leponti a többségi álláspont szerint a gall nyelvjárása lehetett, a galata úgyszintén. A noricumi nyelv összes emléke két fragmentum.

== ''P-kelta'' és ''q-kelta'' nyelvek ==
A fenti nyelvtörténeti besoroláson túl a kelta nyelveket hangtanilag két nagy csoportra szokták osztani attól függően, hogy az indoeurópai alapnyelvi szókezdő labioveláris ''*k<sup>w</sup>-'' hogyan alakult. Ennek megfelelően, az úgynevezett ''p-kelta'' nyelvekben az indoeurópai [k<sup>w</sup>] hang ''p''-vé labializálódott – lásd például walesi ''pedwar'' „négy” –, míg az úgynevezett ''q-kelta'' nyelvekben velarizálódott, és [k]-ként őrződött meg – például ír ''cethair'' (ejtsd: ~ ''kjáhir'') [ke-] „négy” (indoeurópai ''*kw<sup>e</sup>t<sup>w</sup>or).''

== Mai beszélőik száma ==

{| class="wikitable"
! Nyelv || Beszélők megoszlása || Beszélők száma || Hivatalos státusz || Beszélik
|-
| '''[[Breton nyelv|Breton]]''' || [[Fájl:Distribution relative des brittophones par Pays (2004).png|200px]] || [http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=bre {{szám|500000}}–{{szám|1200000}}] || nincs || [[Bretagne]] ([[Franciaország]])
|-
| '''[[Ír nyelv|Ír]]''' || [[Fájl:Cainteoirí Gaeilge - Irish Speakers.svg|200px]] || folyékonyan: {{szám|380000}} || [[Írország]], [[Európai Unió]] || [[Írország]], [[Egyesült Királyság]]
|-
| '''[[Korni nyelv|Korni]]''' || [[Fájl:Cornish language shift.svg|200px]] || folyékonyan: 378<br />társalgási szinten: 2900 || [[Cornwall]], [[Egyesült Királyság]] || [[Cornwall]], [[Egyesült Királyság]]
|-
| '''[[manx nyelv|Manx]]''' || [[Fájl:Manx dialects.png|200px]] || anyanyelvként: 56<br /> második nyelvként: 1689 || [[Man-sziget|Man sziget]] (Egyesült Királyság) || [[Man-sziget|Man sziget]] ([[Egyesült Királyság]])
|-
| '''[[Skót gael nyelv|Skót gael]]''' || [[Fájl:ScotlandGaelicSpeakers2001.gif|200px]] || {{szám|92400}} || [[Skócia]] || [[Egyesült Királyság]]
|-
| '''[[Walesi nyelv|Walesi]]''' || [[Fájl:Siaradwyr y Gymraeg ym Mhrif Ardaloedd Cymru.png|200px]] || {{szám|750000}} || [[Wales]] || [[Wales]], [[Anglia]] (Egyesült Királyság)
|-
|}

== A kelta nyelvek leírása ==
=== Szigeti (inzuláris) kelta nyelvek ===
[[Fájl:Chwe Chenedl Geltaidd syml.png|250px|jobbra|bélyegkép|A szigeti kelta nyelvterület a [[középkor|késő középkorban]]]]
==== Gael nyelvek ====
* '''ír (Gaeilge)''' • Az írek kezdetben az [[ogham]]-írást használták. A 700 és 900 között született latin nyelvű vallásos szövegek fordításai viszont már a [[latin ábécé]]t használó ó-ír nyelven íródtak. 900 és 1200 között alakult ki a középír, amely jóval leegyszerűsítette az óír grammatikát. 1200-tól beszélhetünk a modern [[ír nyelv]]ről. Ma szinte kizárólag [[Írország]] nyugati partjain, az úgynevezett [[Gaeltacht]]okban beszélik anyanyelvként, ám az [[angol nyelv|angol]] mellett ez Írország (és [[2007]]-től az [[Európai Unió]]) hivatalos nyelve.
* '''skót gael (Gáidhlig)''' • I. u. [[500]] körül az írek elkezdték meghódítani a mai [[Skócia|Skóciát]] és az ott élő [[pikt]]eket. Így alakult ki a skót gael nyelv, amely aztán két ágra szakadt: felföldi és alföldi ágra. A kettő közül az alföldi skót kihalt, valójában nem igazán tudjuk, mennyire különbözött a felfölditől. Jelenleg mintegy százezren beszélik.
* '''manx (Yn Ghaelg, Yn Ghailck)''' • [[Man-sziget|Man sziget]] nyelve, szintén az írből alakult ki. A [[19. század]]ban kezdett el hanyatlani, míg végleg el nem tűnt. A manx nyelv utolsó anyanyelvi beszélője [[1974]]-ben halt meg.

