Szobeknoferuré

egyiptomi fáraó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 5.

Szobeknoferuré vagy Szobeknoferu (uralkodói nevén Szobekkaré, görögösen Szkemiophrisz; ur.: kb. i. e. 1806i. e. 1802) az ókori egyiptomi XII. dinasztia nyolcadik, utolsó fáraója. Az első teljes bizonyossággal ismert megkoronázott női fáraó, bár korábbiak is elképzelhetőek, például a VI. dinasztia végén Neithikret, vagy az I. dinasztia végén élt Meritneith.

Szobeknoferuré
Szobeknoferu, Noferuszobek
előd
egyiptomi fáraó
utód
IV. Amenemhat
XII. dinasztia
I. Szobekhotep

Szobrának töredéke a Louvre-ban
Szobrának töredéke a Louvre-ban

Uralkodásai. e. 1794–1791[1]
Prenomen
<
rasbkkA
>

Szobekkaré
Szobek Ré lelke
Nomen
<
rasbknfrnfrnfr
>

Szobeknoferuré
Szobek szépsége Ré
ApjaIII. Amenemhat
A Wikimédia Commons tartalmaz Szobeknoferuré témájú médiaállományokat.

Családi háttere

szerkesztés

Feliratai mindenhol III. Amenemhat fáraóval hozzák összefüggésbe, minden bizonnyal az ő lánya volt. Manethón szerint IV. Amenemhat testvére, de erre más bizonyíték nincs; sehol nem viselte „a király testvére” címet.[2] Sem házastársa, sem gyermeke nem ismert; nincs bizonyíték arra a feltételezésre, hogy IV. Amenemhattal házasok lettek volna. Elképzelhető, hogy nővérét, Noferuptahot szánták uralkodónak, mert neve előfordul kártusba írva, ami ebben az időben csak a fáraókat illette meg; Noferuptah azonban valószínűleg még apjuk halála előtt meghalt.[3]

Uralkodása

szerkesztés

A torinói királypapirusz szerint uralkodása három évig, tíz hónapig és huszonnégy napig tartott.[4] Nem sok emlékműve maradt, bár több szobortöredékét megtalálták, többek közt egyet Gezerben, ezen hercegnőként említik.[5] Hozzáépített apja hawarai sírjához, melyet Hérodotosz labirintusnak nevez, és építkezett Hérakleopolisz Magnában, ahol találtak egy, a nevével ellátott hengerpecsétet (ma a British Museumban).[6]

Uralkodásának harmadik évéből fennmaradt egy falfelirat a núbiai Kumma erődítmény falán, mely szerint a Nílus áradási vízszintje ebben az évben 1.83 méter volt.[7]

Sírját nem azonosították teljes bizonyossággal, de lehetséges, hogy az övé egy feliratok nélküli piramiskomplexum Mazghunában, IV. Amenemhat hasonló piramiskomplexumától közvetlenül északra. Egy papirusz említ egy Szehem-Neferu nevű helyet, talán ez volt Szobeknoferuré piramisának neve.

Fennmaradt szobrai közül csak az egyiken látható az arca is, ez a Szobeknoferuré-szobor azonban a II. világháború során elveszett.

Név, titulatúra

szerkesztés
A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
ramrM17M17t
 
Meritré
Ré szeretettje
Nebti-név
G16
G39tS42nb
t
N16
N16
Szatszehem-nebettaui
A hatalom leánya, a Két Föld úrnője
Arany Hórusz-név
G8
Ddtxa
Z2
Dzsedethau
Szilárd koronájú [hatalmú]
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
 
rasbkkA
 
Szobekkaré
Szobek Ré lelke
Ré fia
G39N5
 
 
rasbknfrnfrnfr
 
Szobeknoferu[ré]
Szobek szépsége [Ré]
  1. Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855, p.390
  2. Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, Carsten Niebuhr Institute Publications, Museum Tusculanum Press, (1997), p.213 ISBN 87-7289-421-0
  3. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.98
  4. Ryholt, op.cit., p.15
  5. Ryholt, p.213
  6. Gae Callender, 'The Middle Kingdom Renaissance' in Ian Shaw, The Oxford History of Ancient Egypt, (Oxford Univ. Press: 2003), paperback, p.159
  7. Gae Callender, p.159

További információk

szerkesztés
Előző uralkodó:
IV. Amenemhat
Következő uralkodó:
I. Szobekhotep