Vékonycsápú tövishátúsáska

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 13.

A vékonycsápú tövishátúsáska (Tetrix tenuicornis) a tövishátúsáska-félék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Vékonycsápú tövishátúsáska
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Tövishátúsáska-félék (Tetrigidae)
Nem: Tetrix
Tudományos név
Tetrix tenuicornis
(Sahlberg, 1891)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vékonycsápú tövishátúsáska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vékonycsápú tövishátúsáska témájú médiaállományokat és Vékonycsápú tövishátúsáska témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A vékonycsápú tövishátúsáska testhossza a hím esetében 7-11 mm, a nőstény 7-13 mm. Kicsi, de erőteljes, vaskos testalkatú faj. Általában egyszínű szürke vagy szürkésbarna, de előfordulhatnak a torpajzson világos vagy sötét foltok, néha kontrasztosan márványozott egyedek is. A torpajzs középső varrata tetőszerűen kiemelkedik, hátranyúló tüskéje mindkét nemnél kb. a potroh végéig ér (kivéve a peterakás előtti nőstényeknél, amelyeknek potroha petéktől duzzad. A torpajzs elülső széle fentről nézve nagyjából egyenes lefutású, nem csúcsos. A csáp viszonylag hosszú és vékony, a középső csápízek kb. 3-4x hosszabbak a szélességüknél. A hátsó szárny kissé rövidebb a torpajzsnál. A hátsó comb vaskos és elég rövid; kevesebb mint háromszor hosszabb a szélességénél. A hím potrohvége szögletesebb a hasonló fajokénál.

Nem ad ki hangot.

Hasonló fajok

szerkesztés

A kétpettyes tövishátúsáskával és a ligeti tövishátúsáskával lehet összetéveszteni.

Elterjedése

szerkesztés

Eurázsiában honos, Észak-Spanyolországtól Közép-Európán és a Balkánon át egészen a Csendes-óceánig. Dél-Európában ritka, elterjedésének északi határa Észak-Németországban húzódik. Magyarországon gyakori, az egész országban megtalálható.

Életmódja

szerkesztés

Sztyepprétek, kaszálók, homoki gyepek, sziklalejtők, ritkás erdők, erdőszélek, kertek, felhagyott kőbányák lakója. Élőhelyét tekintve nem különösebben válogatós, de kedveli a szárazabb, ritkás vegetációjú helyeket, ahol a talaj nem teljesen növényzettel borított. Növényevő, különféle leveleket, mohákat, zuzmókat, algákat, növényi törmeléket eszik.

A kifejlett példányok áprilistól októberig láthatók, leggyakrabban május-júniusban. Lárvái közepes fejlődési stádiumban telelnek (ritkán imágóként is) és nagyjából májusra válnak imágóvá.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés