MAVEN
| Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól. A küldetés követhető a Twitteren (MAVEN2Mars) Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. november 24. |
 |
A MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution - marsi atmoszféra és illékony anyag fejlődése) a Mars Scout Program második űrszondája, mely magyar idő szerint 2014. szeptember 22-én 04:24-kor[2] állt Mars körüli pályára.[3] Feladata a Mars felsőlégköre dinamikus folyamatainak vizsgálata, a marsi klíma hosszú távú változásainak és a Mars emberi lakhatóságának kutatása. A Mars korábban jelentős légkörrel rendelkezett, de ez a bolygó története során elillant a világűrbe, az űrszonda segítségével ezt a folyamatot kívánják megérteni. Három fő műszere segítségével vizsgálja a felsőlégkör kölcsönhatását a napszéllel, a benne lévő illékony gázok (CO2, NO2, H2O) szökését a bolygó légköréből.[4][5]
| MAVEN | |
 | |
| Az űrszonda a Mars fölött (művészi grafika) | |
| Ország | Amerikai Egyesült Államok |
| Űrügynökség |  NASA |
| Gyártó | Lockheed Martin |
| Küldetés típusa | Orbiter |
| Összköltség | 671 millió USD |
| Küldetés | |
| Célégitest | Mars |
| Indítás dátuma | 2013. november 18. 18:28 UTC [1] |
| Indítás helye | SLC–41 |
| Hordozórakéta | Atlas V (401-es változat) |
| Megérkezés | 2014. szeptember 22. |
| Időtartam | 1 év |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 903 kg (szárazon) / 2550 kg (felbocsátáskor) |
| Energiaellátás | napelem, 1135 watt (amikor a Mars a legtávolabb van a Naptól) |
| Pálya | Mars körüli, elliptikus |
| Inklináció | 75° |
| Periódus | 4,5 óra (megérkezéskor) |
| Apoapszis | 6200 km |
| Periapszis | 150 km (2019 május: 4500 × 150 km) |
| Hivatalos weboldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz MAVEN témájú médiaállományokat. | |
Küldetés
szerkesztésAz indulás után kb. másfél perccel átlépte a hangsebességet, négy percnél levált az első fokozat, ezután a Centaur felső fokozat állította hiperbolikus pályára a szondát, amivel elhagyta a Föld közelségét. A Centaur az 53. percnél vált le. Nem sokkal később a szonda ellenőrizte a saját működését, kiterjesztette „szárnyait”, amin a napelemek helyezkednek el, és a szonda jelzéseit a tervek szerint az Ausztráliában lévő antennákkal fogták. Két és fél órával később a szonda már 22 500 km-re volt a Földtől, és gyorsuló sebességgel távolodott. A szonda a Marsig tartó 10 hónapos útja során négyszer hajtott végre pályakorrekciót. Pályáját szándékosan úgy számították ki, hogy a levált Centaur fokozat véletlenül se találhassa el a Marsot, mivel a benne lévő maradék üzemanyag mérgező, továbbá mivel az erős tartály belefúródhatna a Mars talajába, szennyezve a környezetet.
A Marshoz érkezés után pályájának adatai: 6200 ×150 km, azaz kissé elnyújtott ellipszis volt, ezt később levegőfékezéssel 4500 ×150 km-re csökkentették. Így napi 6,8 keringést tesz meg (keringési idő: 3,5 óra) a kezdeti 5,3 keringés (keringési idő: 4,5 óra) helyett, és emiatt gyakrabban tud kommunikálni a Mars felszínén lévő roverekkel.[6]
Műszerek
szerkesztésAz MRO és a Mars Odyssey alapján tervezett űrszonda műszerei:
- Távérzékelési csomag, mely a felsőlégkör általános összetételét vizsgálja
- IUVS (Imaging Ultraviolet Spectrometer - képalkotó ultraibolya spektrométer): ultraibolya tartományban működő képalkotó spektrométer
- Hat műszerből álló, az erőtereket és szabad részecskéket vizsgáló csomag, a napszél, a felsőlégkör és az ionoszféra vizsgálatára
- STATIC (SupraThermal and Thermal Ion Composition - szupratermális és termális ionösszetétel)
- SEP (Solar Energetic Particles - nagyenergiájú naprészecskék)
- SWEA (Solar Wind Electron Analyzer - napszél elektron-analizátor)
- SWIA (Solar Wind Ion Analyzer - napszél ion-analizátor)
- LPW (Langmuir Probe and Waves - Langmuir-hullámok vizsgálata)
- MAG (Magnetometer - magnetométer)
- Tömegspektrométer az elfogott atomok és ionok izotópjainak elemzésére
- NGIMS (Neutral Gas and Ion Mass Spectrometer - semleges gáz és iontömeg-spektrométer)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Elindult a legújabb Mars-szonda
- ↑ Az egyes műveletek idejének a jelzésről a Földre érkező jel idejét veszik.
- ↑ Sik András: Hajnalban megérkezett a Marshoz a NASA új űrszondája. Origo, 2014. szeptember 22. (Hozzáférés: 2014. szeptember 22.)
- ↑ NASA Selects 'MAVEN' Mission To Study Mars Atmosphere (angol nyelven). ScienceDaily.com, 2008. szeptember 16. (Hozzáférés: 2008. szeptember 16.)
- ↑ New Mars mission to probe planet's climate history (angol nyelven). Astronomy.com, 2008. szeptember 17. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ NASA's MAVEN Shrinking Its Orbit for Mars 2020 Rover - 2019-02-11
Források
szerkesztés- ↑ Elindult a legújabb Mars-szonda: Elindult a legújabb Mars-szonda. Index, 2013. november 18. (Hozzáférés: 2013. november 18.)
- spaceflightnow.com: Mars atmospheric probe blasts off aboard Atlas 5 2013-11-18
További információk
szerkesztés
- MAVEN Fact sheet
- Frey, Sándor: MAVEN-nel a Marshoz. Űrvilág.hu, 2008. szeptember 21. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)