Wikipédia

Nagyvenyim

magyarországi község Fejér vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 8.

Nagyvenyim község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.

Nagyvenyim
Miasszonyunk templom
Miasszonyunk templom
Nagyvenyim címere
Nagyvenyim címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterVargáné Kaiser Katalin (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2421
Körzethívószám25
Testvértelepülései
Lista
Altomünster
Népesség
Teljes népesség4285 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség92,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151[3] m
Terület43,68 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 57′ 33″, k. h. 18° 51′ 32″46.959039°N 18.859011°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 33″, k. h. 18° 51′ 32″46.959039°N 18.859011°E
Nagyvenyim (Fejér vármegye)
Nagyvenyim
Nagyvenyim
Pozíció Fejér vármegye térképén
Nagyvenyim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvenyim témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Dunaújvárostól mintegy 7 kilométerre nyugatra, a Mezőföldön helyezkedik el, a Sárbogárdra vezető 6219-es út mentén. Nyugati határában több bányató, déli oldalán pedig egy Baracsig húzódó erdősáv található. Nagyvenyimtől északra nagy kiterjedésű szántók fekszenek, amelyeket szórványosan beépült zártkerti teleksorok szakítanak meg.

Története

szerkesztés

A falu területén, a Fűzfa utcában avar kori (7–8. századi) temető részletét tárták fel, 2013-ban.[6]

Nagyvenyim neve a 15. századtól szerepel a forrásokban, elsőként 1429-ben említik Venyim néven.[7] A török háborúk elől a magyar lakosság elvándorolt, helyükre szerbek érkeztek. A rácok egykori jelenlétét ma már csak a Venyim körüli dűlőnevek őrzik. A török utáni időszakban cselédfaluként települt be és a zirci apátság tulajdonába került. A 19. században Venyimpusztának már 600 lakója volt. 1825-ben megnyílt az első iskola.

1945 telén több összecsapás is zajlott a település környékén a német és a szovjet csapatok között, Nagyvenyim végül 1945. január 23-án került véglegesen a Vörös Hadsereg kezére. A településnek a háború végén 1500 főhöz közeli lakossága volt.[7] 1947. augusztus 1-jén szervezték önálló községgé.[8] A szocialista évtizedekben vált Nagyvenyim teljesen önálló településsé. Az 1970-es években postahivatal, üzletek és orvosi rendelő létesült a faluban. Az 1980-as évekre kiépült a legtöbb közmű, a Dunaújvárosból érkezők révén pedig a település elővárosi vándorlási folyamat céltelepülése lett.

A kőkorból és rézkorból sok régészeti leletet találtak Venyim területéről. Az Árpád-korról tudni, hogy a magyarok Duna keleti oldalán telepedtek le i. sz. 900-ban, mikor Arnulf keleti frank uralkodó meghalt. A török hódoltság idején 1526 után állandó harcok folytak Nagyvenyim területén. 1241-ben a tatárjárás a lakosságot megtizedelte, kunok telepedtek le.

Első világháború

szerkesztés

1918-ban az első világháború végén a lakosság sínylődött. Miközben Károly Miklós irányította a Magyar Nemzeti Tanácsot, november 4-én Hercegfalvánál felkelés tört ki, fosztogatás kezdődött, ami 20 házat érintett. A borospincék is veszteséget könyveltek el. November 10-étől megalakult a Nemzeti Tanács Hercegfalvi Bizottság. A háború után Véber Antal kezdeményezésére a zirci apát nem elvett, hanem adott támogatásként 50 000 koronát, a földmunkásokat segítette.

A két világháború között

szerkesztés

Katonai oktatást indított Gróf Imre jegyző, aki Grochman Károly intézőjeként dolgozott. 1920-ban a Hangya fogyasztási és értékesítési szövetkezetet létrehozták, amely 1922-re 876 tagot számlált. 1928-ban tífuszjárványban fertőződtek meg lakosok. Venyimen, 76 volt a lakosok száma, míg Nagyvenyim szőlőhegyen 462 fő élt. Nagyvenyim-Szőlőhegy, Kiskokasd, Nagykokasd, Altamajor, Selyemmajor, Kisvenyim, Felsővenyim, Banátkút, Herzegfalva-szőlőhegy, Határvölgy-puszta a hercegfalvi VII. elöljárókörzethez tartoztak.

Második világháború

szerkesztés

1941 tavaszán Magyarország a németek mellett harcba szállt, részese lett a második világháborúnak. A Magyarországi Nemetek Szövetsége Hercegfalvi csoportja 1941. június 12-én alakult meg. Ifjúsági tagozata, ahogy létrejött, megbontotta a leventemozgalmat, a KALOT (Agrárifjúság Legényegyesületének Országos Tanácsa), a KALÁSZ tagozat munkáját (Katolikus Agrárifjúsági szövetség). Ezek a szövetségek a német szövetség ellenében cselekedtek. A Magyarországi Németek Szövetsége, azaz a Volksbund emberei kiléptek ezekből az egyesületekből. A volksbundisták a német megszállás (1944. március 19.) után megerősödtek.

