Székelykeresztúri járás

A Székelykeresztúri járás Udvarhely vármegye egyik járása volt 1876–1920, illetve 1940–1944 között. A járás központja Székelykeresztúr mezőváros volt. A terület ma a romániai Hargita megyében (kisebb részt Maros megyében) található.

Udvarhely vármegye és járásai.

Földrajza

A Küküllőmenti-dombvidék keleti részén, a Nagy- és Kis-Küküllő között elterülő területi egység volt. Kistájai: Középső- és Alsó-Nyikómente, Keresztúr vidéke (a Nagy-Küküllő medencéje), Gagy mente, Solymosok vidéke, Etéd vidéke (a Küsmöd-patak völgye).

Történelme

Az 1876-os nagy közigazgatási reform következtében létrejöttek a vármegyék, és ezen belül közigazgatási alegységként a járások. Ekkor alakult meg Udvarhely vármegye részeként a Székelykeresztúri járás is.

Települései 1913-ban

• Alsóboldogfalva
• Bencéd
• Betfalva
• Bordos
• Bözöd
• Bözödújfalu
• Csehétfalva
• Csekefalva
• Csöb
• Énlaka
• Erked
• Etéd
• Fiatfalva
• Firtosmartonos
• Gagy
• Kadács (mára kettévált Kiskadácsra és Nagykadácsra)
• Kisgalambfalva
• Kiskede
• Kissolymos
• Kobátfalva
• Kőrispatak
• Magyarandrásfalva
• Magyarfelek
• Magyarhidegkút
• Magyarzsákod
• Medesér
• Nagygalambfalva
• Nagykede
• Nagysolymos
• Rava
• Rugonfalva
• Siménfalva
• Szederjes
• Székelyandrásfalva
• Székelyhidegkút
• Székelykeresztúr
• Székelyszállás
• Székelyszenterzsébet
• Székelyszentmihály
• Székelyszentmiklós
• Székelyvécke
• Szentábrahám
• Szentdemeter
• Tarcsafalva
• Tordátfalva
• Újszékely

Források

• Vofkori László (1998): III. Udvarhelyszéki utazások. Székelyföld útikönyve I. Cartographia kft. Budapest.
• A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára, 1913.