Witold Gombrowicz

lengyel író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 3.

Witold Marian Gombrowicz (Lengyelország, Małoszyce, 1904. augusztus 4.Franciaország, Vence, 1969. július 25.) lengyel regényíró, novellista és drámaíró.

Witold Marian Gombrowicz
SzületettWitold Marian Gombrowicz
1904. augusztus 4.
Małoszyce
Elhunyt1969. július 25. (64 évesen)
Vence
Állampolgársága
Nemzetiségelengyel
HázastársaRita Gombrowicz (1968 – 1969. július 24.)
Foglalkozásaíró
IskoláiFaculty of Law and Administration, University of Warsaw
KitüntetéseiPrix Formentor (1967)
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeAlpes-Maritimes

Witold Marian Gombrowicz aláírása
Witold Marian Gombrowicz aláírása

Witold Marian Gombrowicz

A Wikimédia Commons tartalmaz Witold Marian Gombrowicz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Egyedül azt várom el az embertől, hogy a világnézete ne vegye el a józan eszét.
– Gombrowicz

Életrajza

szerkesztés

Nemesi családban született 1904-ben. 1911-ben családjával együtt Varsóba költözött. A gimnázium elvégzése után, 1922-ben a Varsói Egyetem jogi karára iratkozott be, ahol 1927-ben végzett. Közel egy évet Franciaországban töltött. Visszatérte után megkezdte bírói gyakorlatát, amelyet azonban csakhamar odahagyott. Írói próbálkozásait az 1920-as években kezdte meg. A két világháború közötti Lengyelországban írta meg Ferdydurke című regényét, amely máig nagy népszerűségnek örvend.

A második világháború kitörése Argentínában érte, ahová egy hónappal korábban utazott egy új óceánjáró hajóval, és úgy határozott, hogy Buenos Airesben marad. Itt 1947 és 1955 között a „Banco Polaco” (Lengyel Bank) hivatalnoka. Művei 1953-tól kezdtek el megjelenni, többnyire a párizsi lengyel emigráns Instytut Literacki (Irodalmi Intézet) kiadásában, és ebben az évben kezdte el írni később háromkötetesre bővült Naplóját, amely életművének egyik sarokpontja.

1963-ban egy ösztöndíjjal Nyugat-Berlinbe, majd rövidesen Franciaországba utazott. Itt ismerkedett meg egy kanadai francia diáklánnyal, aki később Rita Gombrowicz néven a felesége, majd hagyatékának gondozója lett. A Nizza melletti Vence-ban halt meg asztmában 1969-ben.

Művei Lengyelországban a rendszerváltást megelőzően csak töredékesen jelentek meg. Drámáit játszották, ugyanakkor Gombrowicz kikötötte, hogy regényeit csak abban az esetben adhatják ki, ha a naplóját is megjelentetik, amit a cenzúra nem engedélyezett, így ezekre 1989-ig várni kellett. Életművének szülőhazájában és külföldön egyaránt kiterjedt irodalma van. Születésének századik évfordulóját, 2004-et Lengyelországban hivatalosan Gombrowicz-évvé nyilvánították.

A biszexualitását nyíltan vállaló[3] író munkássága újabban politikai viták kereszttüzébe került, mivel Roman Giertych lengyel oktatásügyi miniszter – műveit „homoszexuális propagandának” minősítve – azt javasolta, Gombrowicz kerüljön ki a kötelező iskolai tananyagból.[4][5]

