Londoni Egyetem
| Londoni Egyetem University of London | |
 | |
| Alapítva | 1836 (188 éve) |
| Hely | London, Anglia, Egyesült Királyság |
| Típus | Állami egyetem |
| Tanulólétszám | 45 500 |
| Hallgatói létszám | 205,400 (2021/22) |
| Igazgató | Lordtanácselnök |
| Tagozatok | 17 |
| Tagság | Universities UK • EUA • ACU |
| Elhelyezkedése | |
 Londoni Egyetem
University of London Pozíció az Egyesült Királyság térképén
| |
 é. sz. 51° 31′ 16″, ny. h. 0° 07′ 44″51.521111°N 0.128889°WKoordináták: é. sz. 51° 31′ 16″, ny. h. 0° 07′ 44″51.521111°N 0.128889°W | |
 | |
| [www.london.ac.uk A Londoni Egyetem University of London weboldala] | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Londoni Egyetem University of London témájú médiaállományokat. | |
A Londoni Egyetem (angol: University of London, rövidítve Lond vagy UoL) egy föderális állami kutatóegyetem, amely a londoni felsőoktatási intézményeket fogja össze. Az egyetemet egy királyi charta alapján hozták létre 1836-ban, alapító tagjai a University College London (UCL) és a King’s College London (KCL).[1]
Az egyetem 17 tagintézményből és három központi akadémiai testületből áll.[2][3] Az egyetemnek körülbelül 269 000 hallgatója van, így a itt tanulók számát tekintve a legnagyobb egyetem az Egyesült Királyságban.[4]
Egy 2018-as törvény értelmében a tagintézmények jogot szereztek az egyetemi státuszhoz, többek között a Birkbeck, a City, a Goldsmiths, a King's College London, az LSE, a Queen Mary, a Royal Holloway, a Royal Veterinary College, a School of Oriental and African Studies, a St George's és a UCL mind jelezték, hogy élnek ezzel, és hivatalosan is egyetemi státuszt kaptak.[5]
Az egyetemnek 2015-ben körülbelül 2 millió öregdiákja van világszerte,[6] köztük legalább 14 uralkodó vagy királyi családtag, több mint 60 államfő vagy miniszterelnök a világon (köztük az Egyesült Királyság 5 miniszterelnöke), 2 brit miniszter, 98 Nobel-díjas, öt Fields-érmes, négy Turing-díjas, hat Grammy-díjas, két Oscar-díjas és három olimpiai aranyérmes. Az egyetem a University of London Press tulajdonosa.
Története
szerkesztés
Szervezés és adminisztráció
szerkesztésAz egyetem kuratóriuma, irányító és végrehajtó szerve tizenegy kinevezett személyből áll – valamennyien nem végrehajtó tisztségviselők; a Kollégiumi Tanács által kinevezett alkancellár, helyettes alkancellár és négy tagintézmény-vezető.
A kuratórium munkáját a Főiskolai Tanács (Collegiate Council) felügyeli, amelynek tagjai az egyetem tagintézményeinek vezetői, a helyettes alkancellár, a School of Advanced Study dékánja és vezérigazgatója és a University of London Worldwide vezérigazgatója.
Kancellárok
szerkesztésA Londoni Egyetem kancellárjai alapítása óta a következők:
- William Cavendish, Burlington grófja, 1836–1856
- Granville Leveson-Gower, Granville grófja, 1856–1891
- Edward Stanley, Derby grófja, 1891–1893
- Farrer Herschell, Herschell bárója, 1893–1899
- John Wodehouse, Kimberley grófja, 1899–1902
- Archibald Primrose, Rosebery grófja, 1902–1929
- William Lygon, Beauchamp grófja, 1929–1931
- Alexander Cambridge, Athlone grófja, 1932–1955
- Erzsébet királyné, az anyakirályné, 1955–1981
- Anna hercegnő, 1981 – napjainkig
Tagintézmények
szerkesztés| Intézmény | Csatlakozás éve | Hallgatói létszám | Rangsor (globális)[7] |
|---|---|---|---|
| Egyetemi státuszú intézmények | |||
 University College London (UCL)
|
1836[8] | 51 810 | 9. |
 King’s College London (KCL)
|
1836[8] | 41 045 | 40. |
 London School of Economics (LSE)
|
1900 | 13 295 | 50. |
 Queen Mary University of London (QMUL)
|
1915 | 26 690 | 120. |
 Birkbeck, University of London (BBK)
|
1920 | 10 200 | 408. |
 Brunel University of London (BUL)
|
2024 | 18 370 | — |
| City St George's, University of London (City St George's)[9] | 1838 | 24 305 | 352. |
 Goldsmiths, University of London (Goldsmiths)
|
1904 | 9350 | 681. |
 Royal Holloway, University of London (RH)
|
1900 | 13 005 | 477. |
 SOAS University of London (SOAS)
|
1916 | 6075 | 508. |
| London School of Hygiene & ropical Medicine (LSHTM) | 1924 | 1040 | — |
| Főiskolai státuszú intézmények | |||
| Courtauld Institute of Art (Courtauld) | 1932 | 605 | — |
| London Business School (LBS) | 1964 | 2300 | — |
| Royal Academy of Music (RAM) | 2003 | 785 | — |
| Royal Central School of Speech and Drama (RCSSD) | 2005 | 1010 | — |
| Royal Veterinary College (RVC) | 1915 | 2550 | — |
| Kutatóintézeti státuszú intézmények | |||
| The Institute of Cancer Research (ICR) | 2003 | 375 | — |
Nevezetes hallgatók
szerkesztés- A Londoni Egyetem nevezetes öregdiákjai többek között:
-
Mahatma Gandhi, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja -
Nelson Mandela (LLB; Hon. DSc Econ 1996), dél-afrikai államférfi -
John Snow (MB, MD), az epidemiológia alapítója -
Tom Wolf (MPhil 1978), Pennsylvania 47. kormányzója -
Achim Steiner (MA 1985), az UNDP adminisztrátora -
Tedros Adhanom (MSc 1992), az Egészségügyi Világszervezet 8. főigazgatója -
-
Jeremy Heywood (MSc 1986), 11. kabinettitkár -
II. Margit (Hon. LLD), Dánia királynője -
Aung San Suu Kyi (MPhil 1988), Mianmar első állami tanácsosa -
John Harding tábornagy, a császári vezérkar főnöke -
Fred Mulley (BSc), volt brit védelmi külügyminiszter -
Leszek Borysiewicz (PhD 1986), [b] a Cambridge-i Egyetem 345. rektorhelyettese -
Timothy L. Killeen (BSc, MSc, PhD), az Illinois Egyetem 20. elnöke -
Peter Mathieson (MBBS 1983), az Edinburghi Egyetem rektorhelyettese és igazgatója -
Mick Jagger angol énekes és zeneszerző. -
Soros György (BSc 1951, MSc 1954), milliárdos befektető és filantróp. -
-
Meir Shamgar (LLB), Izrael Legfelsőbb Bíróságának 7. elnöke. -
Emmerson Mnangagwa (LLB 1972), Zimbabwe 3. elnöke .
