Wikipédia

Nemzetközi Olimpiai Bizottság

nemzetközi szervezet
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 8.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) (franciául: Comité international olympique (CIO), angolul: International Olympic Committee (IOC)) egy nemzetközi szervezet, amelynek székhelye a svájci Lausanne-ban található. A szervezetet 1894. június 23-án Párizsban alapította meg Pierre de Coubertin báró és Dimítriosz Vikélasz, hogy újjáélesszék az ókori görögországi olimpiai játékokat, amelyekre i. e. 776 és i. sz. 396 között került sor. Jelenleg 206 nemzeti olimpiai bizottság tagja a szervezetnek, Magyarországot a Magyar Olimpiai Bizottság képviseli.

Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Alapítva1894. június 23.
Székhely
  • Lausanne (1007, é. sz. 46° 31′ 05″, k. h. 6° 35′ 49″46.518056°N 6.596944°E)
  • Château de Vidy
Tagság103 (2021. május 28.)[1]
VezetőThomas Bach
Nemzetközi Olimpiai Bizottság (Svájc)
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 46° 31′ 05″, k. h. 6° 35′ 49″46.518056°N 6.596944°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 05″, k. h. 6° 35′ 49″46.518056°N 6.596944°E
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Olimpiai Bizottság témájú médiaállományokat.
A NOB vezetősége Athénban
az 1896. évi első újkori olimpián

A NOB szervezi az olimpiai játékokat: a nyári olimpiai játékok az olimpiád első évében kerülnek megrendezésre, míg a téli olimpiai játékok (1994-től) annak harmadik évében. A modern idők első olimpiai játékait 1896-ban rendezték Athénban, Görögországban. Az első modern kori téli olimpiai játékokat a franciaországi Chamonix-ban rendezték meg 1924-ben.

Az olimpiai mozgalom egy életfilozófia, kiemelve és egyesítve a test, az akarat és az ész erejét, ezek harmonikus egységét képezve. A sportot a kultúrával és a képzéssel ötvözve, az olimpizmus az örömre és az erőfeszítésre alapuló életmódot kíván létrehozni, a jó példa és az egyetemes erkölcsi alapelvek fontosságát hangsúlyozva.

Tagság

szerkesztés
 Bővebben: NOB-országkódok listája

és

 Bővebben: Nemzeti olimpiai bizottság

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak 206 tagja van:

Elnökök

szerkesztés

A NOB Kongresszusa (amely a NOB-tagokból áll) saját soraiból, titkos szavazással választja meg a szervezet elnökét nyolcéves időtartamra, amely egyszer négy évvel meghosszabbítható. A legutóbbi elnökválasztásra 2013-ban került sor.

Az elnök képviseli a NOB-ot, és annak minden tevékenységét ő vezeti.

1.   Dimítriosz Vikélasz

(1835 – 1908)

1894 1896 Görögország
2.   Pierre de Coubertin

(1863 – 1937)

1896 1925 Franciaország
-   Godefroy de Blonay

(1869 – 1937)

1916 1919 Svájc

A fronton lévő Pierre de Coubertint helyettesítette

3.   Henri de Baillet-Latour

(1876 – 1942)

1925 1942 Belgium
4.   Sigfrid Edström

(1870 – 1964)

1942 1952 Svédország
5.   Avery Brundage

(1887 – 1975)

1952 1972 Amerikai Egyesült Államok
6.   Michael Morris

Killanin 3. bárója

(1914 – 1999)

1972 1980 Írország
7.   Juan Antonio Samaranch

(1920 – 2010)

1980 2001 Spanyolország
8.   Jacques Rogge

(1942 – 2021)

2001 2013 Belgium
9.   Thomas Bach

(1953 –)

2013 Hivatalban Németország

Alapítása

szerkesztés

Pierre de Coubertin báró – 1500 év kihagyás után – 1894. június 23-án újból életre hívta az olimpiai játékokat. Coubertin a nemzetközi kapcsolatok és a béke előmozdulását és javulását remélte az olimpiai eszme újjáélesztésétől.

Nemzetközi kongresszust rendezett a Francia Atlétikai Társaságok Uniója 1894. június 16-án Párizsban, az előadó de Coubertin kétezer lelkes hallgató előtt ismertette elképzelését az olimpiai versenyek felújításáról és nemzetközivé tételéről.

