Apszispont
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az apszispont a csillagászatban egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak. Az apszispontok elnevezései mutatják azt, hogy az távol- (ap- vagy apo-) vagy közelpont (peri-), valamint a központi égitest nevét (például Földnél -geum, Napnál -hélium, csillagnál -asztron). Így például geocentrikus (földkörüli) pálya esetén az apszispontok neve perigeum, ill. apogeum, heliocentrikus (napkörüli) pályánál perihélium, ill aphélium. Ha nem akarjuk meghatározni, hogy mi a központi égitest, akkor általánosan pericentrumként illetve apocentrumként hivatkozunk rájuk.
Központi test |
Közelpont | Távolpont |
---|---|---|
Galaxis | Perigalactikon | Apogalactikon |
Csillag | Periasztron | Apasztron |
Fekete lyuk | Perimelasma/Perinigricon | Apomelasma/Aponigricon |
Nap | Perihélium | Aphélium |
Föld | Perigeum | Apogeum |
Hold | Periselene/Pericynthion/Perilune | Aposelene/Apocynthion/Apolune |
Jupiter | Perijove | Apojove |
Szaturnusz | Perisaturnium | Aposaturnium |
Az apszispontokat összekötő egyenes az apszisvonal. Elliptikus pálya esetén a két apszispont távolsága a pálya nagytengelyét adja meg, amelynek a fele az egyik pályaelem.
Etimológia
szerkesztésA perihélium és az aphélium szavakat Johannes Kepler[1] alkotta meg a Nap körül keringő égitestek leírására. A peri (görögül: περί, közel) és az ap (görögül: ἀπό, távol valamitől) görög szavakat bővítette ki a Nap szóval (görögül: ἥλιος).[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Klein, Ernest, A Comprehensive Etymological Dictionary of the English Language, Elsevier, Amsterdam, 1965. (Archived version)
- ↑ A Key to the Classical Pronunciation of Greek, Latin, and Scripture Proper Names, Townsend Young 1859, page 26.