Nemzetközösségi köztársaság
A nemzetközösségi köztársaságok a Nemzetközösség köztársasági államformájú tagjai. A Nemzetközösség jelenlegi 54 tagja közül 34 köztársaság.
A nemzetközösségi többi tagja vagy nemzetközösségi királyság, ezeknek uralkodója és államfője a brit uralkodó, jelenleg III. Károly brit király, vagy önálló nemzetközösségi monarchia, amelyeknek uralkodója nem a brit király(nő). Az előbbiek száma tizenöt, az utóbbiaké öt. Államformától függetlenül a Nemzetközösség minden tagja elismeri III. Károlyt a Nemzetközösség fejének.
A köztársaságok közül 32 korábbi brit önkormányzó gyarmat. A köztársaságok a korábbi portugál gyarmat Mozambik és a belga Ruanda-Urundi kivételével a múltban mind brit gyarmat voltak. A nemzetközösségi köztársaságok különböző utakon jutottak a köztársasági államformáig. A legtöbb esetben nemzetközösségi királyságként nyerték el a függetlenséget és ebből lettek később nemzetközösségi köztársasággá. Néhány esetben akkor lettek nemzetközösségi köztársasággá, amikor valamelyik korábbi brit gyarmattól nyerték el a függetlenségüket (mint Banglades Pakisztántól 1971-ben).
A legutóbb (2021-ben) nemzetközösségi köztársasággá vált tag Barbados. Fidzsi köztársaság, de elfogadja III. Károlyt "nagyfőnökének".
Története
szerkesztésKöztársaságok az 1950-ben elfogadott londoni nyilatkozat óta lehetnek a Nemzetközösség tagjai. A nyilatkozatot azért fogadták el, mert India szeretett volna továbbra is nemzetközösségi tag maradni, miután köztársasággá vált. A kompromisszum az lett, hogy a Nemzetközösségen belüli köztársaságoknak nem kell elismerniük a királyt (ma III. Károly) államfőjüknek, de elismerik a Nemzetközösség fejének.
Miután elnyerték függetlenségüket az Egyesült Királyságtól, a legtöbb nemzetközösségi ország továbbra is elismerte államfőjének a brit monarchiát, elsőként Dél-Afrika és Ceylon (a mai Srí Lanka). Az idő múlásával azonban sok nemzetközösségi királyság köztársasággá vált, népszavazás vagy alkotmánymódosítás útján megszüntették a monarchia államfői státuszát és a főkormányzókat választott vagy kinevezett köztársasági elnökökre cserélték. Ez a folyamat különösen a gyarmatosítás korát maga mögött hagyó Afrikára volt jellemző. Afrikában a függetlenség elnyerését követően a legtöbb egykori nemzetközösségi királyság éveken belül köztársaság lett és általában elnöki rendszert alakított ki. Egyes államok, mint Málta vagy Fidzsi parlamentáris köztársaság lett.
Fidzsi esetében a köztársaságot az 1987-es katonai puccs hozta létre, amely megdöntötte a monarchiát. Miután kikiáltották a köztársaságot, a királynő főkormányzóját, azaz a monarchia képviselőjét választották meg köztársasági elnöknek. Fidzsi nemzetközösségi tagságát ugyanakkor 2006-ban kormánya kérésére felfüggesztették.
Megmaradt alkotmányos kötelékek
szerkesztésA legtöbb nemzetközösségi ország minden alkotmányos köteléket elszakított, amelyek az Egyesült Királysághoz fűzték. Vannak azonban olyan tagok – mint Dominikai Közösség és Mauritius –, amelyek peres ügyekben még mindig lehetővé teszik a fellebbezést a Királyi Tanács Jogi Bizottságához (angolul Judicial Committee of the Privy Council), az egyik legfelsőbb brit bírósághoz. Alkotmányos jogokat érintő ügyek esetében erre Kiribati is lehetőséget biztosít.
Nemzetközösségi tagság
szerkesztésA Nemzetközösségen belül nincs semmi különbség a köztársaságok, a III. Károly államfőjüknek elismerő államok és a többi monarchia (Brunei, Lesotho, Malajzia, Szváziföld és Tonga) tagi státusza között.
Ha egy monarchia a nemzetközösségen belül köztársasággá válik, nem kell, hogy ez változtasson tagi státuszán, de ebben az esetben a többi nemzetközösségi tag hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy a Nemzetközösségben maradhasson. Bár általában ez csak formaság, elméletben bármely tag ellenzése megakadályozhatja, hogy egy újonnan köztársasággá vált ország a Nemzetközösség tagja maradhasson. Dél-Afrika esetében ez csak azért nem történt meg, miután 1961-ben köztársasággá vált, mert nem is folyamodott a tagságért – ebben az esetben azonban a többi tagnak nem a köztársasági államforma, hanem a rasszista politikát folytató apartheid rendszer ellen voltak kifogásai. Fidzsi és a Maldív-szigetek sem akarták tagságuk fenntartását, miután köztársasággá váltak, így el is vesztették széküket a Nemzetközösségben.