==== Brit nyelvek ====
* '''walesi (Cymraeg)''' • Első írásos nyomai [[9. század|9.]] és [[12. század]]i ówalesi glosszákból maradtak ránk. Ebből a korszakból két rövid vers, valamint latin szövegekbe ágyazott nyelvemlékek is fennmaradtak másolatokban. A 12. századtól errefelé megsokszorozódnak a walesi nyelven írt szövegek: történelmi, vallásos és mitológiai munkák, valamint versek is születnek. Jelenleg a walesi az a kelta nyelv, amelyet a legtöbben használnak: mintegy 700 ezren beszélik.
* '''cornwalli (korni - Kernewek)''' • Az első írásos emlékek 1200 tájáról maradtak ránk. Mint neve is mutatja, [[Cornwall]] területén beszélték. A [[15. század|15.]] és a [[17. század]] között jelentős korni nyelvű vallásos irodalmi munkák íródtak. Ám a 17. század derekára az angol miatt kezdett kiszorulni a használatból, és a 19. századra teljesen kihalt. Az 1930-as években cornwalli újjászületési mozgalom indult, kevés sikerrel.
* '''breton (Brezhoneg)''' • A [[franciaország]]i [[Bretagne]]-ban a [[9. század]]ban kezdenek megjelenni óbreton nyelvű [[glossza|glosszák]], ám a nyelv ekkori állapotában még nem különült el eléggé, ezért inkább ó-délnyugat britonnak nevezik. A 11. századdal kezdődő hosszú szünet után a 15. században jelenik meg újra breton nyelvű irodalom, ezek főleg vallási tárgyú munkák, de akad köztük egy szótár is. A maihoz hasonló, kiforrott breton nyelvről a 17. századtól kezdődően beszélhetünk.<br />Ma négy breton dialektust különböztetnek meg. Mind a négyet a kihalás fenyegette (a [[francia nyelv|francia]] térhódítása miatt), ám szerencsére időben beindult egy breton újjászületési mozgalom. Jelenleg kb. félmillióan beszélik, mindannyian kétnyelvűek.

=== Szárazföldi kelta (ókelta) nyelvek ===
* '''gall''' • A mai [[Franciaország]], [[Svájc]] és Észak-[[Olaszország]] területén használták. Az i. e. 3. századtól az i. sz. 1. századig terjedő időszakból maradtak ránk gall nyelvű feliratok. A szárazföldi kelta nyelvek közül erről van a legtöbb információnk, nem utolsósorban [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesarnak]] köszönhetően. Az 5. században halt ki, de nyomai megtalálhatók a [[francia nyelv]] egyes szavaiban, főleg a mezőgazdaság jelentésmezejébe tartozókban. 
** '''belga''' • [[1997]]-ben [[Chateaubleu]]ben ráakadtak egy olyan feliratra, amely a ''belga'' nevű törzs (lat. ''Belgae'') területéről származott. Egyes kutatók szerint ez egy önálló belga nyelv egykori létezését bizonyítja, mások szerint csak egy gall dialektus. A viták máig tartanak.
* '''leponti''' • A mai Észak-Olaszország területén használták. Az i. e. 6. és 1. század közötti leletek tanúskodnak létezéséről. Egyesek a gall egyik változatának tartják, mások különálló nyelvként beszélnek róla. 
* '''keleti kelta (noricumi)''' • Ide tartozhattak a [[Közép-Európa]] területén élt kelta törzsek nyelvjárásai. A nyelv csak két felirattöredékből ismert ([[grafenstein]]i és [[ptuj]]i felirat). 
* '''galata''' • A legkeletibb kelta nyelv. Használói [[Görögország]]ban éltek az i. e. 3. századig, amikor is továbbvándoroltak [[Anatólia|Kis-Ázsiába]]. [[Pál apostol]] hozzájuk intézte egyik levelét. Egyesek a gall egyik változatának tartják. Mára kihalt.
* '''[[Keltibér nyelv|keltibér]]''' • A mai [[Spanyolország]] középső részén használták, az i. e. 3. és 1. század közötti feliratok tudósítanak róla. Hangrendszerében sok régies indoeurópai vonást őrzött meg.

== Források ==
{{nincs forrás}}

{{IEnyelvek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}

{{DEFAULTSORT:Keltanyelvek}}
[[Kategória:Kelta nyelvek| ]]
[[Kategória:Indoeurópai nyelvek| ]]
[[Kategória:Veszélyeztetett nyelvek]]