Nágel Lajos
Nágel Lajos[1] (álneve: Nemes Lajos, névváltozat: Nemes-Nágel Lajos,[2] szignója: N. L.,[3] külföldön: Louis Nagel; Igló, 1908. június 1. – Genf, 1997. szeptember 17.) magyar származású író, újságíró, szerkesztő, könyvkiadó. Öccse Nemes Endre festőművész volt.
Nágel Lajos | |
Született | 1908. június 1. Igló |
Elhunyt | 1997. szeptember 17. (89 évesen) Genf |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Josiane Nagel |
Foglalkozása | író, újságíró, szerkesztő, könyvkiadó |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzülei Nágel Ignác pénzügyi tanácsos és Kugel Teréz. A család előbb Lőcsére, majd Iglóra költözött. Iglón járt gimnáziumba is. Eredetileg orvosnak készült, a bécsi illetve a prágai egyetemen folytatott tanulmányai után Genovában filozófia szakra iratkozott be és védte meg 1931-ben Hegel politikai gondolatai című doktori értekezését. Több nyelven – németül, franciául, olaszul – tudott kiválóan. Cikkei és tanulmányai főleg a kolozsvári Korunkban és a budapesti Kortársban jelentek meg. Az antifasiszta harc jegyében indította el 1935 januárjában a Gondolat című folyóiratot, amelyet Nemes Lajosként mint kiadó és szerkesztő jegyzett, de az év végén átadta a lapot és a szerkesztést Vértes Györgynek.
Budapesten a Galamb utcában nyílt meg az első Nágel Kiadó, ahol irodalmi különlegességeknek számító műveket jelentetett meg.
1939-ben Franciaországban telepedett le.[4] A háború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 januárjában alapította meg a Les Editions Nagel nevű könyvkiadót, amely Párizs és Genf székhellyel főleg klasszikus francia irodalmi, filozófiai, szociológiai műveket és útikönyveket adott ki. 1952-től élt Svájcban.
Útikönyvei három nyelven – franciául, angolul és németül – jelennek meg. Egyes köteteit spanyolul, olaszul is kiadták. A kötetek a világ szinte valamennyi országát bemutatják. Mindenütt nagyon népszerűek voltak, s számos díjat és elismerést kaptak. Négy nyelven: olaszul, angolul, franciául, németül megjelenő archeológiai sorozata a tudományág legjelesebbjeit gyűjtötte össze.
A kiadó olyan neves szerzők műveit jelentette meg továbbá mint Jean-Paul Sartre, Jorge Amado, valamint Michel Debré, Benedetto Croce, Martin Deslias, Robert Schuman. Kiadta továbbá a modern államelmélet megteremtője, Montesquieu összes műveit vagy Paolo Brezzi páratlan szépségű, a katolicizmus történetét feldolgozó illusztrált művét.[5] Mindez arról tanúskodik, hogy Nágel Lajos a második világháború utáni Európa egyik legjelentősebb könyvkiadója volt.
Művei
szerkesztés- Hegel politikai gondolatai (doktori értekezés), 1931
- A totális állam és az érdekképviseleti rendszer
Díjak, elismerések
szerkesztés- 1985 - Magyar Népköztársaság Csillagrendje - a Gondolat című folyóirat megjelenésének 50. évfordulója alkalmából.
- Több mint két évtizeden keresztül volt a Ciprusi Köztársaság konzulja Genfben.[6]
Emlékezete
szerkesztés- Nemes Endre és Nágel Lajos emlékszobája, Pécsvárad, Pécsi út 2.
Források
szerkesztés- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Nemes-Nágel Lajos: A Gondolat alapításáról, Irodalomtörténet, 10. (60.) évf. 3. sz., 1978, 734-748. oldal, online
- Czellár Judit: Könyvek művésze, Korunk, 1998 április
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, Hitel, Budapest, 1992
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, XIX. kötet, 2002, Nagel Lajos szócikk, 33. hasáb
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hazai irodalomban néha tévesen: Nagel Lajos.
- ↑ Álnevével, nyilván egyértelműsítő szándékkal.
- ↑ Pálmai Magda: Gondolat 1935–1937. Repertórium, 91. oldal.
- ↑ Czellár Judit szerint 1941-ben Dél-Franciaországban és Cap Martinben élt francia feleségével.
- ↑ Paolo Brezzi: L'histoire illustrée du catholicisme, Paris Editions Nagel, Club Français des Bibliophiles, 1964.
- ↑ PIM szerint tiszteletbeli főkonzulja Párizsban.