Paramore
A Paramore amerikai rockegyüttes, amit 2004-ben Franklinben (Tennessee) alapítottak. Tagjai: Hayley Williams (ének/billentyűs hangszerek), Taylor York (ritmikus gitár).
Paramore | |
A Paramore logója | |
Információk | |
Eredet | Amerikai Egyesült Államok, Tennessee, Franklin |
Alapítva | 2003 |
Műfaj | Alternative pop-punk Rock |
Kiadó | Fueled by Ramen |
Kapcsolódó előadók | New Found Glory The Swellers October Fall Say Anything The Chariot Jimmy Eat World No Doubt The Sounds Paper Route |
Tagok | |
Hayley Williams Taylor York Zac Farro | |
Korábbi tagok | |
Josh Farro Jason Bynum John Hembree Hunter Lamb Jeremy Davis | |
A Paramore weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Paramore témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az együttes 2005-ben adta ki bemutatkozó albumát, az All We Know Is Falling-ot, majd ezt követte a Riot! 2007-ben, ami platinalemez lett az Államokban és aranylemez az Egyesült Királyságban, Írországban és Új-Zélandon. Harmadik albumuk, a Brand New Eyes 2009. szeptember 29-én jelent meg. A Brand New Eyes az együttes eddigi a slágerlistákon legjobban teljesítő albuma.[1]
Története
szerkesztés2002–2005: az alapítás és az All We Know Is Falling
szerkesztés2002-ben az akkor 14 éves Hayley Williams elköltözött szülővárosából, Meridianból Franklinbe, ahol találkozott Josh Farro és Zac Farro testvérekkel, miközben egy magániskolába járt.[2][3] Nem sokkal a költözése után Hayley Brett Manningtől vett énekórákat.[4] A Paramore megalapítása előtt Hayley és Jeremy Davis basszusgitáros barátjukkal, Kimee Read-del egy funkegyüttesben, a The Factory-ban játszottak, míg Josh és Zac Farro együtt gyakoroltak az iskola után.[2][5] A Paramore többi tagja „ideges volt ezzel az egész női dologgal”, miszerint Hayley lenne az énekesük, de mivel nagyon jó barátok voltak, ezért Hayley elkezdett nekik dalokat írni.[6] Az együttest hivatalosan Josh Farro (gitár/háttérének), Zac Farro (dob), Jeremy Davis (basszusgitár) és Hayley Williams (ének) alapította 2004-ben,[7] majd később csatlakozott hozzájuk Hayley szomszédja,[2] Jason Bynum (ritmikus gitár). Hayley állítása szerint a „Paramore” név az első basszusgitárosuk leánykori nevéből ered.[8] Miután megtudták a paramour homofon jelentését („titkos szerető”), úgy döntöttek, hogy ezt a nevet fogják használni Paramore betűzéssel.[6]
Az együttes első száma, amit együtt írtak, a Conspiracy volt, amit később a bemutatkozó albumukon adtak ki. A következő években a Paramore Nashville területén kívül is koncertezett, többek között a Purple Door és a Warped Tour fesztiválokon. John Janick, a Fueled by Ramen vezérigazgatója és alapítója megkapta a Paramore demóit, majd elment a Taste of Chaos fesztiválra Orlandoba, hogy élőben is láthassa őket. Egy kisebb privát koncert után, amit egy raktárban tartottak, az együttes aláírt egy szerződést a kiadóval.[9]
Ezután a Paramore visszautazott Orlandoba, de megérkezésük után nem sokkal Jeremy Davis kilépett az együttesből személyes okokra hivatkozva. A Paramore megmaradt négy tagja folytatta az albumot, megírták az All We Know-t, ami Davis kilépéséről szólt, majd kitalálták az All We Know Is Falling koncepció alapjait. Az album borítója is a Paramore bánatát szimbolizálja, amit Hayley Williams így magyarázott meg: „Az All We Know Is Falling borítóján a kanapé és a távozó árnyék mind arról szól, hogy Jeremy elhagyott minket és egy űrt hagyott maga után”.[9] A felvételek három hétig tartottak, és az album promóciós anyaga csak a megmaradt négy tag közreműködésével jött létre.
