Varacskosdisznó

A varacskosdisznó (Phacochoerus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae/?Phacochoerinae alcsaládjába tartozó nem.

Varacskosdisznó
Evolúciós időszak: Pliocén - jelen
Sivatagi varacskosdisznó (Phacochoerus aethiopicus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Artiofabula Alrend: Disznóalakúak (Suina) Család: Disznófélék (Suidae) Alcsalád: Suinae/?Phacochoerinae Nemzetség: Phacochoerini Gray, 1868 Nem: Phacochoerus F. Cuvier, 1826
Szinonimák
Aper Pallas, 1766 Dinochoerus Gloger, 1841 Eureodon G. Fischer von Waldheim, 1817 Macrocephalus Frisch, 1775 Macrocephalus Palmer, 1904 Phacellochaerus Hemprich & Ehrenberg, 1832 Phacellochoerus Hemprich & Ehrenberg, 1832 Phacochaeres Gray, 1821 Phacocherus Fleming, 1822 Phacochoerus G. Cuvier, 1816 Phascochaeres Cretzschmar, 1828 Phascochaerus Desmarest, 1822 Phascochoeres Ranzani, 1821 Phascochoerus Ranzani, 1821
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Varacskosdisznó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Varacskosdisznó témájú kategóriát.

Előfordulásuk

Szavannai varacskosdisznó (Phacochoerus africanus)

A varacskosdisznók előfordulási területe kizárólag Afrika. A nagyobb elterjedési területtel rendelkező szavannai varacskosdisznó a száraz Száhil övezettől kezdve Afrika legnagyobb részén keresztül – kivéve a nyugati esőerdőket – egészen a Dél-afrikai Köztársaság keleti részéig sokfelé megtalálható. A rokon sivatagi varacskosdisznó elterjedése manapság e kontinens keleti részére, azaz Etiópia, Szomália és Kenya területeire szorult vissza; ennek a fajnak a dél-afrikai állományát kiirtották.

Megjelenésük

A szavannai faj valamivel nagyobb, mint a sivatagi rokona; hiszen a testhossza 90-150 centiméter, marmagassága 63,5-85 centiméter és testtömege 50-150 kilogramm; míg a rokon testhossza 100-145 centiméter, marmagassága 50-75 centiméter és testtömege 45-130 kilogramm. Mind a két faj esetében a kanok nagyobbak a kocáknál. Mindkét állat szürkésbarna színű; a fejüktől a hát közepéig sötétebb, hosszú szőrszálakkal. Főleg a kanok pofáin nagy varacskok vannak, a szájukból pedig hatalmas agyarak nőnek ki. A kocáknál is megvannak ezek a névadó jellemzők, de kisebb méretekben. E fajokra a hosszú, vékony lábak is jellemzőek; ezek segítségével igen jól szaladnak. Meneküléskor a bojtos farkaikat felemelik.

Életmódjuk

A kondákat több koca és azok malacai alkotják; a kanok magányosak. A koca üregben hozza világra a malacait; a felnőtt állatok is üregekbe menekülnek veszély esetén. Táplálékuk fűfélék, lágy szárú növények, gumók, gyökerek, alkalmanként dögök is. Ezek az állatok számos ragadozónak szolgálnak táplálékul.

A varacskosdisznó okvetlenül nem támad emberre, viszont veszélyes ellenfél lehet. Különösen a malacai féltő koca, vagy a sebesült, sarokbaszorított példányok ádáz ellenállásra képesek és agyaraikkal súlyos sérüléseket tudnak okozni. A varacskosdisznó olykor képes felülkerekedni egy leopárdon.

Természetes ellenségei az oroszlán, leopárd, hiéna, gepárd és a krokodil.

Szaporodásuk

Körülbelül mindkét varacskosdisznófajnál az ivarérettséget 18 hónapos korban érik el. A vemhesség 171-175 napig tart, ennek végén 3-4 malac jön a világra.

Rendszerezésük

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

• sivatagi varacskosdisznó (Phacochoerus aethiopicus) (Pallas, 1766) - típusfaj
• szavannai varacskosdisznó (Phacochoerus africanus) (Gmelin, 1788)

A varacskosdisznó a kultúrában

A világhírű Oroszlánkirály c. rajzfilm egyik szereplője Pumbaa maga is varacskosdisznó, bár a rajzfilm alkotói nem határozták meg, hogy a sivatagi vagy a szavannai fajba tartozik.

Források

• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6