Vanity Fair
A Vanity Fair (magyarul: Hiúság vására) brit hetilap, amelyet 1868 és 1914 között Londonban adtak ki.
Vanity Fair | |
Ország | Egyesült Királyság |
Alapítva | 1868 |
Megszűnt | 1914. február 5. |
Nyelv | angol |
OCLC | 228710218 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vanity Fair témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA lapot A Weekly Show of Political, Social and Literary Wares alcímmel Thomas Gibson Bowles alapította azzal a szándékkal, hogy kipellengérezze a viktoriánus kori Anglia társadalmi hiúságait. Az első szám 1868. november 7-én került forgalomba Londonban. A magazin cikkeket kínált olvasóinak a divatról, aktuális eseményekről, bemutatókról, könyvekről, társasági eseményekről és a legújabb pletykákról; sorozatokat, szójátékokat és egyéb szórakoztató írásokat is közölt.
Bowles különféle álnevekkel írt a folyóiratban, mint például a „Jehu Junior”, amely a bibliai Jehu prófétára utalt. A magazin olyan híres nevek hozzászólásait fogadta, mint Lewis Carroll, Willie Wilde, P. G. Wodehouse, Jessie Pope és Bertram Fletcher Robinson (aki 1904 júniusától 1906 októberéig szerkesztő volt).
A Vanity Fair utolsó száma 1914. február 5-én jelent meg.
Karikatúrák
szerkesztésA magazin számos számában volt egy egész oldalas színes litográfia egy-egy korabeli híresség vagy méltóság karikatúrájával, és éppen ezekről a karikatúrákról ismerik ma leginkább a Vanity Fairt.
A képviselt témák nagyon változatosak voltak: művészek, sportolók, államférfiak, tudósok, szerzők, színészek, katonák és tudósok. Ezeket a karikatúrákat nemzetközi művészek egy csoportja készítette, köztük a brit Max Beerbohm és leginkább Sir Leslie Ward (aki „Spy” álnéven írta alá műveit), az olasz Carlo Pellegrini (más néven „Singe” majd „Ape”) és Liborio Prosperi („Lib”), a francia James Tissot és az amerikai Thomas Nast.
-
IX. Piusz pápa, 1870
-
Charles Darwin, James Tissot, 1871
-
William Thomson, York érseke, Carlo Pellegrini, 1871
-
John Stuart Mill, „Spy”, 1873
-
William Maynard Gomm marsall, „Spy”, 1873
-
Nászer ad-Din perzsa sah, „Spy”, 1873
-
Richard Owen, Carlo Pellegrini, 1873
-
Artúr brit királyi herceg, „Spy”, 1876
-
Midhat Pasha, „Spy”, 1877
-
Giuseppe Garibaldi, 1878
-
Sir Henry Bessemer, „Spy”, 1880
-
W. S. Gilbert író, „Spy”, 1881
-
Fred Archer zsoké, „Spy”, 1881
-
Oscar Wilde, Carlo Pellegrini, 1884
-
Georgina Weldon asszony, „Spy”, 1884
-
Edward Bickersteth Lichfield dékánja, „Spy”, 1884
-
Liszt Ferenc, „Spy”, 1886
-
Horace Hutchinson golfbajnok, „Spy”, 1890
-
Thomas Hardy, „Spy”, 1892
-
Hamo Thornycroft szobrász, „Spy”, 1892
-
Rudyard Kipling, „Spy”, 1894
-
Joseph Barnby zeneszerző, „Spy”, 1894
-
James Edwin Thorold Rogers, „Spy”, 1896
-
George du Maurier, „Spy”, 1896
-
Arthur Moseley Channell, „Spy”, 1898
-
Winston Churchill, „Spy”, 1900
-
Paul Kruger a Dél-afrikai Köztársaság elnöke, „Spy”, 1900
-
Henrik Ibsen, „Snapp”, 1901
-
Robert McCall ügyvéd, „Spy”, 1903
-
Edward Marshall Hall sztárügyvéd, „Spy” 1903
-
Mozaffar ad-Din perzsa sah, „Spy”, 1903
-
Harold Hilton golfbajnok, „Spy”, 1903
-
Pierre és Marie Curie, 1904
-
Charles Cayzer báró, „Spy”, 1904
-
Herbert Asquith miniszterelnök, „Spy”, 1904
-
Guglielmo Marconi, „Spy”, 1905
-
Sir Compton Edward Domvile admirális, „Spy”, 1906
-
William Gillette Sherlock Holmesként, „Spy”, 1907
-
William Ramsay, „Spy”, 1908
-
Mark Twain, „Spy”, 1908
-
Robert Baden-Powell főcserkész, 1911
Bibliográfia
szerkesztésPaul R. Spring: Vanity Fair, Bertram Fletcher Robinson, MX Publishing, London, 2009 ISBN 1-904312-53-5
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Vanity Fair (rivista britannica) című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- Vanity Fair összes lista (angol nyelven). [2018. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 30.)
- Philadelphia Print Shop (angol nyelven). [2021. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 30.)
- National Portrait Gallery (angol nyelven). [2008. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 30.)
- Artfact (angol nyelven)
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Vanity Fair (rivista britannica) című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.