A harcok 1944 decemberében Venyimnél és a hozzá tartozó településeken zajlottak. A német LXXII. hadtest védelmi pozíciói Dunapentele-Nagyvenyim-Hercegfalva-Sárszentmiklóson voltak. 1944. december 7-én a szovjetek „felszabadították” a Mezőföld jelentős részét. A 31. gárda-lövészhadtest elfoglalta a nagyvenyimi olajgyárat, és ellenőrzésük alatt tartották a területet.

A második világháború után

szerkesztés

1945. április 14–16-án megalakult a Hercegfalvi Nemzeti Bizottság. A háború után az Országos Földrendező Tanács 1946. július 16-án tervét bemutatta. A terv szerint Nagyvenyim községhez Nagyvenyim puszta, Nagyvenyim Szőlőhegy, Bernátkút puszta, Dohánytelep területei képezték részét. Összesen 4300 katasztrális holdat számlált területe. 1958. december 2-án pénzügyi, mezőgazdasági, községfejlesztési, egészségügyi bizottság alakult.

1951. november 1-én új lelkésze lett Nagyvenyimnek-Dunaújvárosnak.

1963-ban a Dunaújváros Tervező Iroda Általános Rendezési Tervet készít. 1967 februárjában 63 új építési telket adtak át, a Dunaföldvári út, Béke utca, Akácfa utca, Tulipán utca mellett.

1969-ben a Dunaújvárosi Tervező Iroda elkészítette az 50 fős óvodabővítési tervét. Venyim jegyzője Komjátiné Mádl Margit 1975. február 15-én a Mezőfalvi Községi Tanácsnál előadóként dolgozott, 1981-ben diplomás lett az Államigazgatási Főiskolán, a Dunaújvárosi Járási Hivatalának főelőadója lett.

A lakosok száma 1559-ben 58, 1747-ben 398, 1838-ban 310 fő, 1960-ban 2228, 1963-ban 2358 fő, 1968-ban 2822 fő volt Nagyvenyim településen. 1973-ban 2634 lett a lakosok száma, 1977-ben 2570 főt számlált a település lakossága. 1982-ben 2662 fő, 1983-ban 2710 fő élt Nagyvenyimen. 1989-ben 3464 főre emelkedett a lélekszám, 1995-ben pedig 3778.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Rauf Pál (független)[9]
  • 1994–1998: Rauf Pál (független)[10]
  • 1998–2002: Rauf Pál (független)[11]
  • 2002–2006: Rauf Pál (független)[12]
  • 2006–2010: Rauf Pál (FETE)[13]
  • 2010–2014: Szabóné Lőrincz Ilona (független)[14]
  • 2014–2019: Vargáné Kaiser Katalin (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2019–2024: Vargáné Kaiser Katalin (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2024– : Vargáné Kaiser Katalin (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4096
4032
4024
4091
4761
4331
4285
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 6% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,3%, református 5,5%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 35,5% (21,6% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, bolgárnak, horvátnak és szlováknak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,1% volt római katolikus, 4,6% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 2,2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 30,5% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[18]

Turisztikai látnivalók

szerkesztés
 

Ismert személyek

szerkesztés
  • A településen él, az 1990-es években egy ideig itt is praktizált háziorvosként Müller Cecília országos tisztifőorvos.[19]

Testvértelepülései

szerkesztés

Irodalom

szerkesztés
  • 60 Nagyvenyim, kiadja: Nagyvenyim Nagyközség Önkormányzata, Szerkesztette: Szabóné Lőrincz Ilona
  • 65 Nagyvenyim, kiadó: Nagyvenyim Község Önkormányzata, Szerkesztette: Szabóné Lőrincz Ilona
  • 2004 Nagyvenyim
  • Fitz Jenő 2001: Ezüstök a homokból – A nagyvenyimi éremkincs. Dunaújváros

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagyvenyim, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ nagyvenyim.hu. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 13.)
  7. ↑ a b Nagyvenyim község rövid története (magyar nyelven). Nagyvenyim önkormányzata. [2009. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 7.)
  8. ↑ Nagyvenyim térképe (magyar, angol és német nyelven) (JPG-kép). Nagyvenyim önkormányzata. [2006. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 6.)
  9. ↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  11. ↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  12. ↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  13. ↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  14. ↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  15. ↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  16. ↑ Nagyvenyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  17. ↑ Nagyvenyim Helységnévtár
  18. ↑ Nagyvenyim Helységnévtár
  19. ↑ Presinszky Judit: Az ambiciózus háziorvos az ország nagymamája lett. index.hu, 2020. április 29. (Hozzáférés: 2020. április 29.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyvenyim&oldid=27506165”