_(cropped).jpg)
_(cropped).jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Számos híres személy tanult a Londoni Egyetemen, köztük legalább 12 uralkodó, 52 elnök vagy miniszterelnök, 84 Nobel-díjas, 6 Grammy-díjas, 2 Oscar-díjas, 1 Ekushey Padak-díjas és 3 olimpiai aranyérmes.
Tiszteletbeli öregdiákok
szerkesztésA Londoni Egyetem 1903 júniusában adta át első tiszteletbeli diplomáját.[12][13] Ezt az elismerést az Egyesült Királyság számos uralkodója, a brit királyi család számos tagja, valamint a tudományos és nem akadémiai világból származó kiváló személyek széles köre kapta.[13]
-
-
VIII. Eduárd (MCom 1921, DSc 1921), az Egyesült Királyság és a brit domíniumok királya, India császára [14] -
-
II. Erzsébet királynő (BMus 1946, LLD 1951), az Egyesült Királyság királynője -
-
Winston Churchill (LLD, 1948), az Egyesült Királyság miniszterelnöke -
-
-
René Cassin (1969), Nobel-békedíjas francia jogász, politikus -
Amartya Sen (DSc Econ 2000), Nobel-díjas közgazdász -
-
-
John Sentamu (2010), York érseke és Anglia prímása
.jpg)
.jpg)
_(cropped)_(3-to-4_aspect_ratio).jpg)
.jpg)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ University of London. University of London, the Historical Record: (1836–1912) Being a Supplement to the Calendar, Completed to September 1912. First Issue. University of London Press, 26. o. (1912. december 26.). Hozzáférés ideje: 2017. január 13.
- ↑ About us. University of London. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ How the University is run. University of London. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Financial Statements 2018-19. University of London. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ University status. London School of Economics, 2019. február 2. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
- ↑ UOL - Alumni and Friends. University of London. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ https://www.topuniversities.com/world-university-rankings. Qs World. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
- ↑ a b Alapító tag
- ↑ Grove: City University London to join University of London. Times Higher Education, 2015. július 16. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
- ↑ Bio-data of Dr. Shankar Dayal Sharma. archive.pib.gov.in. Press Information Bureau. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ (1992. szeptember 1.) „DR. SHANKER DAYAL SHARMA: A PROFILE”. The Journal of Parliamentary Information XXXVIII (3), 339. o. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
- ↑ Harte, Negley. University of London: An Illustrated History: 1836-1986. Athlone Press Ltd. (1968. december 26.). ISBN 9780567564498. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 17.
- ↑ a b Foundation Day - University of London. University of London. (Hozzáférés: 2017. május 25.)
- ↑ a b Harte, N. B.. The University of London, 1836–1986: An Illustrated History. Bloomsbury, 90. o. (1986). ISBN 978-0-485-12052-3. Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 4.
- ↑ Foundation Day of University of London
- ↑ Shawcross, William. Queen Elizabeth the Queen Mother: The Official Biography. Pan Macmillan, 2009 (2009. október 2.). ISBN 9780230748101
- ↑ Lars Ahlfors (1907-1996). Harvard University. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
- ↑ Lars Valerian Ahlfors. University of St Andrews. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
Források
szerkesztés- Harte, Negley. University of London: An Illustrated History: 1836–1986. London: A&C Black (2000). ISBN 9780567564498
- Thompson, F. M. L.. The University of London and the World of Learning, 1836–1986. London: A&C Black (1990). ISBN 9781852850326
- Willson, F. M. G.. Our Minerva: The Men and Politics of the University of London, 1836–58. London: Athlone Press (1995). ISBN 9780485114799
- Willson, F. M. G.. The University of London, 1858–1900: The Politics of Senate and Convocation. London: Boydell Press (2004). ISBN 9781843830658
- Rothblatt, Sheldon. The Modern University and Its Discontents: The Fate of Newman's Legacies in Britain and America. Cambridge University Press (2006). ISBN 9780521025010
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „lower-alpha” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="lower-alpha"/>