A koncertek előtt bevették az együttesbe John Hembree-t (basszusgitár) Jeremy Davis helyére.[10] 2005 nyarán a Paramore a Shira Girl színpadon lépett fel a Warped Tour-on.[9] Az együttes kérésére öt hónappal távozása után Jeremy Davis visszatért az együttesbe Hembree helyére.[11] Az All We Know Is Falling-ot 2005. július 24-én adták ki és a 30. helyezést érte el a Billboard Heatseekers slágerlistáján. A Paramore első kislemezének, a Pressure-nek, aminek videóklipjét Shane Drake rendezte, nem sikerült felkerülnie a slágerlistákra. A videóklipben egy raktárépületben zenélnek, majd a klip végén vízzel permetezik le őket. Júliusban kiadták a második kislemezüket, az Emergency-t. Ennek a videóklipjét is Shane Drake rendezte és Hunter Lamb (ritmikus gitár) is szerepel benne Jason Bynum helyett.[3] Az Emergency klipje is egy Paramore-koncertről szól, amiben véres kosztümökben zenélnek. A harmadik kislemez, az All We Know videóklipje koncertfelvételeket és háttérfelvételeket tartalmaz.
2006 januárjában az együttes a Winter Go West turnén vett részt, ahol az Amber Pacific és a The Lashes seattlei zenekarokkal zenéltek együtt. Februárban Hayley Williams énekelt az October Fall Keep Dreaming Upside Down című számában.[12] 2006 tavaszán a Paramore volt az előzenekara a Bayside-nak, majd nem sokkal később a The Rocket Summer-nek is. 2006. október 5-től október 15-éig az Egyesült Királyságban turnéztak, ahol az utolsó turnéállomás a londoni Mean Fiddler volt. Ezután előadták a Foo Fighters My Hero című dalát, amit a Sound of Superman című albumon adtak ki 2006. június 26-án.[13]
2006 nyarán a Paramore ismét részt vett a Warped Tour-on, elsősorban a Volcom és a Hurley színpadokon, és amikor először felléptek a főszínpadon, az megegyezett szülővárosuk, Nasville alapításának napjával. A Paramore első Államokbeli turnéja 2006. augusztus 2-án kezdődött, ezen az összes jegyet eladták,[14] a This Providence, a Cute Is What We Aim For és a Hit the Lights támogatásával az utolsó állomáson Nashville-ben. Ebben az évben jelöltek voltak az „Év legjobb új zenekara” címre, és Hayley Williams lett a 2. „legszexibb nő” a brit Kerrang! magazin olvasói szerint.[15]
2007-ben Hunter Lamb elhagyta a csapatot és megházasodott, a Paramore négyesben folytatta tovább.[3] A Paramore-t a brit NME magazin „2007 új zajának” nevezte.[15] Januárban ők játszották a Warped Tour akusztikus nyitányát a Rock and Roll Hall of Fame-ben,[16] és Hayley Williams az Emergencycímű videóklipben látható ruhát viselte.[17]
A Paramore még egyszer feltűnt a Kerrang! magazinban, azonban Hayley Williams úgy gondolta, hogy a cikk hamis képet fest a zenekarról, elsősorban azért, mivel úgy fókuszált rá, mintha ő lenne a „főszereplő”. Ezek után Hayley a zenekar LiveJournalján ezt írta: „Címlapsztori nélkül is sikerült volna. Sajnálom, ha ez bárkit is megbántott a Kerrang!-nál, de nem hiszem, hogy egy árva szó is igaz lenne a cikkből.”[18] Áprilisban Hayley Williams énekelt a The Chariot Then Came To Kill című számában.[19] 2007 elején újabb turnéba kezdtek a This Providence-el, a The Almost-al és a Love Arcade-dal.
