XIII. Ptolemaiosz
XIII. Ptolemaiosz (görögül Πτολεμαίος, Kr. e. 61 – Kr. e. 47. január 14.), az ókori Egyiptom tizenharmadik királya a Ptolemaidák közül (uralkodott Kr. e. 51-től haláláig), XII. Ptolemaiosz gyermeke volt.
XIII. Ptolemaiosz | |
Egyiptom fáraója | |
Uralkodási ideje | |
Kr. e. 51 – Kr. e. 47 | |
Elődje | XII. Ptolemaiosz |
Utódja | XIV. Ptolemaiosz |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Ptolemaida-dinasztia |
Született | Kr. e. 62/61 Egyiptom |
Elhunyt | Kr. e. 47. január 14. (14 évesen) Nílus |
Édesapja | XII. Ptolemaiosz |
Édesanyja | egyiptomi nő |
Testvére(i) |
|
Házastársa | VII. Kleopátra |
Gyermekei | nem voltak |
A Wikimédia Commons tartalmaz XIII. Ptolemaiosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésApja halálakor mindössze tízesztendős volt, és nővérével, az akkor tizennyolc éves VII. Kleopátrával közösen uralkodott, akit egyiptomi szokás szerint feleségül vett. Apjuk végrendelete értelmében a római senatus felügyelte a zökkenőmentes hatalomátvételt, Pompeius pedig, mivel annak idején segített Aulétésznek visszaszerezni a hatalmat, a király gyámja lehetett.
Hogy a kiskorú királyt teljesen befolyásuk alá vonják, kegyencei – Potheinosz kincstárnok, Theodotosz, a király nevelője és Akhillasz, a fővezér – Kr. e. 48-ban elűzték Kleopatrát. Az energikus királyné Szíriába menekült, ahol hadsereget gyűjtött és betört Egyiptomba. A két sereg Pelusiumnál találkozott, de még nem került sor összecsapásra, amikor a pharszaloszi csatát követően Pompeius partra szállt, hogy védencénél keressen menedéket riválisa, Caesar elől, de a miniszterek parancsára még azelőtt meggyilkolták, hogy beszélhetett volna Ptolemaiosszal.
Caesar hamarosan megérkezett, és úgy döntött, maga rendezi a Róma számára életbevágó fontosságú „éléstár”, Egyiptom helyzetét. Ő azonban hamarosan az elé siető, fiatal Kleopatra befolyása alá került – nemsokára gyerekük is született, Caesarion –, úgyhogy Ptolemaiosz miniszterei megpróbáltak végezni vele. Alexandriában lázadást robbantottak ki a római hadvezér ellen, és Pelusiumból titokban kivonták a hadsereget. Caesart felkészületlenül érte a támadás, de maroknyi híve élén kitartott. A városi harcokban égett le a híres alexandriai könyvtár. Ptolemaiosz eleinte Caesar foglya volt, de később elengedték, hogy lecsillapítsa a tömegeket – ehelyett ő az élükre állt. Nemsokára Caesart megsegítendő Pergamoni Mithridatész szíriai hadakkal indult Egyiptomba. Ptolemaiosz a Nílus partján foglalta el állásait, készülve a támadásra, ám mielőtt Mithridatész megérkezett volna, Caesar váratlanul a nyomába eredt és legyőzte. A menekülő egyiptomi uralkodó a Nílusba fulladt. A trónon Kleopatra új férje, egyben öccsük, XIV. Ptolemaiosz követte.
Források
szerkesztés- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 171. o. ISBN 963-9257-14-1
- Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György – Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig. 2005, Osiris, ISBN 963-389-799-8
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).
Irodalom
szerkesztés- Werner Huß: Ägypten in hellenistischer Zeit. Beck, München 2001, ISBN 3-406-47154-4
- Günther Hölbl: Geschichte des Ptolemäerreiches. Politik, Ideologie und religiöse Kultur von Alexander dem Großen bis zur römischen Eroberung. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1994, ISBN 3-534-10422-6
- Marco Frenschkowski: PTOLEMAIOS XIII. In: Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon (BBKL), 7. kötet, Bautz, Herzberg 1994, ISBN 3-88309-048-4, 1044. hasáb
Előző uralkodó: XII. Ptolemaiosz |
Következő uralkodó: VII. Kleopátra XIV. Ptolemaiosz |