Soissons
Soissons város Aisne megyében, Pikárdia régióban. Laontól 35, Reimstől 60 és Párizstól 110 km-re az Aisne kanyarulatában, az Aisne és a Crise összefolyásánál fekszik. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
| Soissons | |||
 | |||
| Saint-Jean-des-Vignes apátság és a Porosz–francia háború emlékműve | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Pikárdia | ||
| Megye | Aisne (megye) | ||
| Kerület | Soissons | ||
| Településtársulás | Communauté d'agglomération du Soissonnais | ||
| Polgármester | Alain Crémont (2014–2020) | ||
| INSEE-kód | 02722 | ||
| Irányítószám | 02200 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 28 705 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2,317 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 38 -130 m | ||
| Terület | 12,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″49.381111°N 3.322500°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 52″, k. h. 3° 19′ 21″49.381111°N 3.322500°E | |||
| Soissons weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soissons témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Történelme
szerkesztésNevét a belga-gall suessiones nép után kapta, amelyet Caius Iulius Caesar említ a gall háborúról szóló feljegyzéseiben (Commentarii de bello Gallico), s amelyek a Reims központú, szintén gall remi néppel együtt alkottak állandó törzsszövetséget. Háborúskodás idején a suessionesek főnöke vezette a Szajnától északra élő gall népeket. A római-gall háborúban a remi törzs a rómaiak oldalára állt. Caius Iulius Caesar alapította az Augusta Suessionumot a mai Soissons területén. A romanizált város stratégiai jelentősége megmaradt Syagrius és a Merovingok uralkodása idején egyaránt.
486-ban Klodvig legyőzte Syagriust a soissons-i csatában, aki Toulouse-ba menekült. Soissons lett a Meroving királyok székhelye 497-ig. Klodvig fiai 511-ben felosztották egymás között a Frank Birodalmat. Chlothárnak jutott a északnyugati terület, a későbbi Neustria, Soissons központtal. 752-ben III. Pipint itt koronázta királlyá Bonifatius Wynfrith. A normannok 884-ben fosztogattak a városban, 886-ban felégették a Saint-Médard kolostort, amit a 10. században a kalandozó magyarok leromboltak.[2]
A francia vallásháborúk idején a hugenották foglalták el Soissons-t. 1814-ben Blücher csapatai, 1870-ben a porosz–francia háborúban a poroszok vették birtokukba. Az első világháborúban kétszer is elfoglalták a német csapatok, a tüzérségi harcokban a város épületeinek háromnegyed része romba dőlt.
Népesség
szerkesztés| Lakosok száma | 25 890 | 30 009 | 29 829 | 29 453 | 28 551 | 28 410 | 28 530 | 28 522 | 28 888 | 28 705 |
| 1968 | 1975 | 1990 | 1999 | 2011 | 2015 | 2017 | 2018 | 2020 | 2021 |
Műemlékek
szerkesztés- Az egykori Saint-Médard apátság kriptájában ma is látható I. Klodvig fiának és unokájának kriptája.
- Egykori Saint-Léger kolostor
- Egykori Saint-Jean-des-Vignes kolostor
- Saint-Gervais-et-Saint-Protais-székesegyház
A város 120 ha zöldterületet tart fenn.
Testvérvárosok
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Populations légales 2021
- ↑ Abbaye Saint-Médard Soissons – Aisne
Források
szerkesztés- Histoire de Soissons (francia nyelven). ville-soissons.fr. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- Société historique de Soissons (francia nyelven). sahs-soissons.org. [2017. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
