Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-29-2

Felsőnyék látképe

Felsőnyék község Tolna megyében, Tamási kistérségben található. Magyar település, melynek történetét Magyarország történelméhez hasonlóan: a népvándorlás, a királyok, nemesek csetepatéi alakítják, az egyházak helybeli története, az itteni népszokások, a település épületeinek építészeti stílusa is mind ezt adják vissza. A falu több országos hírű tudósnak (Bakonyi István), történésznek (Dr. Jánosi Gyula), illetve európai hírű egyházalapítónak, Méliusz Juhász Péternek szülőhelye.

Történelmi jelentőségére, azaz a kelta korabeli földvárra Dr. Miklós Zsuzsa régész ásatásaival, publikációival, illetve a 19. században Wosinsky Mór régész, író (avar gyűrű) is rávilágítanak. Dr. Kriza Ildikó néprajzkutató, az országban elsőként itt gyűjtötte és értelmezte a halottbúcsúztató énekek műfaját. A Felsőnyéki halottbúcsúztatók című könyvben összegyűjtött, 300 évet átfogó népénekek hasonlóságot mutatnak az ugyanilyen műfajban Erdélyben kialakult búcsúztatókkal.

A település történelmét tekintve az ország egyik ütőerén elhelyezkedő község. A „De sagittis Hungarorum libera nos Domine!” szerzetesi intés nyugaton a nyék törzs vándorlásai után született. 1315-től írott formában is nyomon követhető történelme. Mojs nádor, a Kőszegi család, Csák nemzetség, illetve később a Dombai család, Montenuovo, Werbőczi, Batthyányi Stratmann hercegi családok hagyták itt történelmi és fizikai nyomaikat. Az 1848/49-es szabadságharcban Deák Ferenc a haza bölcse itt lelt menedéket egy időre és Csaplár Ignác honvédszázados a falu későbbi plébánosa 28 csatában vett részt. Az első és a második világháborúban is kivette részét a település, hiszen lakói közül katonaként összesen 133-an estek el.

Településszerkezetét tekintve tipikusan szalagos szerkezetben kialakult település. A néhány ezer éves földerődítmények mellett több még talpon álló 200-300 éves házakkal, építményekkel (löszbe vájt pincesor) rendelkezik a falu.