Wikipédia

Schwajda György

(1943–2010) drámaíró, dramaturg, színházigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. december 24.

Schwajda György (Kispest, 1943. március 24. – Kaposvár, 2010. április 19.) magyar drámaíró, dramaturg, színházigazgató.

Schwajda György
Született1943. március 24.[1]
Kispest[2]
Elhunyt2010. április 19. (67 évesen)[3][1]
Kaposvár[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSchwajda Gergő (1975)
SzüleiSchwajda Pál
Auspitz Regina
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1973)
KitüntetéseiSzép Ernő-jutalom (1990)
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwajda György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Schwajda Pál és Auspitz Regina gyermekeként született. A diploma megszerzése előtt újságkihordóként, majd segédmunkásként, betanított nyomdászként, díszletmunkásként, világosítóként, tűzoltókészülék-ellenőrként kereste kenyerét. Első darabját, a Bohócot 1966-ban írta, s rögtön megnyerte vele az országos drámapályázatot; a Veszprémi Petőfi Színház mutatta be 1967-ben. Mégis csak évekkel később felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. Tanárai között volt Nádasdy Kálmán, Gyárfás Miklós, Major Tamás, Fábri Zoltán, Hegedüs Géza, Szinte Gábor, Petrovics Emil. 1973-ban végzett, diplomamunkáját Mesebeli János címen a Békéscsabai Jókai Színház mutatta be.

A Budapesti Katona József Színház, nyitó-évadjában – Ladislav Smoček: Dr. Burke különös délutánja című darabjával közösen – mutatta be a Szent család című egyfelvonásos drámáját. A rendező: Zsámbéki Gábor, a főszereplő Gobbi Hilda volt.[4] (A darab eredetileg háromfelvonásos volt. A rendező ezt javasolta egy felvonásra redukálni. Komoly művészi viták után Schwajda hozzájárult a jelentős változtatáshoz. A bemutatóra azonban nem ment el...[5])

Dramaturgként dolgozott Szolnokon (1973–1978), rövid ideig a budapesti (Hevesi Sándor tér) Nemzeti Színházban (1978) és Szegeden (1979), majd Miskolcon (1979. ősz – 1985. tavasz). A Szolnoki Szigligeti Színházat 1978-ban három hónapig, majd 1985 őszétől 1992 tavaszáig, később 1995 februárjától 2000 szeptemberéig vezette.

Eközben az 1993–1994-es évadot Törőcsik Mari mellett a Művész Színház művészeti igazgatójaként töltötte; a megbukott vállalkozás később Thália Színház néven folytatódott.

1998 őszén az Orbán-kormány kinevezte a Nemzeti Színház építésének miniszteri, majd 1999-től kormánybiztosának. Pályáztatás nélkül Siklós Máriát bízta meg az épület tervezésével. Az építésztársadalom felháborodását követő tervpályázat győztese nem volt hajlandó Siklós tervének felhasználására, így a színházat az építésznő tervei alapján fejezték be, aki ezért Mádl Ferenc köztársasági elnöktől kitüntetést, a Magyar Építész Kamarától elmarasztalást kapott. A Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, 2002 májusáig az új Nemzeti Színház első igazgatója volt. 2008-ig nyugdíjas drámaíróként élt.

A kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói helyére Babarczy László utódaként az önkormányzat csak egy évre nevezte ki Znamenák István színész-rendezőt, majd pályázatot írt ki a poszt betöltésére, melyen Znamenák és Schwajda indultak.[6] Bár pályázatával kapcsolatban merültek fel minőségi kifogások,[7] 2008 júliusától haláláig betöltötte a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói tisztét.

Öntörvényű, életének egyes szakaszaiban magányos művész, színházcsináló volt. Nem csatlakozott egyetlen – sok esetben jelentős – szakmai csoportosuláshoz sem. Pedig számosan voltak – többek között Törőcsik Mari és Garas Dezső – akik csökkenthették volna a távolságot Schwajda és más meghatározó művészek között. Ők kompromisszumot tudtak kötni „mindkét oldal”[Mj. 1] képviselőivel, de közvetíteni nem tudtak, illetve erre irányuló ténykedésük eredménytelen volt. 2010-ben hirtelen szívmegállás következtében elhunyt.

Magánélete

szerkesztés

1966-ban feleségül vette Galgóczy Juditot. 1975-ben született meg fia, Gergő.

Munkái

szerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 75-író; 16-rendező; 3-fordító.[Mj. 2]

Drámaíróként-dramaturgként

szerkesztés
  • Bohóc (1966)
  • Mesebeli János (1973)
  • Csoda (1978)
  • Segítség (1978, 1986)
  • Himnusz (1981)
  • A szent család (1984)
  • Mari (1986)
  • Száz év magány (Gabriel García Márquez regénye nyomán)

Egyéb színházi és írói munkái

szerkesztés
  • A cigánybáró (szövegíró)
  • Háry János (dramaturg)
  • Egy hölgy a Maximból (író)
  • Ludas Matyi (író)
  • Lüszisztráté (rendező)
  • Nagyidai cigányok (színpadra alkalmazta)
  • A néma revolverek városa (színpadra alkalmazta)
  • Óz, a nagy varázsló (szerző)
  • Szeget szeggel (átdolgozta)
  • Üvöltő szelek (rendező)
  • A vihar (rendező)
  • A rátóti legényanya (1985, A legényanya forgatókönyve)
  • Ballada a 301-es parcella bolondjáról (1989)
  • Miatyánk (1996)

Tévéfilmek, filmek

szerkesztés

Könyvek

szerkesztés
  • A rátóti legényanya; Magvető, Bp., 1985 (Rakéta Regénytár)
  • A szent család. Komédiák; ILK, Bp., 1985
  • "Csoda"; ILK, Bp., 1987
  • Válogatott művek; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2016 (Nemzeti könyvtár)

Díjai, elismerései

szerkesztés

Megjegyzések

szerkesztés
  1. ↑ Az idézőjel a nehezen megfogalmazható helyzetet tükrözi. Írhatnánk például: Különféle művész-ideológiai táborok, platformok, csoportosulások, klikkek ...
  2. ↑ 2010. szeptember 26-i lekérdezés

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schwajda_György&oldid=25637019”