Pilisszentlélek

Pilisszentlélek (szlovákul: Hut(a), németül: Glasshütte, a köznyelvben Huta) egykori község, 1985 óta Esztergom része. Hivatalos neve 1907-ig Szentlélek volt, de használták a Szent-Lélek, Huta-Szent-Lélek formákat is. 2016-tól a település azáltal szerzett nagyobb ismertséget, hogy itt forgatják A mi kis falunk című vígjátéksorozatot.

Pilisszentlélek
A pálos kolostor romjai
Közigazgatás
Település	Esztergom
Irányítószám	2508
Népesség
Teljes népesség	291 fő (2022)
Elhelyezkedése
Pilisszentlélek Pozíció Esztergom térképén
é. sz. 47° 43′ 35″, k. h. 18° 50′ 31″47.726388888889, 18.841944444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisszentlélek témájú médiaállományokat.

2006 óta saját irányítószáma van: 2508. Belterülete 275 hektár, külterülete 820 hektár. Lakosainak száma a 2022-es népszámlálás adatai szerint 291 fő volt.

Fekvése

A kistelepülés a Dunazug-hegyvidék, azon belül a Pilis és a Visegrádi-hegység határán, a Szentléleki-patak völgyében, Esztergom belvárosától 9 km-re délkeletre fekszik, az 1111-es út mentén (amelyről a 11 124-es számú bekötőúton érhető el), a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, Pest vármegye határa mellett.

Területén az 1111-es útnak két nagyobb hídja is található: a falutól délre a pilisszentléleki völgyhíd, illetve Esztergom irányában a Szalma híd. Határvonalától nem messze, de még itteni területen ágazik ki az 1111-es útból a Dobogókőig vezető 11 115-ös út.

Elérhető az esztergomi távolsági autóbuszjárattal, gyalog, illetve kerékpártúrával is.

Története

Pálos romok légi fotón (Pilisszentlélek)

A terület már az őskorban is lakott volt, amiről kőeszközök tanúskodnak.

IV. Béla 1263-ban a „Benedekvölgye” nevű erdős völgyet a pilisszentkereszti pálosoknak ajándékozta, hogy monostorrá alakítsák az Árpád-házi királyok vadászkastélyát, amellyel IV. László uralkodása alatt, 1287-ben készültek el. Romjai ma is megvannak. Az itt létesült kolostor szolgálatára a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. Utóbb Károly Róbert, majd 1378-ban Nagy Lajos király a monostort gazdagon megajándékozta. A 15. században a helység Pilis vármegyéhez tartozott. A török világában, 1541–43 táján elpusztult, elnéptelenedett. A 18. század elején a pesti pálosok birtokába került, akik tótokat telepítettek ide a Felvidékről, Nyitra környékéről. Ekkor a település üveghutájáról volt ismert.

A pálos rend feloszlatása után a vallásalap birtoka lett, és annak földesúri hatósága alá tartozott 1848-ig. 1790-ben a pálosokat a ferencrendiek váltották fel a lelkészkedésben. Ekkor már iskolája is volt a községnek. Plébániája 1810-ben alakult, temploma 1857-ből való. Az óvoda 1912-ben, az iskola és a könyvtár 1936-ban nyitotta meg kapuit. A pálos kolostor romjait az 1928–33 évi ásatások alkalmával részben feltárták, majd visszatemették. A falu a második világháború alatt jelentős harcok színtere volt. A kolostor ma látható romjait 1985-ben tárták fel, és az oltárt is ekkor szentelték fel. A településrész teljes szennyvízcsatorna-hálózata 2007-re készül el.

Területén számos barlang található: Tűfok-barlang, Bivak-barlang, Legény-barlang és Leány-barlang, amelyek a történelem során rablótanyául szolgáltak. Feltárások szerint a Legény-barlangban egykor titkos pénzverde működött.

Légi felvételek a pálos romokról

• 
  Pálos romok légi felvételen (Pilisszentlélek)
• 
  Pálos romok madártávlatból (Pilisszentlélek)
• 
  Pilisszentlélek, pálos romok - légi fotó

A dobogókői útról

Lakónépesség

Szentléleki utcarészlet

A kolostor falán elhelyezett emléktábla

Szlovák tájház

Év	Lakosság, esemény
1740	16 család
1752	20 család
1784-87	207 fő
1900	337 fő
1930	4,7% magyar, 92,6% szlovák nemzetiségű
1947-48	Egy lakosságcsere-egyezmény keretében 183 szlovák nemzetiségű lakost telepítettek Csehszlovákiába
1949	600 fő
1985	459 fő
2001	328 fő
2011	319 fő
2022	291 fő

Látnivalók

• A pálos kolostor romjai
• Szlovák tájház (Pilisszentlélek)
• Határában van a mexikói erdőőrlak.

Érdekesség

Itt forgatták A mi kis falunk című sorozatot, illetve a Szívzűr című filmet.

Az Isteni műszak című, 2012-ben forgatott film elején (03:09-nél) feltűnik a Polgármesteri hivatal.

Források

• Pilisszentlélek honlapja
• Pilisszentlélek leírása és bibliográfiája in: Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza. Szerkesztette: Balogh Kata - Bárdos István (Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézet, Tatabánya, 1993.) ISBN 963-04-3391-5. Elektronikus kiadás: NKÖEOK Szerkesztőség, 2007. [1]
• Szántó István: Pilisszentlélek kisközség története, művelődési adatai, gazdasági életének fejlődése, jelenlegi szerkezete. Pilisszentlélek, é.n., kézirat [2]