Szuzdal

város Oroszországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. szeptember 8.

Szuzdal (oroszul Су́здаль) oroszországi város, a Szuzdali járás központja. A Kamenka folyó partján, Vlagyimirtól 26 km-re északra fekszik. Nagy történelmi múltú, műemlékekben gazdag város, az Oroszországi Arany Gyűrű része. 2013-ban 10 240 lakosa volt.

Szuzdal (Суздаль)
A szuzdali kreml
A szuzdali kreml
Szuzdal címere
Szuzdal címere
Szuzdal zászlaja
Szuzdal zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyVlagyimiri terület
JárásSzuzdali
Alapítás éve999
Városi jogokat kapott1778
PolgármesterOlga Guszeva
Irányítószám601293
Körzethívószám+7 49231
Autórendszám kódja33
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség9286 fő (2021)
Népsűrűség683 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság115 m
Terület15 km²
IdőzónaUTC+4
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 56° 25′ 16″, k. h. 40° 26′ 56″56.421111°N 40.448889°EKoordináták: é. sz. 56° 25′ 16″, k. h. 40° 26′ 56″56.421111°N 40.448889°E
Szuzdal (Vlagyimiri terület)
Szuzdal
Szuzdal
Pozíció a Vlagyimiri terület térképén
Szuzdal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuzdal témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés
 
A Szűzanya születése-székesegyház a kremlben

A krónikák először 999-ben említik Szuzdalt, az orosz őskrónika szerint pedig 1024-ben pogánylázadás tört ki a városban. A 12. században, Jurij Dolgorukij nagyfejedelem idején a Rosztov-szuzdali fejedelemség központjává vált. 1157-ben a fővárost áthelyezték Vlagyimirbe és a fejedelemséget átnevezték Vlagyimir-szuzdalinak. A 13. században önállóvá vált, a 14. sz. elején pedig a Szuzdal-Nyizsnyij Novgorod-i fejedelemség központja. 1392-ben Szuzdalt bekebelezte a Moszkvai Nagyfejedelemség.

A 16. század során több új kolostort építettek és megnagyobbították a régebbieket; a városhoz ekkor 11 kolostor tartozott.

1565-ben az opricsnyina-rendszer bevezetésekor Rettegett Iván Szuzdalt a kegyeiből kiesett zemscsina-területhez sorolta. A zavaros idők alatt a szuzdaliak szakítottak Sujszkijjal és beengedték a városba a lengyeleket, akik azt megerősítették és visszaverték a moszkvaiak ismételt ostromait. Eközben a város nagy károkat szenvedett.

1634-ben a krími tatárok fosztották ki Szuzdalt.

1644-ben egy tűzvészben a kreml egy része elpusztult.

1654-ben pestis tört ki, amely Szuzdal lakosainak felét elpusztította, összesen 2467 polgár maradt életben. Ezután Szuzdal növekedésnek indult, gazdasága fellendült, 1681-ben a városban 515 háztartást és 6145 lakost írtak össze.

A 18. századi közigazgatási reformok során először a Moszkvai, majd a Vlagyimiri kormányzósághoz sorolták. A 19. században csendes vidéki kisváros maradt, amelyet elkerült az ipari fejlődés és sokáig vasúti kapcsolata sem volt.

Szuzdalban 1930-tól elkülönítő tábor működött. Itt raboskodott 1932-től 1938-ban történt kivégzéséig Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyjev a világhírű közgazdász, konjunktúrakutató. A 45-60 éves hosszú ciklusokat a hazai és a nemzetközi szakirodalomban felfedezőjéről Kondratyjev-ciklusnak hívják. Feleségének, Jelenának 1932-1938 között írt levelei fennmaradtak és publikálásra kerültek először orosz, majd magyar nyelven is („Szuzdáli levelek”)[1]

1967-ben indult Szuzdal fejlesztésének programja, amely során a település múzeumvárossá vált. Elköltöztették a büntetésvégrehajtási intézményeket, a külvárosban turistakomplexumot építettek és megindult az épületek restaurációja. 1978-ban az UNESCO Szuzdal és Vlagyimir műemlékeit felvette a világörökség-listára.

Éghajlata

szerkesztés
Szuzdal éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−8,0−7,0−1,08,017,022,024,022,015,07,00,0−6,07,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−15,0−16,0−10,0−2,05,09,012,010,06,00,0−6,0−12,0−1,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)322628304461806455493939547
Forrás: Svali.ru

Gazdasága

szerkesztés

Szuzdal gazdasága elsősorban a turizmusra: szállásadásra, étkeztetésre épül. A 2000-es években a korábban külön működő emléktárgykészítő (nyírfakéregből, kerámiából) üzemeket egyesítették. A városban mézsört (medovuha) is készítenek.

A szovjet időkben épített turistakomplexumban minden évben megrendezik az orosz animációs filmek fesztiválját.

Műemlékek

szerkesztés

Bővebben: Kreml (Szuzdal)

 
A Szent Lázár-templom

A kremlen kívül Szuzdalban számos középkori és kora újkori kolostor és templom található. A tízezres kisvárosban összesen 57 templom számolható össze. A műemlékekben öt múzeum várja a látogatókat.

A kreml fából épült erődítményei 1719-ben leégtek. Ma elsősorban a világörökséghez tartozó Rozsgyesztvenszkij-(Szűzanya születése) székesegyházról ismert, de itt található a püspöki palota és a Nyikolszkaja-templom is.

A kolostorok közül érdemes megtekinteni a Szpaszo-Jevfimijev kolostort, a Pokrovszkij női kolostort vagy Vasziljevszkij-kolostort. A klasszikus pravoszláv stílusban épült több tucatnyi templom nagy része a 17. és 18. században épült. A várost környező falvakban és értékes építészeti műemlékek, fatemplomok találhatók.

Az egyházi épületeken kívül az 1806-ban épült oszlopsoros piactér érdemel említést.

 
A Pokrovszkij-kolostor
  • Суздаль и его достопамятности // Труды Владимирской учёной архивной комиссии. Кн. 14. – М., 1912
  • Варганов А. Д. Суздаль. М., 1944. (Серия: Сокровища русского зодчества)
  • Воронин Н. Н. Владимир, Боголюбово, Суздаль, Юрьев-Польской. – М., Искусство, 1958, 1965, 1967, 1974, 1983. (Серия: Архитектурно-художественные памятники городов СССР)
  • Вагнер Г. К. Суздаль. – М., Искусство, 1969
  • Ямщиков С.В. Сокровища Суздаля. Сб.статей / Составитель С. Ямщиков. – М., Изобразительное искусство, 1969. – 196 с., илл.
  • Полторацкий В. В. Дорога в Суздаль. Книга о любимой земле. – М., Сов. Россия, 1971. 208 с.
  • Вагнер Г. К. Белокаменная резьба древнего Суздаля. М., Искусство, 1975. (Серия: Памятники древнего искусства)
  • Белов Ю. В. Суздаль: Путеводитель. – Ярославль: Верхне-Волжское книжное издательство, 1986. – 160 с. – 100 000 экз.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Суздаль című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.