Jelenlegi nemzetközösségi köztársaságok
szerkesztésA korábbi nemzetközösségi birtokok némelyikében – mint Málta, Trinidad és Tobago vagy Mauritius – a köztársasági elnöki poszt ceremoniális hivatal lett, amelyet általában a korábbi főkormányzó töltött be először, és ezek az államok parlamentáris köztársaságok lettek. Mások – mint Ghána, Malawi vagy Gambia – valódi végrehajtó hivatallá tették az elnöki posztot és általában a legutolsó miniszterelnökkel töltötték be – ezek az államok elnöki köztársaságok lettek. Az utóbbi esetekben nem csak a monarchiát számolták fel, hanem a parlamentáris kormányzás westminsteri rendszerét is.
A Fidzsi-szigetek katonai puccs következményeként vált köztársasággá, nem a köztársasági érzület eluralkodása miatt, hiszen a bennszülött törzsfők önszántukból elfogadták, hogy az ország a Koronának vesse alá magát. A monarchia szimbólumai Fidzsin még abban az időszakban is fennmaradtak, amikor nem volt a Nemzetközösség tagja, például a bankjegyek és pénzérmék a királynő arcképét viselték 2012-ig. Amikor Fidzsit visszavették a Nemzetközösségbe, felmerült, hogy ismét elfogadják a királyfőt államfőnek, de ezt senki nem erőltette, bár a Főnökök Nagytanácsa elismerte a királynőt legfőbb főnökének, egészen 2012-ig.
Nemzetközösségi köztársaságok listája
szerkesztésKorábbi nemzetközösségi királyságok
szerkesztésA korábbi nemzetközösségi királyságok, a köztársasági státusz elnyerésének dátuma szerint:
Tagállam | Függetlenné válás éve | Köztársasággá válás éve | Létrehozásának módja | Elnökség típusa | Első elnöke | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | India | 1947 | 1950 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális | Újonnan kinevezett | |
2 | Pakisztán | 1947 | 19561 | Új alkotmány | Ceremoniális, később erős | A főkormányzó | |
3 | Ghána | 1957 | 1960 | Népszavazás | 88,5% | Erős | A miniszterelnök |
4 | Dél-afrikai Köztársaság | 1910 | 19612 | Népszavazás | 52,3% | Ceremoniális, később erős | A főkormányzó |
5 | Nigéria | 1960 | 1963 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális, később erős | A főkormányzó | |
6 | Uganda | 1962 | 1963 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális, később erős | Újonnan kinevezett | |
7 | Kenya | 1963 | 1964 | Alkotmánymódosítás | Erős | A miniszterelnök | |
8 | Tanzánia | 1961 | 19623 | Alkotmánymódosítás | Erős | A miniszterelnök | |
9 | Malawi | 1964 | 1966 | Alkotmánymódosítás | Erős | A miniszterelnök | |
10 | Gambia | 1965 | 1970 | Népszavazás | 62,3% | Erős | A miniszterelnök |
11 | Guyana | 1966 | 1970 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális, később erős | Újonnan kinevezett | |
12 | Sierra Leone | 1961 | 1971 | Alkotmánymódosítás | Erős | A miniszterelnök | |
13 | Srí Lanka | 1948 | 1972 | Új alkotmány | Ceremoniális, később erős | A főkormányzó | |
14 | Málta | 1964 | 1974 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális | A főkormányzó | |
15 | Trinidad és Tobago | 1962 | 1976 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális | A főkormányzó | |
16 | Fidzsi-szigetek | 1970 | 19874 | Katonai puccs | Ceremoniális | A főkormányzó | |
17 | Mauritius | 1968 | 1992 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális | A főkormányzó | |
18 | Barbados | 1966 | 2021 | Alkotmánymódosítás | Ceremoniális | A főkormányzó |
1. Banglades elismerése miatt tiltakozásul 1972-ben kilépetté 1989-ben újra csatlakozott.
2. 1961-ben kilépett; 1994-ben újracsatlakozott.
3. Tanganyikaként – 1964-ben egyesült Zanzibárral és létrehozták Tanzániát.
4. 1987-ben elhagyta a Nemzetközösséget; 1997-ben újra csatlakozott; 2000-ben felfüggesztették tagságát; 2001-ben visszafogadták; 2006-ban újra felfüggesztették.