2007–2008: Riot! és egyéb projektek
szerkesztésA Paramore 2007 januárjában kezdte el a második stúdióalbum, a Riot! felvételeit, majd márciusban fejezték be Hunter Lamb nélkül, aki azért lépett ki az együttesből 2007 elején, mert megházasodott;[3] Lamb nélkül Josh Farronak kellett az album mindkét gitárrészét játszania.[20] Taylor York, aki már a Farro testvérekkel azelőtt az együttes tagja volt, mielőtt megismerték Hayley Williamst, visszatért a zenekarba Lamb helyére.[14] Miután Neal Avron és Howard Benson producer megkörnyékezte őket,[21] a Paramore a Riot!-ot a new jersey-i David Bendeth producerrel vette fel (Your Vegas, Breaking Benjamin), majd 2007. június 12-én kiadták. A Riot! 20. helyen debütált a Billboard 200-on, 24. helyen a brit slágerlistákon és több mint 44 000 példányt adtak el belőle megjelenésének hetében az Egyesült Államokban.[14]
Azért választották a Riot! címet, mert ez „egy érzelem hirtelen kitörését” jelenti, és ez volt rá az a szó, ami „összegezte az egészet”.[21] Az első kislemezt, a Misery Business-t 2007. június 21-én adták ki. Erről Hayley úgy nyilatkozott, hogy „őszintébb, mint bármely más, amit valaha is írtam és ezt az érzést a srácok zenéje kiegészítette”.[22]
2007 nyarán harmadszor is részt vettek a Warped Touron, majd az élményeikről a yourhereblogon írtak az MTV-nek. Júniusban a Rolling Stone nekik adta a „Ones to Watch” címet.[23] A Paramore első élő adásban leadott televíziós fellépése a Fuse Networks The Sauce című műsorában volt. A Riot!-album második kislemezét, a Hallelujah-t 2007. július 30-án adták ki, és csak az interneten és a brit televíziókban volt elérhető. A videóklipje az All We Know-éhoz hasonlóan koncertfelvételeket és háttérfelvételeket tartalmaz.
2007 augusztusában a Paramore mint az „MTV A Hét Előadója” lejátszotta dalaik akusztikus változatait az MTV-ben. Ezeket Queensben vették fel Evan Silver és Gina Fortunato rendezése alatt.[24] Az MTV.comon is megtalálható a Riot! több promóciós kisfilmje Archiválva 2008. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben is. 2007 augusztusában négy héten keresztül a Misery Business klipje volt az MTV.com legnézettebb videója.[25] október 8-án élőben előadták a Misery Business-t a Late Night with Conan O'Brien műsorban, ezt valószínűleg a Max Weinberggel a 2007-es Warped Tour alatt kötött barátságuk tette lehetővé.[26] Augusztusban a Paramore szerepelt a New Found Glory Kiss Me című számának videóklipjében.
2007. október 11-én a Riot! második kislemeze, a Crushcrushcrush videóklipje debütált az amerikai televíziókban. A Crushcrushcrush klipjében egy kietlen sivatagban játszanak miközben kémkednek utánuk majd a hangszereiket is szétverik. A kislemezt november 12-én adták ki az Egyesült Királyságban, majd november 19-én az Egyesült Államokban.[27] Hayley Williams énekelt a Say Anything In Defense of the Genre című albumának a The Church Channel és a Plea című számain amit 2007. október 23-án adtak ki.[28] Az együttes 2007 november 29-én Bostonban az FNX rádiónak adta elő élőben a számainak akusztikus változatait.[29] 2007. december 31-én az MTV szilveszteri adásában is felléptek.
A Paramore volt az Alternative Press magazin 2008. februári címlapján és az olvasók „2007 Legjobb Együtteséve” választották.[30] A zenekar 2008. február 10-én a „Legjobb Új Előadó” díjra is jelölve volt az 50. Grammy díjátadón, azonban ezt Amy Winehouse nyerte.[31] 2008 elején az Egyesült Királyságban turnéztak a New Found Glory-val, a Kids in Glass Houses-zal és a Conditions-zel.[32] 2008 februárjában elkezdték az európai turnéjukat,[33] azonban 2008. február 21-én bejelentették, hogy személyes okok miatt törölnek hat koncertet. Williams azt írta az együttes weboldalán, hogy ez „a szünet egy esélyt ad arra, hogy elszakadjunk a munkától és a személyes dolgainkkal foglalkozzunk”. Az MTV.com arról számolt be, hogy a rajongók a zenekar jövőjéről spekulálgatnak és olyan pletykákat is közzé tettek, hogy a problémák akkor kezdődtek amikor Josh Farro kifejezte a dühét a média ellen mivel Hayley Williamsre összpontosítanak.[34] Azonban visszatértek a szülővárosukba, hogy felvegyék a negyedik kislemez, a That's What You Get videóklipjét, amit 2008. március 24-én adtak ki.
