Tiszaborkút
Tiszaborkút (ukránul: Кваси [Kvaszi], szlovákul: Kvásy) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban. Ma mintegy 1600 lakosa van.
| Tiszaborkút (Кваси) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
| Járás |
|
| Község | Kőrösmező község |
| Rang |
|
| Alapítás éve | 1947 |
| Irányítószám | 90640 |
| Körzethívószám | 3132 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 560 m |
| Terület | 6,47 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 09′ 19″, k. h. 24° 16′ 50″48.155278°N 24.280556°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 19″, k. h. 24° 16′ 50″48.155278°N 24.280556°E | |
 Tiszaborkút
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaborkút témájú médiaállományokat. | |
Földrajz
szerkesztésRahótól 12 km-re északkeletre, a Fekete-Tisza mentén települt. A Fekete-Tisza völgyében, a Hoverla 2061 méter magasságú csúcsai közelében települt falut bükk, kőris, fenyő és mogyoró borította erdős hegyek, alpesi legelők veszik körül, erdőiben sok gomba, fekete áfonya, eper, szeder terem.
Történelem
szerkesztésA ruszin lakosságú település lakói a 18. századi adatok szerint fakitermeléssel foglalkoztak. A falu az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a 19. század közepén híres volt ásványi forrásairól.
1910-ben 1227, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott.
Népesség
szerkesztésLakóinak száma (2003): 2309 fő
Közlekedés
szerkesztésA települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal.
Turizmus
szerkesztés- Nevét jódos-savas és savanyú gyógyvizéről kapta. Gyógyszállóit főként gyomorbetegek keresik fel.
- Görögkatolikus fatemploma 1860-ban épült.
Források
szerkesztés- dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.
