Velencei Bizottság

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

A Velencei Bizottság az Európa Tanács (ET) független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve. 1990-ben jött létre, a közép- és kelet-európai rendszerváltások után, amikor a frissen született demokráciáknak sürgős alkotmányozási tanácsokra volt szükségük.

Velencei Bizottság

Alapítva1990. május 10.
SzékhelyStrasbourg
A Velencei Bizottság weboldala

A bizottság hivatalos neve angolul European Commission for Democracy through Law (Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság), de létrejöttének és évi négy plenáris ülésének színhelye után általában Velencei Bizottságnak nevezik.

Tagállamai

szerkesztés
 
  Tagállam
  Társult tag
  Megfigyelő
  Különleges együttműködői státusz

A szervezet 18 taggal indult, majd hamarosan az Európa Tanács összes tagja csatlakozott. 2002 óta Európán kívüli államok is teljes jogú tagjai lehetnek. 2010-ben a Bizottságnak 57 tagállama volt: az Európa Tanács 47 tagja, Kirgizisztán 2004 óta, Chile 2005 óta, a Koreai Köztársaság 2006 óta, Marokkó és Algéria 2007 óta, Izrael 2008 óta, Brazília és Peru 2009 óta és Tunézia valamint Mexikó 2010 óta. Fehéroroszország társult tag, és van még hét megfigyelő is a szervezetben: (Argentína, Kanada, a Vatikán, Japán, Kazahsztán, az Egyesült Államok és Uruguay). Az Európai Bizottság, a Palesztin Nemzeti Hatóság és a Dél-afrikai Köztársaság különleges együttműködői státuszban van.[1] Az EU Régiók Bizottsága, az OSCE/ODIHR és a IACL/AIDC (The International Association of Constitutional Law | l'Association Internationale de Droit Constitutionnel) (az alkotmányjog nemzetközi szervezete) is részt vesznek a Velencei Bizottság plenáris ülésein.

Tagjai személyükben tekintélyes jogászok, akadémikusok, az alkotmányjog és a nemzetközi jog szakértői, a legfelső bíróságok és alkotmánybíróságok tagjai, parlamenti képviselők.[2] A tagállamok jelölik őket négy évre, de a Bizottságban személyes minőségükben vesznek részt.[3]

Magyarországról

szerkesztés

2012-ben:

2013-tól:

Tevékenysége

szerkesztés

A Velencei Bizottság fő tevékenysége az alkotmányozási tanácsadás a tagállamok számára, de az alkotmányokhoz közel eső egyéb törvénykezési területekkel – kisebbségi jog, választási jog – is foglalkoznak. Már 1991-ben segítséget nyújtott az első román demokratikus alkotmány megszövegezéséhez. 2012-ben a Bizottság – Martonyi János magyar külügyminiszter kérésére – véleményt fogalmazott meg az új magyar egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. A véleménybe számos kritikus elem került.[5]

Véleménykéréseket befogad a szervezet a tagállamoktól és az Európa Tanács szerveitől, vagy más nemzetközi szervezetektől, így az Európai Bizottságtól, amelyek részt vesznek a Bizottság munkájában.

A Velencei Bizottság ajánlásai nem kötelezők a nemzetközi jog szerint, de a tagállamok általában követik őket.

Munkamódszerei

szerkesztés

A Bizottság egy-egy konkrét probléma megvizsgálására általában kijelöl egy szűkebb körű rapportőr-csapatot, leginkább tagjai sorából. A rapportőrök megbeszéléseket folytatnak az adott országban, majd megfogalmazzák véleményüket és javaslataikat. Jelentésüket a Velencei Bizottság plenáris ülésen vitatja meg. Elfogadása után az ajánlást átadják a véleményt kérő félnek és azt nyilvánosságra is hozzák.

További információk

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Venice Commission című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.