New York (állam)
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
New York (IPA [nuː ˈjɔrk], ejtsd kb. nú jork) az Amerikai Egyesült Államok Közép-atlanti és északkeleti régiójának egyik állama. A harmadik legnépesebb állam. Gyakran kiegészítik nevét az állam szóval, hogy elkerüljék az összetévesztést New York várossal. Mind az állam, mind a város (melynek eredeti neve Új-Amszterdam volt) az akkori yorki herceg, James Stuart, a későbbi II. Jakab után kapta nevét.
| New York | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: Empire State | |||
| Mottó: Excelsior (latin) – Egyre magasabbra | |||
| Névadó | York hercege | ||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Albany | ||
| Legnagyobb város | New York | ||
| Kormányzó | Kathy Hochul | ||
| Hivatalos nyelv | nincs | ||
| Postai rövidítés | NY | ||
| ISO 3166-2 | US-NY | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 11. | ||
| dátuma | 1788. július 26. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 27. | ||
| népesség szerint | 3. | ||
| népsűrűség szerint | 6. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 20 201 249 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 155,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 141 205 km² | ||
| ebből víz | 13,3 % | ||
| Időzóna | EST (UTC–5) | ||
| Szélesség | é. 40°29'40" - é. 45°0'42" | ||
| Hosszúság | ny. 71°47'25" - ny. 79°45'54" | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 455 km | ||
| észak-déli | 530 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 1629 m | ||
| átlagmagasság | 305 m | ||
| legalacsonyabb pont | 0 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| New York weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz New York témájú médiaállományokat. | |||
Az állam 1776. július 9-én vált függetlenné. Amerikai Egyesült Államok alkotmányát 1788. július 26-án hagyta jóvá az, amivel a tizenegyedik tagállam lett.
Földrajz
szerkesztés
New York területe 141 300 km² (54 556 négyzetmérföld), ezzel az Egyesült Államok 27. legnagyobb állama.[2] A robusztus Adirondack-hegység fekszik az állam északkeleti részén hatalmas vad tájaival. Tőle keletre, a vermonti határon fekszik a Champlain-tó völgye, melyben a Hudson folyó folyik délre az Atlanti-óceán felé. Az állam déli részének legnagyobb területe az Allegheny-platón terül el, mely a délkeleti Catskill-hegység északnyugati oldalán emelkedik ki. Nyugati területét az Allegheny, illetve a Susquehanna és Delaware folyók rendszerei hálózzák be. A Delaware folyó vízgyűjtő területéről szóló megállapodás – amit 1961-ben írt alá New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware és a szövetségi kormány – szabályozza a Delaware-rendszer vizének hasznosítását. New York legnagyobb tengerszint feletti magassága az Adirondack egyik tagja, a Marcy-hegy.[3]
New York határos a Nagy-tavak két tagjával, az Erie-tóval és az Ontarióval, melyek a Niagara folyó felé tartanak; a kanadai Ontario és Québec tartományokkal; a Champlain-tóval; három új-angliai állammal (Vermont, Massachusetts, Connecticut); az Atlanti-óceánnal és két Közép-Atlanti állammal (New Jersey és Pennsylvania). Ezen kívül közös vízi határa van Rhode Island-del.
New York városi környezetével ellentétben az állam legnagyobb részét farmok, erdők, folyók, hegyek és tavak uralják. A New York-i Adirondack park a legnagyobb nemzeti park az Egyesült Államokban. Nagyobb, mint a Yellowstone, a Yosemite, a Grand Canyon, a Glacier és az Olympic Nemzeti Parkok együtt.[4] New York első nemzeti parkját 1885-ben hozták létre a Niagara-vízesésnél. A vízesés népszerű úticélja az Egyesült Államokba látogatóknak. A Hudson folyó a Lake Tear of the Clouds nevű gleccsertóból indul és az állam keleti része felé áramlik, anélkül, hogy lecsapolná a George- vagy a Champlain-tavat. A George-tó északi végénél a Champlain-tóba ürül, annak északi vége Kanada irányába nyúlik, ahol belefolyik a Richelieu, majd a Szent Lőrinc-folyókba. New York város öt kerülete közül négy a Hudson torkolatánál fekvő három szigeten helyezkedik el, ezek: Manhattan, Staten Island, illetve Brooklyn és Queens Long Islanden.