2008 áprilisában és májusában a Jimmy Eat World-el az Egyesült Államokban turnéztak, majd május 10-én és 11-én a Give It A Name fesztiválon léptek fel az Egyesült Királyságban és május 10-én az In New Music We Trust színpadon a Radio 1's One Big Weekend fesztiválon Kentben a Mote Parkban. A Paramore első írországi fellépésére 2008. június 2-án Dublinban a RDS-ben került sor amit a Vans Warped Tour követett július 1-jétől július 6-ig.
2008. május 7-én az MTV TRL-ban Hayley Williams elmondta, hogy egy új albumon dolgoznak ami a következő nyáron fog megjelenni. Hayley Williams azt mondta, hogy az új dalokat a koncertek próbáin gyakorolták. Az Alternative Press magazinban Zac Farro azt mondta az albumról, hogy a hangzása olyan lesz mint a Mew, a Thriceés az Arcade Fire együttesek számai.[2]
2008. május 19-én a hivatalos weboldalukon bejelentették, hogy újra turnézni indulnak, aminek neve The Final Riot!, és július 25-én kezdődik és szeptember 1-jén ér véget. Ezen turné alatt előadták Leonard Cohen Hallelujah című számát is.[35] 2008. szeptember 2-án aláírtak egy szerződést a Hurley Clothing ruházati céggel. Az ebből befolyó teljes összeg a Love146 alapítvány részére utalták.[36]
A Paramore Decode című száma volt az Alkonyat című film főcímzenéje. Az I Caught Myself című számuk is szerepelt a filmben.[37] A Decode-ot 2008. október 1-jén adták ki a Paramore Fan Club és Stephenie Meyer weboldalán.[38][39] Ennek a klipjét október 13-án kezdték el felvenni és november 3-án jelent meg. október 24-én a Hot Topicban is hallható volt, az albumot november 4-én adták ki. Borders az album olyan változatát adta ki amin a Decode akusztikus verziója is hallható.
november 25-én adták ki koncertalbumukat, a The Final Riot!-ot. Az albumhoz mellékeltek egy DVD-t is, amin az egész chicagoi koncert felvétele megtalálható. A The Final Riot! aranylemez lett az Egyesült Államokban.
2009–napjainkig: Brand New Eyes koncertek és egyéb projektek
szerkesztés2009 januárjában Josh Farro az együttes harmadik stúdióalbumáról beszélt. A Kerrang!-gal való interjújában Farro azt mondta, hogy „Megpróbáljuk Nashville-ben [felvenni]. Úgy gondolom, ha az albumot ott írjuk, az ösztönöz minket, és ha ott is vesszük fel, akkor az jóval könnyebb lesz, mivel a saját ágyainkban aludhatunk és nem egy hotelben, mint az év többi 300 napjában! Még nem vagyunk benne biztosak, ki lesz a producer. A Decode-ot Rob Cavalloval készítettük, ami egy jó tapasztalat volt, de kerni fogunk és csak akkor hozunk döntést, ha már sok számot írtunk és tudjuk, hogy mit keresünk. Nagyon élveztük a koncerteket és egy olyan producert akarunk, aki ezt meg tudja fogni”.[40]
2009. január 21-én bejelentették, hogy a Bedouin Soundclash-sel, a The Sounds-zal és Janelle Monáevel különleges vendég volt a No Doubt Summer Tour 2009-en, ami 2009 májusában indult.[41]
A Paramore 2009 elején írta és fejezte be legújabb albumukat, a Brand New Eyes-t. A Brand New Eyes első kislemeze, az Ignorance 2009. július 7-én jelent meg. Az Ignorance videóklipjét 2009. augusztus 13-án az MTV összes platformján, hálózatán és weboldalán sugározták. A Paramore a hivatalos weboldalán bejelentette, hogy koncertezni fog az Egyesült Államokban. A turné a Brand New Eyes kiadásának napján, szeptember 29-én kezdődött[42] és november 1-jén ért véget Nashville-ben.[43]
A Paramore az MTV Unplugged-nak is készített egy felvételt, amit az MTV.comon lehet megtekinteni. szeptember 29-én Hayley Williams elhagyta a színpadot, mivel berekedt. Október 2-án bejelentették, hogy néhány koncert el lesz halasztva Hayley Williams torokgyulladása miatt.[44]
2010-ben részt vettek az ausztrál Soundwave fesztiválon.
