Norvégia zászlaja

nemzeti jelkép
(Spitzbergák zászlaja szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 13.

Norvégia zászlaja a többi skandináv országhoz hasonlóan az északi keresztet, vagy skandináv keresztet ábrázolja piros háttérrel. A kereszt kék színű, amelyet fehér sáv fut körbe.

Norvégia zászlaja
HasználatNemzeti zászló és lobogó? Nemzeti zászló és lobogó
Arányok8:11
Elfogadva1821. július 13.
TervezőFredrik Meltzer

HasználatÁllami és hadizászló, állami és hadilobogó? Állami és hadizászló, állami és hadilobogó
Arányok16:27
Adoptálás1821. július 13.

BecenevekKongeflagget ("The King’s Flag")
Arányok8:11
Adoptálás1905. november 15.
TervezőTöbb (Anders Thiset, Eilif Peterssen, Norvégia kormánya)
A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégia zászlaja témájú médiaállományokat.

A norvég nemzeti jelkép kialakulása erősen kötődik az ország történelméhez, és ezáltal további két északi ország, Svédország és Dánia nemzeti jelképeihez. A mai lobogót az oslói parlament 1898. december 15-én fogadta el, és további egy évbe telt, míg azt országszerte használni kezdték.

A Spitzbergák, Jan Mayen és a Bouvet-sziget – mint norvég külbirtokok – a norvég zászlót használják.

Korábban használt zászlók

szerkesztés
Zászló Leírás
  1814 előtt Norvégia a dán korona irányítása alá tartozott, így aztán az ország nemzeti lobogója is megegyezett a dán zászlóval.
  Ekkor egy politikai változásokat is hozó forradalom eredményeképpen elszakadt egymástól a két ország, és a norvég parlament saját alkotmányt dolgozhatott ki, és többek között saját zászlót készített. Ez mindössze annyiban különbözött a dán lobogótól, hogy annak bal oldalán a norvég címer oroszlánja is megjelent. Ezt a lobogót 1814. február 27-től egészen 1821. május 6-ig használhatta az ország.

Akkoriban sokkal nagyobb jelentősége volt a hajózásnak, ezért valójában ezt a lobogót az ország kereskedelmi flottája használta ekkoriban. (Az igaz, hogy mindössze csak az északi vizeken vonhatták fel ezt a lobogót, hiszen az új állami jelképet nem ismerték a Földközi-tenger kalózai, így a norvég hajók állandó támadásnak voltak kitéve. Ha egy norvég hajó hosszabb útra indult, a svéd zászlót használta.)

  Egy 1815-ben Norvégiára erőszakolt egyezmény folyamán az ország unióra lépett a szomszédos Svédországgal. Ezért a svéd zászló vált a hivatalos norvég kormányépületek lobogójává, a hajók egészen 1821-ig kivételt jelentettek.

1821-ben a bergeni norvég parlament egyik tagja, Frederik Meltzer az ország történelmének felhasználásával új lobogót fogadtatott el. A zászló alapja a dán lobogó maradt, ám ehhez megkülönböztetésül egy kék keresztet is illesztett, amely a svéd unióra utalt. Ez volt a jelenleg is hivatalban lévő lobogó.

  A svéd király azonban nem akarta elismerni a lobogót hivatalos jelképként, abban viszont meggyőzhető volt, hogy az kerüljön fel a svéd lobogó bal felső sarkába, úgy hogy a norvég és a svéd zászló egyvelege jelenjen meg. Ezt a zászlót nevezték Sildesalatennek, amely heringsalátát jelent kinézetére utalva.
  Ezt a lobogót 1844-ben váltották le, ekkor a norvég lobogóra került fel a svéd zászló. Ez egészen 1899-ig maradt rajta.
  Végül az unió bomlásának idejében a norvég parlament 1898-ban emelte hivatalosan is az ország jelképei közé a ma is látható lobogót. 1905-től kezdve a független Norvégia zászlaja.

Külső hivatkozások

szerkesztés