muta
Kiejtés
- IPA: /ˈmutɑ/, [ˈmut̪ɑ]
- rím: -utɑ
- szótagolás: mu‧ta
Főnév
muta
Etimológia
Tkp. *mudho, finn-volgai szó.
Ige
a muta (E/3 jelen mută, befejezett alak mutat) 1. ragozás
Visszaható ige
a se muta
Igeragozás
muta ragozása (első ragozás, nincs infix)
főnévi igenév | a muta | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
határozói igenév | mutând | ||||||
melléknévi igenév | mutat | ||||||
szám | egyes | többes | |||||
személy | első | második | harmadik | első | második | harmadik | |
kijelentő mód | eu | tu | el/ea | noi | voi | ei/ele | |
jelen idő | mut | muți | mută | mutăm | mutați | mută | |
elbeszélő múlt | mutam | mutai | muta | mutam | mutați | mutau | |
múlt idő | mutai | mutași | mută | mutarăm | mutarăți | mutară | |
régmúlt | mutasem | mutaseși | mutase | mutaserăm | mutaserăți | mutaseră | |
kötő mód | eu | tu | el/ea | noi | voi | ei/ele | |
jelen idő | să mut | să muți | să mute | să mutăm | să mutați | să mute | |
felszólító mód | — | tu | — | — | voi | — | |
pozitív | mută | mutați | |||||
negatív (tiltó) | nu muta | nu mutați |