2010 decemberében Zac és Josh Farro kilépett az együttesből. Ennek ellenére Hayley azt nyilatkozta, hogy a zenekar nem bomlik fel. Ő, Jeremy és Taylor továbbra is együtt zenélnek az együttesben.
Zenei stílus
szerkesztésParamore zenéjét általában emónak[45][46] és pop-punknak tekintik.[47] Joshua Martin azt írta Hayley Williams interjúja után, hogy „A zenekar nem csak egy vörös hajú pop-punk lány bátor hozzáállással. A zenéjük olyanok mint ők. Felgyorsul és lelassul. Emo anélkül, hogy siránkozna vagy gyerekes lenne. Majdnem egy szó szerinti anti-Avril Lavigne”.[5] Az Alternative Press magazin azt írta, hogy a zenekar „fiatalos hangzású”, miközben „őszinte”.[48] A Paramore első albuma, az All We Know is Falling jóval „sablonos pop-punk” hangzású volt ami „jól is hangzik”[49] és a kettő kombinációja létrehozta ezt a „kifinomult rockkal nyakonöntött pop/punk albumot”.[50] A második albumuk, a Riot! „sokféle stílust fedez fel, azonban nem kóborol el a védjegyükké vált hangzástól”.[49]
Az Alternative Press és több egyéb kritikus is azt állítja, hogy a koncertek nagyban növelték a zenekar hírnevét. Az Alternative Press azt állítja, hogy Hayleynek „nagyobb a karizmája mint a nála kétszer idősebb énekeseknek és a zenekara sem marad le túlságosan tőlé”.[51] John Mayer énekes/dalszerző 2007 októberében dicsérte Williams hangját egy blogon, a „narancs remény”-nek hívta; a „narancs” a hajszínére utal.[52] A női frontember miatt a zenekart gyakran hasonlítják összes Kelly Clarksonnal és Avril Lavigne-nel, akire az egyik kritikus azt mondta, hogy „súlyosan megalapozatlan”.[53][54] Jonathan Bradley kritikus azt írta, hogy a „Paramore fertőző lelkesedéssel támadja a zenéjét”. Azonban azt is írta, hogy „nincs olyan nagy különbség a Riot! és Kelly Clarkson vagy Avril Lavigne számai között”.[55] Az NME egyik kritikusa A Paramore zenéjére azt mondta, hogyan olyan mint a „No Doubt (kivágva az összes ska elemet)” és „Kelly Clarkson legvadabb álmai”.[56] Hayley Williams így írt a zenekar női aspektusáról: a Paramore nem „ez a csaj vezette banda” és a zenéket azok számára készítik „akik élvezik a zenét és nem azoknak akik a nememről beszélnek”.[21]
A Paramore kifejezte a Blink-182, a Death Cab for Cutie, a Jimmy Eat World, a MewithoutYou és a Sunny Day Real Estate,[57] és a Thrice és a New Found Glory iránt érzett nagyrabecsülését.[58] Hayley Williams azt mondta, hogy rá Robert Smith a The Cure-ból és Etta James volt rá hatással.[59] Williams azt mondta a U2-hoz hasonló zenekarokra, hogy akik masszívak és azt tesznek amit akarnak, azt írnak amit akarnak és kiállnak valamiért", a Jimmy Eat Worldre akik úgy gondolom soha nem fognak csalódást okozni a rajongóiknak, és a No Doubtra akik „lenyűgöző dolgokat műveltek”, lehetnének a minta a Paramore számára.[57]
Josh Farro a BBC-nek adott interjújában azt állította, hogy a „Hitünk nagyon fontos számunkra. Valaki nyilvánvalóan azért fogja szeretni a zenénket mert hisz valamiben. De mi nem azért vagyunk itt, hogy prédikáljunk a gyerekeknek hanem azért, mert imádjuk a zenét”.[60]
Tagok
szerkesztésJelenlegi tagok
szerkesztés- Hayley Williams – ének, 1988. december 27-én született Meridianben.[61]
- Taylor York – ritmikus gitár, 1989. december 17-én született Nashville-ben. 2009. június 15-én jelentették be, hogy Taylor York hivatalosan is a Paramore tagja.[62]