A kongresszust tett követte, június 23-án megalakult a NOB, az alapító tagok:

Nem volt jelen, de beválasztották a vezetőségbe dr. Kemény Ferenc magyar alreáliskolai igazgatót és a német dr. Willibald Gebhardtot.

Magyar tagok

szerkesztés

A NOB vezető testülete

szerkesztés

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai mozgalom állandó szervezete, amely irányítja a játékok ellenőrzését és biztosítja azok fejlődését. Megalakulása óta önmagát egészíti ki a szervezet nemzeti olimpiai bizottságok tagjaiból. Általános elv, hogy minden országot csak egy-egy tag képviselje, kivéve a vezető sport hatalmakat és azokat ahol már rendeztek játékokat, de így is legfeljebb két tag. Az olimpiai mozgalom vezető testületének tagjai a NOB képviselői hazájukban. Sokáig a tagság csak halálozás, lemondás vagy megfosztás esetén szűnt meg. 1966 óta a tagságot korhatárhoz kötötték, a 72. életévüket betöltötteknek vissza kell vonulniuk, a legeredményesebben dolgozók tiszteletbeli tagként működhetnek tovább de szavazati joggal már nem rendelkeznek.

A NOB elnökét a vezetőség tagjaiból 8 évre választják, amely további négy évre újraválaszthatók, az alelnökök és a végrehajtó bizottsági tagok megbízatása 4 évre szól. A végrehajtó bizottság a szervezet operatív testülete, sürgős esetekben intézkedik, új tagokat javasol, és a játékok idején a legfőbb versenybírói fórummá alakul.

A nemzetközi sportszövetségek 1967-ben létesítették a NOB felé tanácsadó testületüket (Assamblée Générale des Fédérations Internationales). A nemzeti olimpiai bizottságok 1968-ban hozták létre érdekképviseletüket (Assamblée Générale des Comites Nationaux Olympiques).

A NOB ülését az elnök hívja össze, az ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. Az olimpiai szabályzat módosításához a szavazati joggal bírók kétharmados többségének kell együtt szavaznia. A határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozzák.

Megalakulásakor a NOB székhelye Párizsban volt, a háború idején biztonsági okból 1915. április 10-én a svájci Lausannbe helyezték át. A hivatalos nyelvek a NOB-ban a francia és az angol. 1914 óta a hivatalos zászlaja a szervezetnek a fehér alapon egymásba fonódó öt különböző színű karika, amely az öt földrész sportolóit jelképezi (a színek: kék, sárga, fekete, zöld és piros). A NOB jelmondata gyorsabban, magasabbra, erősebben

Az olimpiai játékok helyszíne és ideje

szerkesztés

A játékok színhelyének kiválasztása a jelentkező városok közül a NOB kizárólagos joga. 1977 óta a csökkenő pályázó helyszínek csökkenő száma miatt, úgy döntöttek hogy a jövőben egy országnak ítéli a rendezés jogát, a helyszínt (helyszíneket) az adott nemzeti bizottság dönti el. A megnyitó és a záró ünnepséget, illetve döntőket az olimpiai fővárosban kell rendezni, a selejtezőket azonban máshol is megrendezhetik. A rendezési jogról a versenyek előtt hét évvel kell dönteni. 1896 óta négy évenként kell megrendezni a versenyeket.

A versenyek időpontjáról az adott nemzeti bizottság dönt, előírás szerint az időtartam 16 nap, illetve a téli játékoknál 12 nap, beleértve a megnyitót is.

Versenyszámok

szerkesztés

A kezdeti időszakban a rendező nemzeti bizottságok szabad kezet kaptak a lebonyolítására és a programok összeállításában. Ez sok visszásságot szült, 1900-ban Párizsban a májusban kezdődő versenysorozat csak október végén fejeződött be, 1904-ben St. Louisban pedig 390 bajnokot avattak. Ezért 1932 óta a nyári olimpiai játékok lebonyolítására 16 nap van engedélyezve. A megrendezhető versenyszámokat pedig a NOB dönti el, mely számok kerüljenek ki és milyen új számok be, a programba.

Jegyzetek

szerkesztés

Források

szerkesztés
  1. Simson & Jennings. The Lord of The Rings. Power, Money and Drugs in the Modern Olympics.. Shuster & Shuster. ISBN 0-671-71122-9 
  2. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagjai Archiválva 2014. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemzetközi_Olimpiai_Bizottság&oldid=27584492”