Életműve

szerkesztés
 
Witold Gombrowicz mellszobra Kielcében
  • Pamiętnik z okresu dojrzewania (Rój, Varsó, 1933)
  • Ferdydurke (regény, Rój, Varsó, 1937, magyarul: Ferdydurke, Kerényi Grácia fordítása, 1982, később Körner Gábor fordításában is, 2001)
  • Opętani (regény, 1939, magyarul: Megszállottak, Körner Gábor fordítása, 2008)
  • Trans-Atlantyk (regény, Instytut Literacki, Párizs, 1953, magyarul: Transz-Atlantik, Kerényi Grácia és Fejér Irén fordítása, 1987, később Körner Gábor fordításában is, 2006)
  • Ślub (dráma, Instytut Literacki, Párizs, 1953, magyarul: Esküvő, Spiró György fordítása)
  • Dziennik 1953-1956 (napló, Instytut Literacki, Párizs, 1957, magyarul: Napló 1953-1956, Pályi András fordítása, 2000)
  • Bakakaj (elbeszélések, Wydawnictwo Literackie, Krakkó, 1957, magyarul: Cselédlépcsőn, Körner Gábor és Pálfalvi Lajos fordítása, 1997)
  • Iwona, księżniczka Burgunda (dráma, PIW, Varsó, 1958, magyarul: Yvonne, burgundi hercegnő, Pályi András fordítása)
  • Pornografia (regény, Instytut Literacki, Párizs, 1960, magyarul: Pornográfia, Fejér Irén fordítása, 1987)
  • Dziennik 1957-1961 (napló, Instytut Literacki, Párizs, 1961)
  • Kosmos (regény, Instytut Literacki, Párizs, 1965, magyarul: Kozmosz, Körner Gábor fordítása, 1998)
  • Dziennik 1961-1966 (napló, Instytut Literacki, Párizs, 1966)
  • Operetka (dráma, Instytut Literacki, Párizs, 1966, magyarul: Operett, Eörsi István és Pályi András fordítása)
  • Rozmowy z Gombrowiczem (Dominique de Roux, Instytut Literacki, Párizs, 1969)
  • Wspomnienia polskie. Wędrówki po Argentynie (Instytut Literacki, Párizs, 1977)
  • Napló. Részlet; ford. Pályi András; AB Független, Bp., 1982
  • Ferdydurke; ford. Kerényi Grácia; Magvető, Bp., 1982 (Világkönyvtár)
  • Drámák; ford. Eörsi István, Pályi András, Spiró György, utószó Pályi András; Európa, Bp., 1984 (Drámák)
  • Transz-Atlantik / Pornográfia; ford. Kerényi Grácia, Fejér Irén; Magvető, Bp., 1987 (Világkönyvtár)
  • Testamentum; ford. Pálfalvi Lajos; Pesti Szalon, Bp., 1993
  • Cselédlépcsőn; ford. Körner Gábor, Pálfalvi Lajos; Magvető, Bp., 1997
  • Kozmosz; ford. Körner Gábor, előszó Pályi András; Kalligram, Pozsony, 1998
  • Drámák; ford. Eörsi István et al., szerk., előszó Pályi András; Pesti Kalligram, Bp., 1998 (ebben szerepel a Történelem [Historia] című, korábban magyarul meg nem jelent dráma is, Körner Gábor fordításában)
  • Napló. 1953-1956; ford., előszó, jegyz. Pályi András, szerk. Reiman Judit; Kalligram, Pozsony, 2000
  • Ferdydurke; ford. Körner Gábor, szerk., előszó Pályi András; Pesti Kalligram, Bp., 2001
  • Transz-Atlantik; ford. Körner Gábor; Kalligram, Pozsony, 2006
  • Megszállottak; ford. Körner Gábor; Kalligram, Pozsony, 2008
  1. LIBRIS, 2012. szeptember 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  2. 354
  3. Witold Gombrowicz életrajza a Lengyel Kulturális Intézet honlapján. [2007. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  4. Feketelistán Gombrowicz a lengyel iskolákban melegsége miatt? Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Háttér.hu, 2007. július 27., elérés: 2007. augusztus 8.)
  5. Culture Minister: Why I Defend Gombrowicz[halott link] (Gazeta Wyborcza, 2007. július 5.)

További információk

szerkesztés
  • Eörsi István: Időm Gombrowiczcsal. Naplónapló; 2. jav. kiad.; Pesti Szalon, Bp., 1997
  • Pálfalvi Lajos: A Transz-Atlantik megállói. Gombrowicz; Pesti Kalligram, Bp., 2015
  • Arc és álarcok. Magyarok Gombrowiczról; összeáll. Jerzy Snopek; Napkút, Bp., 2020

Külső hivatkozások

szerkesztés
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Witold Gombrowicz témában.