- Zac Farro - dob, 1990. június 4-én született Voorhees Townshipben.[63]
Alapító tagok
szerkesztés- John Hembree – basszusgitár, háttérének (2005)
- Jason Bynum – ritmikus gitár, háttérének (2005)
- Hunter Lamb – ritmikus gitár, háttérének (2005–2007)
- Josh Farro - gitár, háttérének (2004-2010)
- Jeremy Davis – basszusgitár (2004-2015)
Diszkográfia
szerkesztésStúdióalbumok
szerkesztés- All We Know Is Falling (2005)
- Riot! (2007)
- Brand New Eyes (2009)
- Paramore (2013)
- After Laughter (2017)
- This Is Why (2023)
EPs
szerkesztés- The Summer Tic EP (2006)
Koncert albumok
szerkesztés- Live in the UK 2008 (2008)
- The Final Riot! (2008)
Díjak
szerkesztésDíjátadó | Díj | Jelölt | Eredmény |
---|---|---|---|
50. Grammy díjátadó | Legjobb Új Előadó | Paramore | Jelölve |
2008 MTV Video Music Awards | Legjobb Rock Video | crushcrushcrush | Jelölve |
MTV Video Music Brasil | Nemzetközi Előadó | Paramore | Nyert |
MTV European Music Awards | Rock Out | Paramore | Jelölve |
Los Premios MTV Latinoamérica | Legjobb Új Előadó – Nemzetközi | Paramore | Jelölve |
Los Premios MTV Latinoamérica | Legjobb Rock Előadó – Nemzetközi | Paramore | Jelölve |
Los Premios MTV Latinoamérica | Premio Fashionista 2008 | Hayley Williams | Jelölve |
Woodie Awards | Év Újonca | Paramore | Nyert |
American Music Awards | T-Mobile Breakthrough Artist | Paramore | Jelölve |
Fuse.tv | 2008 legjobb klipje | That's What You Get | Második |
Fuse.tv | 2009 legjobb klipje | Ignorance | Harmadik |
Teen Choice Awards 2008 | Breakout Group | Paramore | Jelölve |
Teen Choice Awards 2008 | Rock Szám | crushcrushcrush | Nyert |
Teen Choice Awards 2008 | Rock Csapat | Paramore | Nyert |
Kerrang Readers' Poll 2008 | Legszexibb Nő | Hayley Williams | Nyert |
Teen Choice Awards 2009 | Choice Rock Group | Paramore | Nyert |
Teen Choice Awards 2009 | Choice Rock Track | Decode | Nyert |
Shockwaves NME Awards 2009 | Legszexibb Nő | Hayley Williams | Nyert |
MTV Australia Awards 2009 | Legjobb Rock Klip | Decode | Jelölve |
MTV Movie Awards 2009 | Legjobb filmzene | Decode | Jelölve |
2009 MTV Video Music Awards | Legjobb Rock szám | Decode | Jelölve |
2009 Kerrang! Best 100 Rock Videos | Legjobb Rock Klip | Misery Business | Harmadik |
2009 Kerrang! Best 100 Rock Videos | Legjobb Rock Klip | crushcrushcrush | Ötödik |
Kerrang! Reader's Poll 2009 | Legjobb Szám | Ignorance | Nyert |
Kerrang! Reader's Poll 2009 | Legszexibb Nő | Hayley Williams | Nyert |
2009 MTV Latin Music Awards | Fashionista Award | Hayley Williams | Nyert |
2009 MTV Europe Music Awards | Legjobb Alternative | Paramore | Jelölve |
36th People's Choice Awards | Kedvenc Rockegyüttes | Paramore | Nyert |
52. Grammy díjátadó | Legjobb filmhez írt dal | Decode | Jelölve |
Planeta Awards 2009[64] | Best Club | Paramore | Nyert |
Planeta Awards 2009[64] | Rock Song Of The Year | Decode | Nyert |
Planeta Awards 2009[64] | Rock Band Of The Year | Paramore | Nyert |
Planeta Awards 2009[64] | Mega Planet Of The Year | Decode | Jelölve |
Shockwaves NME Awards 2010 | Best International Band | Paramore | Nyert |
Shockwaves NME Awards 2010 | Best Band Blog | Paramore.net | Jelölve |
Megjelenésük a videójátékokban
szerkesztés2005-ben jelent meg a Paramore először egy videójátékban, a Pressure című számuk hallható volt a The Sims 2 konzolos változataiban.
