Merenye

magyarországi község Baranya vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 11.

Merenye egy község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Merenye
református templom
református templom
Merenye címere
Merenye címere
Merenye zászlaja
Merenye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterRegős György (független)[1]
Irányítószám7981
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség234 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 17° 41′ 53″46.069131°N 17.698011°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 09″, k. h. 17° 41′ 53″46.069131°N 17.698011°E
Merenye (Baranya vármegye)
Merenye
Merenye
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Merenye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szigetvár vonzáskörzetében helyezkedik el, a város központjától mintegy 10 kilométerre nyugat-északnyugatra, közvetlenül Baranya és Somogy vármegye határán. Különálló településrésze Ceglédpuszta, mely a központjától északra, mintegy 3-3,5 kilométerre helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Somogyhatvan, északkelet felől Somogyapáti, kelet felől Patapoklosi, délkelet felől Tótszentgyörgy, dél felől Nemeske, délnyugat felől Nagydobsza, nyugat felől Kálmáncsa, északnyugat felől pedig Patosfa (utóbbi kettő már Somogy vármegyéhez tartozik).

Megközelítése

szerkesztés

Zsáktelepülés, közúton csak a 6-os főútról Nemeskénél észak felé letérve, a 66 116-os számú mellékúton érhető el. Ceglédpuszta irányába ugyanez az út már csak önkormányzati útként folytatódik tovább.

Története

szerkesztés

Merenye valószínűleg az Árpád-kor óta lakott hely lehetett, nevét az oklevelek 1192-ben már említették. 1417-ben a budai káptalan birtokának írták, később a Batthyány, a gróf Széchenyi család, majd Festetics Imre volt birtokosa. Az 1571 évi adólajstrom nevét Merene alakban írta. Merenyét a 17. század végére a környék legnagyobb lélekszámú községeként tartották számon.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Horváth József (SZDSZ)[3]
  • 1994–1998: Horváth József (független)[4]
  • 1998–2002: Horváth József (független)[5]
  • 2002–2006: Horváth József (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth József (független)[7]
  • 2010–2014: Verkman István (független)[8]
  • 2014–2019: Verkman István (független)[9]
  • 2019–2020: Verkman István (független)[10]
  • 2020–2024: Regős György (független)[11]
  • 2024– : Regős György (független)[1]

A településen 2020. október 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület 2020. július 19-én feloszlatta magát.[12]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
271
268
249
245
233
245
245
234
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,6%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (26,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,4%, református 16,3%, felekezeten kívüli 8,4% (36,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 81,2%-a vallotta magát magyarnak, 5,7% cigánynak, 5,3% németnek, 0,2% románnak, 6,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,7% volt római katolikus, 11,4% református, 0,8% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 11,4% felekezeten kívüli (61,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Református temploma részben 1781-ben épült.
  • Horgásztó

Gazdasága

szerkesztés

A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy 212 katasztrális hold területű víztározót létesítettek a Gyöngyösön, öntözési célokra. Eredeti térfogata 3 200 000 köbméter, átlagos mélysége 2,6 méter.[15] Jelenleg csak halastóként használatos.

  1. a b Merenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Merenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Merenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. Merenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  6. Merenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  7. Merenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  8. Merenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Merenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  10. Merenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
  11. Merenye települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. október 18. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
  12. A Nagydobszai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének válasza közérdekű adatigénylésre 2023. november 15.
  13. Merenye Helységnévtár
  14. Merenye Helységnévtár
  15. szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o.. ISBN nincs (1966) 

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés