Krasznodar (oroszul Краснодар) város Oroszország déli részén, a Kaukázus előterében; a Krasznodari határterület székhelye.

Krasznodar (Краснодар)
Krasznodar címere
Krasznodar címere
Krasznodar zászlaja
Krasznodar zászlaja
egyéb neve(i): Jekatyerinodar (1920-ig)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKrasznodari határterület
Alapítás éve1793
PolgármesterJevlanov Vlagyimir Lazarevics
Irányítószám350000–350921
Körzethívószám861
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség1 138 654 fő (2024. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület500 km²
IdőzónaMSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′45.033333°N 38.983333°EKoordináták: é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′45.033333°N 38.983333°E
Krasznodar (Krasznodari határterület)
Krasznodar
Krasznodar
Pozíció a Krasznodari határterület térképén
Krasznodar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznodar témájú médiaállományokat.
A város egy képe

Lakossága: 744 995 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Krasznodar a Kelet-európai-síkság délnyugati szélén, a Kubányi-alföld déli részén, a Kubán folyó partján fekszik.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 45° 02′, k. h. 38° 59′45.033333°N 38.983333°E.

Története

szerkesztés

Alapítása

szerkesztés

II. Katalin 1792. június 30-án kelt adománylevelében a feketeföldi kozákoknak adományozta a Kubán folyó és az Azovi-tenger közötti területet.

1793 júniusában a területre érkezett Zahár Csepega kozák atamán, és kijelölte a leendő székváros helyét. 1794 nyarán mérték fel a területet, készítették el a település tervrajzát. Az építkezést 1794. szeptember 18-án kezdték.

Jekatyerinodar

szerkesztés

A város első iskoláját 1803-ban nyitották. 1820-ban nyílt a Kubáni Katonai Gimnázium, amely alapvetően a katonai szolgálatra készítette fel a kozákok gyermekeit, de a város anyagi támogatásával úgy nevezett párhuzamos osztályokban polgári oktatás is volt. A városba 1820-ban Puskin, majd 1837-ben Lermontov is ellátogatott.

A város a 20. század elejéig elsődlegesen garnizon volt.

A Kubán folyó és a termékeny föld jelentős kereskedelmi központtá tette a várost. A 19. században évente négyszer jelentős vásárt tartottak. 1888-ban a városnak 43 500 lakosa volt.

Az iparosodás az 1910-es években indult meg. Nagy kohókat, fémfeldolgozó és olajipari üzemeket alapítottak.

Kultúrtörténetileg jelentős az 1811-ben Krasznodarban alapított, világhírű Kubáni Állami Kozák Férfikar.

Krasznodar

szerkesztés

Az októberi forradalmat követő orosz polgárháborúban a város szinte folyamatos harcok színhelye volt: csak 1918-ban háromszor cserélt gazdát. 1919-ben Gyenyikin tábornok serege foglalta el, majd 1920. március 17-én a 9. Vörös Hadsereg foglalta vissza, ezen a környéken is stabilizálva a szovjethatalmat. A város ekkor a környékbeli menekültekkel együtt közel 150 000 lakost számlált. Újraindították a nehézipari üzemeket, és 1920. december 7-én a város felvette a Krasznodar nevet.

1942. augusztus 9-én Krasznodart elfoglalta a Wehrmacht (az „A” hadseregcsoport). A Vörös Hadsereg 1943. február 12-én szabadította fel.

Gazdasági élet, közlekedés

szerkesztés

A város gazdaságában meghatározó a könnyűipar.

Közlekedés

szerkesztés

A várostól kb. 15 km-re keletre található krasznodari repülőtér (IATA: KRR, ICAO: URKK) Dél-Oroszország egyik legjelentősebb repülőtere, hivatalos nemzetközi repülőtér. Tizenkilenc légitársaság járatai kötik össze Oroszország jelentősebb városaival és Béccsel, illetve Münchennel.

Krasznodar fontos folyami kikötő.

Krasznodar testvérvárosai

szerkesztés
  1. Оценка численности населения Краснодарского края на 1 января 2024 г.. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

szerkesztés