2008 márciusában a Paramore crushcrushcrush című száma letölthető tartalomként megjelent a Rock Band-hez és később a Guitar Hero On Tour: Decades-ben is játszható szám lett belőle. A Rock Band 2-ben a That's What You Get című számuk volt megtalálható. A Guitar Hero World Tour-ban a Misery Business egy játszható szám és Hayley Williams is bekerült a játéka a „motion capture” technológia segítségével. Ő egy megnyitható szereplő ebben a játékban.[65] A Misery Business a Saint's Row 2 és az NHL 08 videójátékokban is szerepelt. A Decode videóklipje a Twilight film előzetesével az észak-amerikai PlayStation Home Home Theater (virtuális mozi) rendszerén is vetítették 2008. december 11-e és december 18-a között.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.hollywoodreporter.com/hr/content_display/music/news/e3iecb83415cefdd2b06aaf1d104e2f3a1a[halott link]
- ↑ a b c d Bayer, Jonah. „Born for This”
- ↑ a b c d Biography. All Music. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)[halott link]
- ↑ Hayley Williams. David Walter interjúja.. Youth Gone Wild. 2007. október 17. (Hozzáférés ideje: 2007. október 14.) Archiválva 2007. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2007. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ a b Hayley Williams és Josh Farro. Joshua Martin interjúja.. ASL's Exclusive Interview With Paramore. 2007. június 26. (Hozzáférés ideje: 2007. október 12.) Archiválva 2008. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2008. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 19.)
- ↑ a b Josh Farro, Hayley Williams és Jeremy Davis. cathyreay interjúja.. Interview With Paramore. 2007. július 14. (Hozzáférés ideje: 2007. augusztus 17.)
- ↑ History. paramore.net. [2011. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 30.)
- ↑ Paramore. Interjú. Hello My Name Is. (Hozzáférés ideje: 2009. június 11.) Archiválva 2008. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b c Hayley Williams és Josh Farro. Tony Pascarella interjúja.. Interview: Hayley Williams and Josh Farro of Paramore. 2005. augusztus 8. (Hozzáférés ideje: 2007. augusztus 16.) Archivált másolat. [2007. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ Hayley Williams. Jason Schleweis interjúja.. Paramore Interview. 2005. július 14. (Hozzáférés ideje: 2007. október 12.) Archiválva 2007. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2007. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ Paramore Kerrang! Article. Kerrang!, 2006. november 5. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ October Fall – A Season in Hell. AbsolutePunk.net. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
- ↑ IT'S A BIRD, IT'S A PLANE™, IT'S SOUND OF SUPERMAN. Rhino, 2006. március 23. [2007. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
- ↑ a b c Paramore. mtv.com. [2009. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
- ↑ a b Fletcher, Alex. „Paramore”, fueledbyramen.com, 2007. szeptember 24.. [2009. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
- ↑ „Warped adds Agent Orange, video from Rock'n'Roll Hall of Fame exhibit”, punknews.org, 2007. február 9. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
- ↑ Moseley, Brittany. „Warped Tour: Thirteen years of memorabilia to Cleveland”, Stater Online, 2007. január 31.. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
- ↑ „Paramore Not Happy About Kerrang Article”, drivenfaroff.com, 2007. május 31.. [2007. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ God Makes Real Noise. PopMatters.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
- ↑ Josh Farro. Stephanie Keller interjúja.. Paramore: They’re Looking for a Riot!. 2007. május 1. (Hozzáférés ideje: 2007. október 13.) Archiválva 2007. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2007. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ a b c Hayley Williams és Josh Farro. Julia Conny interjúja.. Paramore. 2007. május 25. (Hozzáférés ideje: 2007. október 13.)
- ↑ redemption. it's a long story.. livejournal.com, 2007. június 27. (Hozzáférés: 2007. október 12.)
- ↑ Paramore. rollingstone.com. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ Behind the Scenes: Paramore's TV Spots. mtv.com. [2007. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
- ↑ MTV Doesn’t Care About Black People, Either. mollygood.com, 2007. szeptember 11. [2007. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
- ↑ i forgot to tell you guys. i'm such a jerk!. livejournal.com, 2007. szeptember 27. (Hozzáférés: 2007. október 9.)
