Réthát
Réthát (románul: Tisa Nouă, 1945-ig Wiesenhaid, németül: Wiesenhaid) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében.
| Réthát (Tisa Nouă, Wiesenhaid) | |
_-_Biserica_romano-catolica_(r%C3%B6m.-kath._Kirche).jpg) | |
| Római katolikus templom (1845–46) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Angyalkút |
| Rang | falu |
| Községközpont | Angyalkút |
| Irányítószám | 317123 |
| SIRUTA-kód | 9324 |
| Népesség | |
| Népesség | 924 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 12,69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Terület | 72,82 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 04′ 57″, k. h. 21° 22′ 26″46.082500°N 21.373889°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 57″, k. h. 21° 22′ 26″46.082500°N 21.373889°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésAradtól 12 km-re dél–délkeletre fekvő, tipikus tervezett, négyzet alaprajzú bánáti telepesfalu.
Nevének eredete
szerkesztésMagyar neve az eredeti német név hozzávetőleges tükörfordítása, amely elsőként 1828-ban tűnt föl. A Wiesenhaid jelentése 'rét + puszta'. A telepítő kamara részéről a névválasztást befolyásolhatta a von Schönborn választófejedelmi család származási helye, az alsó-frankföldi Wiesentheid. Mai román nevét azért kapta, mert 1945-ben román lakói a Halmágy vidéki Tisza faluból érkeztek.
Története
szerkesztésA középkori Ibéd és Asszonylaka falvak területén fekszik. A kamara telepítette Féregyház határára 1771-ben száz Trier környéki, lotaringiai és frank családdal. 1781-ben a Kövér család vásárolta meg a kamarától. 1830-tól dohányt termesztettek benne. 1851-ben vált önálló római katolikus plébániává. 1898-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[2]
1945-ben 130 lakosát hurcolták kényszermunkára a Szovjetunióba, ahol 26-an haltak meg. Helyükre Tiszáról románokat telepítettek. 1959, majd főként 1972 után német lakossága elhagyta. 1977-ben szűnt meg a német tannyelvű oktatás, 1978-ban az önálló plébánia. 1977-ben rendezték meg a faluból elszármazottak első találkozóját Ulmban.
Népessége
szerkesztés- 1859-ben 777 lakosából 753 volt német és 24 román nemzetiségű.
- 1900-ban 997 lakosából 942 volt német, 32 román és 20 magyar anyanyelvű; 964 római katolikus és 33 ortodox vallású.
- 2002-ben 962 lakosából 909 volt román, 22 szlovák, 10 cigány, 10 magyar, 6 ruszin és 5 német nemzetiségű; 773 ortodox, 146 pünkösdista, 27 római katolikus és 11 baptista vallású.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1825. március 11-én Kövér Lajos drámaíró.
.svg){kind=small}