Az „állam északi és déli része” kifejezéseket gyakran használják nem hivatalosan New York város és környékének az állam többi részétől való megkülönböztetésére. A kettő között egy határvonal kijelölése nagy viták tárgya.[5] New York északi része egy nem hivatalos és pontatlan meghatározás szerint a Southern Tier-nek nevezett terület, mely a Pennsylvaniával határos vidéket foglalja magában,[6] valamit a North Country, melybe beletartozhat bármi a kanadai határtól kezdve a Mohawk-folyó északi részéig.[7]
Éghajlat
szerkesztésÁltalánosságban New Yorkban párás kontinentális az éghajlat, bár a Köppen-féle osztályozás alapján az államban nedves szubtrópusi éghajlat uralkodik.[8] New York időjárását két szárazföldi légtömeg befolyásolja: délnyugatról áramló meleg, párás, és egy északnyugatról jövő hideg, száraz légtömeg.
A telek hosszúak és hidegek az állam magasabban fekvő területein. A téli évszakokban átlagosan −25 °C (−13 °F) vagy alacsonyabb hőmérséklet jellemző az északi platón, a délnyugati és közép-keleti magaslatokon pedig −15 °C (5 °F).
A nyári évszak az Adirondack, a Catskills és a déli plató magasabban fekvő területein hűvös. New York városában és a Hudson-völgy alsóbb részein ezzel szemben igazán meleg, időnként kellemetlenül párás is. Az állam további területei kellemes meleg nyárnak örvendenek, amit alkalmanként rekkenő hőség rombol. A nyári nappali hőmérséklet átlagosan 25-30 °C (70-80 °F), ez az állam legnagyobb részére jellemző.
Nemzeti parkok
szerkesztés
New York államban több nemzeti park található, valamint két nagy védett erdő. Az Adirondack Park területe megegyezik Vermont államéval, ez az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti parkja.[4] 1892-ben alapították és 1894-ben kapott állami védelmet. Az elgondolás, ami a park létrehozásához vezetett, először George Perkins Marsh Men and Nature című művében jelent meg 1864-ben. Marsh vitatta azt, hogy az erdők eltűnése elsivatagosodáshoz vezetne; ő azt állította, a Föld olyan sivárrá válna, mint a Hold.[9]
A Catskill Park 1885-ben vált törvény által is védetté,[10] ami kimondja, hogy a területet óvni kell, és sosem idegeníthető el. A 2 800 km2 (700 000 hold) terület[10] hiúzoknak, menyéteknek és vidráknak ad otthont, és nagyjából 400 fekete medve él arra. Az állam számos táborhelyet tart fent a látogatók számára és több mint 480 km ösvény hálózza be a parkot.
A Montauk Point nemzeti parkban található a híres Montauk világítótorony, melyet George Washington elnökségének idején építtetett az Egyesült Államok 2. Kongresszusa.[11] Ez az egyik legfőbb turisztikai látványosság, Suffolk megyében, East Hampton területén áll.
A Hither Hills nemzeti park remek táborozási lehetőségekkel várja a látogatókat, és népszerű úticélja a sporthorgászoknak.[12]
Történelem
szerkesztésNew York államot algonkinok, irokézek és lenape (más néven delaver) törzsek népesítették be, amikor a 17. század elején holland és francia nemzetiségű csoportok költöztek a területre. 1609-ben Henry Hudson állította azt, hogy a régióban holland erőknek kell lenniük Fort Orange-ban, a jelenlegi Albany területén 1614-ben, és 1624-ben a hollandok gyarmatosították mind Albany-t, mind Manhattant. Később, 1664-ben bekebelezték a britek.
A brit kolónia határai, New York területe, nagyjából megegyezik a jelenkori állapottal. Az Amerikai függetlenségi háború csatáinak egyharmada New York területén folyt.
17. század
szerkesztésA 17. század során holland kereskedelmi pontokat létesítettek a delavár, irokéz és más bennszülött népektől származó bőrök adásvételére. Az első ilyen kereskedelmi pontok voltak Fort Nassau (1614, a mai Albany közelében), Fort Orange (1624, a mai Albany-tól délre), ami Beverwicjk településsé, majd Albanyvá nőtte ki magát; Fort Amsterdam (1625), ami New Amsterdam várossá, majd a napjainkban ismert nevén New Yorkká fejlődött; és Esopus (1653, napjainkban Kingston). A Rensselaerswyck kolóniával – mely Albany környékén volt – való együttműködés sikere, mely a 19. század közepéig tartott, kulcsfontosságú volt a kolóniák hamar elért sikereiben. Az angolok megszerezték a kolóniát a második angol-holland háború idején és New York tartományaként irányították azt.
Amerikai függetlenségi háború
szerkesztésAz 1760-as években szerveződött meg a Szabadság Fiai nevű politikai csoport New Yorkban, mely nyíltan szembeszállt a brit uralommal. Az 1765-ös bélyegtörvény kiadása óta működtek aktívan. Fő céljuk egyike volt a bélyegtörvény által kivetett adók beszedésének megakadályozása.