- ↑ Paramore <Paramore>. bebo.com, 2007. október 12. [2011. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 14.)
- ↑ „Say Anything To Post New Song”, absolutepunk.net, 2007. október 1. (Hozzáférés: 2007. október 15.)
- ↑ Paramore: Boston fans-only live show (video & mp3s). thephoenix.com, 2007. november 29. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ Paramore. altpress.com, 2008. február 1. [2011. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 4.)
- ↑ 50th Annual Grammy Awards Nominations List. grammy.com. [2008. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 6.)
- ↑ „Tours: Paramore / New Found Glory (UK)”, punknews.org, 2007. október 22. (Hozzáférés: 2007. november 1.)
- ↑ „Paramore upcoming shows”, http://www.paramore.net/shows, 2007. december 2.. [2010. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. december 2.)
- ↑ Paramore Cancel European Tour, Say They Need Time Off To Deal With 'A Lot Of Internal Issues'. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ inTuneMusic: Paramore in Asbury Park. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 17.)
- ↑ The Final Riot! [DVD]. Amerikai Egyesült Államok, Chicago: Fueled by Ramen. A jelenet helye a filmen: 00:47:57.
- ↑ 'Twilight Soundtrack To Include Muse, Linkin Park And, Of Course, Robert Pattinson. mtv.com, 2008. október 6. [2008. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 30.)
- ↑ Official Stephenie Meyer Website
- ↑ Paramore's 'Twilight' Song 'Decode' Premieres On Stephenie Meyer's Web Site. [2009. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ Josh Farro speaks to Kerrang! about 3rd studio album. [2009. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Bedouin Soundclash, and Paramore Opening for No Doubt's Reunion Tour. Noise Press. Hozzáférés ideje: 2009-02-25
- ↑ Timbaland's Shock Value 2 Inspired by 'Twilight'. MTV, 2009. szeptember 16. [2009. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
- ↑ [1]
- ↑ http://www.paramore.net/blog/tour-dates-postponed/
- ↑ Familiar With Emo, Intimate With Upbeat. New York Times, 2007. november 30. (Hozzáférés: 2008. január 5.)
- ↑ Eliscu, Jenny: Q&A: Paramore's Hayley Williams. Rolling Stone, 2008. március 6. [2008. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 5.)
- ↑ Paramore Bio. MTV.com. [2009. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ Josh Farro és Jeremy Davis. Charlotte Otter interjúja.. Interview: Paramore. (Hozzáférés ideje: 2007. október 13.) Archivált másolat. [2009. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ a b Davies, Alex: Paramore – Riot!. decoymusic.com. [2007. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ Schleweis, Jason: Paramore, 2005. július 26. [2007. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ „Bamboozle Recap: Day 1”, altpress.com, 2007. május 6.. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ Mayer, John: Paramore. honeyee.com, 2007. október 27. [2008. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 1.)
- ↑ Pascarella, Tony: Music Review: Paramore, "All We Know Is Falling". the-trades.com, 2007. július 20. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ Drumm, Alex: Paramore. emotionalpunk.com. [2006. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ Bradley, Jonathan: Paramore – Riot! – Review. stylusmagazine.com, 2007. augusztus 13. [2013. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ Review. nme.com. (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ a b „Paramore in prog rock shock?”, citylife.co.uk (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ Paramore's official bio. paramore.net. [2011. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 30.)
- ↑ „Questions and Answers with Paramore”, paramore-fans.com, 2007. szeptember 19.. [2007. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. október 13.)
- ↑ Paramore bbc interview. Interjú. 2008. február 6. (Átirat). (Hozzáférés ideje: 2010. január 3.)
- ↑ Hayley Williams – paramore.net. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 19.)
- ↑ – Rocklouder. [2009. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 16.)
- ↑ Zac Farro (@zacfarro) | Twitter (magyar nyelven). twitter.com. (Hozzáférés: 2017. február 12.)
- ↑ a b c d Archivált másolat. [2010. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 10.)
- ↑ Hayley Williams Guitar Hero World Tour Behind The Scenes. rockdirt.com, 2008. október 26. [2022. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 30.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paramore című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.