A park gondozott terület, ami természetes vagy ahhoz hasonló környezetet teremt városokban vagy azokon kívül. Míg a városokban fenntartott parkoknak általában az emberek kikapcsolódásának biztosítása a célja, a városokon kívüliek bizonyos növények és állatok élőhelyének a megőrzésére törekednek.

A Károlyi-kert részlete
Sehol senki

Példa nagyvárosokban fenntartott jelentős zöldterületekre a New York-i Central Park, a tokiói Meidzsi-szentélyt övező erdő, a budapesti Margitsziget vagy a miskolci Népkert. A Michigani Egyetem kutatása rávilágít arra, hogy az ilyen parkok mennyire fontosak a városok életében: egy órányi séta a természetben 20%-kal javította a vizsgált személyek rövidtávú memóriáját és koncentrálóképességét.[1][2] Az urbanizációval járó felfokozott életvitel idegrendszeri veszélyeire Vizi E. Szilveszter is felhívta a figyelmet.[3]

Nagyobb városi közparkok

szerkesztés
Név[4] Város Terület (ha)
Monsanto Forest Park Lisszabon 930
Balboa Park San Diego 486
Golden Gate Park San Francisco 412
Stanley Park Vancouver 404
Central Park New York 341
Tiergarten Berlin 255
Hyde Park (és Kensington Garden) London 253
Mount Royal Park Montréal 221
Retiro Park Madrid 142
Margit-sziget Budapest 96,5
Luxemburg-kert Párizs 24
  1. Going outside—even in the cold—improves memory, attention. University of Michigan News Service, 2008. december 16. (Hozzáférés: 2009. január 22.)
  2. How the city hurts your brain. Boston Globe, 2009. január 2. (Hozzáférés: 2009. január 22.)
  3. A magyarok negyede pszichiátriai beteg. Index, 2009. január 20. (Hozzáférés: 2009. január 22.)
  4. Forrás: The World’s 10 Greatest Large Urban Parks Archiválva 2009. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – infrastructurist.com, 2009. szeptember 10.
  • Rapaics Raymund: Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon, Budapest, Egyetemi Ny., 1940 [1]