Népújság

(1924-) marosvásárhelyi magyar nyelvű napilap
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 19.

A Népújság Maros megye és Marosvásárhely legnagyobb számban olvasott napilapja.

Népújság
Adatok
Típusnapilap

OrszágRománia
Alapítva1924
FőszerkesztőKarácsonyi Zsigmond
SzerkesztőNagy Miklós Kund, Bodolai Gyöngyi, Ferenczi Ilona, Karácsonyi Zsigmond, Mózes Edith
Nyelvmagyar
Székhely540015 Marosvásárhely, Dózsa György u. 9 szám, II. emelet.
OCLC50133012
ISSN
A Népújság weboldala

Tagja a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének.

Szerkesztőség

szerkesztés
  • A Népújság főszerkesztője Karácsonyi Zsigmond, további szerkesztők: Nagy Miklós Kund, Bodolai Gyöngyi, Ferenczi Ilona, Karácsonyi Zsigmond, Mózes Edith.
  • Cím: 540015 Marosvásárhely, Dózsa György u. 9 szám, II. emelet.

Előzmények

szerkesztés

Jogelődök, jogutódok

szerkesztés
  • Népújság : független politikai néplap (1924–1925, Kolozsvár)
  • Népújság : Brassói Lapok melléklapja (1932–1940)
  • Népi Egység : az MNSZ napilapja (1948. március-1948. augusztus)
  • Népújság (1948–1951)
  • Előre (1951–1952)
  • Vörös Zászló (1952. augusztus 5-től-1989)
  • Népújság : marosvásárhelyi napilap (1989–)

Népújság

szerkesztés

1. Kolozsvárt kiadott független politikai néplap. Megjelent Finta Zoltán szerkesztésében. 1924 áprilisában indult, utolsó három számának szerkesztője 1925 decemberében Csabai András.

2. A Barassói Lapok melléklapja. 1932 februárjában indult napi megjelenéssel. Felelős szerkesztője és kiadója Kahána Bernát, aki jó érzékkel vezette vállalatát. 1933 után szerkesztői: Körösi-Krizsán Sándor, Pogány Marcell (1935–38), László Zoltán (1940. szeptember 11-ig), kiadóvállalati igazgató Kacsó Sándor (1940). A Brassói Lapok betiltása (1940. október 4.) és a Kahána-féle nyomda lefoglalása után a Népújságot bérnyomdában nyomták 1940. október 14-ig.

3. A Magyar Népi Szövetség (MNSZ) napilapja. Brassóban jelent meg 1948. március elejétől augusztus 10-ig. Eredetileg Népi Egység címmel indult 1944. október 22-én. Felelős szerkesztője Paál János. Sepsiszentgyörgyön is volt fiókszerkesztősége. 1948 augusztusában beolvadt a marosvásárhelyi Szabad Szó c. lapba, amely ezentúl a Népújság címet viseli.

4. Az MNSZ Marosvásárhelyen nyomtatott székelyföldi napilapja; a Szabad Szó és a sepsiszentgyörgyi Népújság egyesítéséből jött létre. 1948. augusztus 12-étől 1951. április 5-ig jelent meg. Főszerkesztő Kovács György író, felelős szerkesztő Gábosi Tamás. Fiókszerkesztőségei, tudósítói voltak Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és az 1950 szeptemberében Sztálinvárosnak elnevezett Brassóban. Laptulajdonosként a bukaresti Petőfi Lap- és Könyvkiadó Rt. szerepel. Megszűnése után a város és a tartomány következő sajtóterméke, az Előre már a Román Munkáspárt (RMP) lapjaként jelent meg, 1952. augusztus 5-étől Vörös Zászló néven.

5. Marosvásárhelyi napilap. Első száma a diktatúra bukása után, 1989. december 23-án jelent meg, elődje, a Vörös Zászló évfolyamszámozását követve. A szerkesztőség tagjaiból alakult kiadói társaság lapja. Kiadóigazgató Petelei István, főszerkesztő 1990. március 22-től Makkai János, helyettesei Petelei István (1990–93) és Nagy Miklós Kund (1991–), aki a lap Múzsa c. irodalmi-művészeti mellékletét állította össze. Ez a melléklet önálló számozással (1991-97 között) minden pénteken megjelent. Önálló számozású rovatok jelentek meg még a lapban Őszikék címmel (1990–95) a nyugdíjasok számára, Csak egy földünk van! címmel (1995–96), természetvédelmi magazin jelleggel, Sport+4 címmel (Farczádi Attila szerkesztésében). 1994-97 között volt RMDSZ Hírmondó melléklete (Zonda Attila szerkesztésében), s 1996-ban színházi magazinja is (Thália).

A lapot megjelentető Impress Kiadó gondozásában látott napvilágot a szűkebb regionális jellegű Bekecsalja c. havilap (1995-97, szerkesztette Ferenczi Ilona), az Ernyei Híradó (1993) és a dicsőszentmártoni Kis-Küküllő, amelynek főszerkesztője Kakassy Sándor, felelős szerkesztője Szlovácsek Ida (1992–96).

1993-tól megjelentek a Népújság Évkönyvei, s a Népújság könyvek sorozatában Bölöni Domokos Harangoznak Rossz Pistának (1992) c. novelláskötete, valamint Erőss Attila (Versek a fiókból. Marosvásárhely, 1993) és Tóth István (Közös nevező. Marosvásárhely, 1994) c. verskötetei.

A Jövendő

szerkesztés

A marosvásárhelyi Vörös Zászló megyei napilap Jövendő című ifjúsági oldala 1979 januárjától jelent meg havi rendszerességgel "fiataloktól – fiataloknak – fiatalosan" alcímmel, Makkai János szerkesztésében. Az üzemi, falusi és diákfiatalság köréből toborzott külső munkatársak bevonásával sokoldalúan, változatos publicisztikai és szépirodalmi műfajú írásokban foglalkozik a KISZ-szervezetek, diákszövetségek tevékenységével, az ifjúság közösségi és magánéletével, munkájával (érdekvédelem, pályaválasztás, beilleszkedés, tudatformálás); összeállításokat közöl a Maros megyei irodalmi körök tagjainak írásaiból; helyet kapnak hasábjain ifjú tollforgatók próbálkozásai, fiatal képzőművészek munkái.[1]

A Népújság publicistái

szerkesztés

További információk

szerkesztés