19. század
szerkesztésEllis-sziget
szerkesztés
Szabadságszobor
szerkesztésDemográfia
szerkesztésKalifornia és Texas után New York az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnépesebb állama, ehhez hozzájárul persze a Föld egyik legnagyobb városa, New York is.
Népességváltozás
szerkesztés| Lakosok száma | 9 113 614 | 10 385 227 | 13 479 142 | 14 830 192 | 16 782 304 | 17 558 072 | 17 990 455 | 18 976 457 | 19 795 791 | 20 201 249 |
| 1910 | 1920 | 1940 | 1950 | 1960 | 1980 | 1990 | 2000 | 2015 | 2020 |
| Lakossága | |
|---|---|
| Népszámlálás éve |
Lakosság [forrás?] |
| 1790 | 340 120 |
| 1800 | 589 051 |
| 1850 | 3 097 394 |
| 1900 | 7 268 894 |
| 1910 | 9 113 614 |
| 1920 | 10 385 227 |
| 1930 | 12 588 066 |
| 1940 | 13 479 142 |
| 1950 | 14 830 192 |
| 1960 | 16 782 304 |
| 1970 | 18 236 967 |
| 1980 | 17 558 072 |
| 1990 | 17 990 455 |
| 2000 | 18 976 457 |
| 2010 | 19 465 197 |
Etnikumok
szerkesztésEtnikumok [forrás?]
- 62,0% fehér
- 15,9% fekete
- 15,1% latin-amerikai
- 5,5% ázsiai
- 0,4% amerikai őslakó
- 3,1% vegyes
Nemzetiség szerint az első négy helyezett [forrás?]:
- afroamerikai 15,9%
- olasz 14,4%
- ír 12,9%
- német 11,2%
Legnagyobb városok
szerkesztés(Zárójelben a 2010-es népesség szerepel.)
- New York (8.174.959)
- Buffalo (261.310)
- Rochester (210.565)
- Yonkers (195.976)
- Syracuse (145.170)
- Albany (97.856)
- New Rochelle (77.062)
- Mount Vernon (67.292)
- Schenectady (66.135)
- Utica (62.235)
Politika és kormányzat
szerkesztésA jelenlegi, 1938-ban elfogadott alkotmánya szerint New York államot, csak úgy, mint az Egyesült Államok többi államát, három ágú kormányzati rendszer irányítja: a végrehajtó hatalom, a törvényhozó hatalom és a bírósági hatalmi ág.
New York fővárosa Albany. További alárendelt politikai egységei 62 megye, illetve 4200 önkormányzati egység, New York városai és falvai. New York állam önkormányzata a legnagyobb az Egyesült Államok területén belül.[13] Az államban erős egyensúlyhiány áll fenn a kormányzati kifizetésekben. New York állam minden egy dollárnyi befizetett adó után 82 centet kap, ezzel az államok listájának az alján, mindössze a 42. helyen áll a kormányzati kifizetések terén.[14]
Közigazgatás
szerkesztés
Az állam 62 megyéből áll, melyek közül 5 New York város (NYC) egy-egy kerületével egyezik meg.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Land and Water Area of States, 2000 (angol nyelven). infoplease.com. (Hozzáférés: 2009. december 7.)
- ↑ Elevations and Distances (angol nyelven). USGS. [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 8.)
- ↑ a b The Adirondack Park (angol nyelven). Adirondack Park Agency. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
- ↑ Eisenstand, Peter. The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1619. o. (2005. november 2.). ISBN 0-8156-0808.
- ↑ Eisenstand, Peter. The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1437. o. (2005. november 2.). ISBN 0-8156-0808.
- ↑ Eisenstand, Peter. The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1119. o. (2005. november 2.). ISBN 0-8156-0808.
- ↑ The Climate of New York (angol nyelven). New York State Climate Office - Cornell University. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
- ↑ Marsh, George Perkins. Man and nature: or, Physical geography as modified by human action (angol nyelven). Scribner (1864)
- ↑ a b History of The Catskill Park (angol nyelven). catskillpark.org. [2006. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
- ↑ Montauk Point Lighthouse (angol nyelven). montauklighthouse.com. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
- ↑ Hither Hills State Park (angol nyelven). nysparks.state.ny.us. [2010. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
- ↑ 2006 Annual Report on Local Governments (angol nyelven). Office of the New York State Comptroller. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
- ↑ Federal Spending Received Per Dollar of Taxes Paid by State, 2005 (angol nyelven). taxfoundation.org, 2007. október 9. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
További információk
szerkesztés- New York útikönyv[halott link] (magyarul)
- USA Travel - New York állam (magyarul)
