Park
A park gondozott terület, ami természetes vagy ahhoz hasonló környezetet teremt városokban vagy azokon kívül. Míg a városokban fenntartott parkoknak általában az emberek kikapcsolódásának biztosítása a célja, a városokon kívüliek bizonyos növények és állatok élőhelyének a megőrzésére törekednek.
Példa nagyvárosokban fenntartott jelentős zöldterületekre a New York-i Central Park, a tokiói Meidzsi-szentélyt övező erdő, a budapesti Margitsziget vagy a miskolci Népkert. A Michigani Egyetem kutatása rávilágít arra, hogy az ilyen parkok mennyire fontosak a városok életében: egy órányi séta a természetben 20%-kal javította a vizsgált személyek rövidtávú memóriáját és koncentrálóképességét.[1][2] Az urbanizációval járó felfokozott életvitel idegrendszeri veszélyeire Vizi E. Szilveszter is felhívta a figyelmet.[3]
Nagyobb városi közparkok
szerkesztésNév[4] | Város | Terület (ha) |
---|---|---|
Monsanto Forest Park | Lisszabon | 930 |
Balboa Park | San Diego | 486 |
Golden Gate Park | San Francisco | 412 |
Stanley Park | Vancouver | 404 |
Central Park | New York | 341 |
Tiergarten | Berlin | 255 |
Hyde Park (és Kensington Garden) | London | 253 |
Mount Royal Park | Montréal | 221 |
Retiro Park | Madrid | 142 |
Margit-sziget | Budapest | 96,5 |
Luxemburg-kert | Párizs | 24 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Going outside—even in the cold—improves memory, attention. University of Michigan News Service, 2008. december 16. (Hozzáférés: 2009. január 22.)
- ↑ How the city hurts your brain. Boston Globe, 2009. január 2. (Hozzáférés: 2009. január 22.)
- ↑ A magyarok negyede pszichiátriai beteg. Index, 2009. január 20. (Hozzáférés: 2009. január 22.)
- ↑ Forrás: The World’s 10 Greatest Large Urban Parks Archiválva 2009. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – infrastructurist.com, 2009. szeptember 10.
Irodalom
szerkesztés- Rapaics Raymund: Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon, Budapest, Egyetemi Ny., 1940 [1]