Kompolje (Otocsán)

Kompolje falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik

Kompolje
Kompolje látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Lika-Zengg
Község	Otocsán
Jogállás	falu
Irányítószám	53226
Körzethívószám	+385 053
Népesség
Teljes népesség	299 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	425 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 55′ 17″, k. h. 15° 08′ 42″44.92144906, 15.14491647
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Zenggtől légvonalban 21 km-re, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától 10 km-re északnyugatra a Mala Kapela és a Velebit-hegység között a Gacka folyó völgyében az A1-es autópálya mellett fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Kompolje területe már a késő bronzkorban és a vaskorban is lakott volt. A Crkvina nevű magaslaton a japodok Avendo nevű vára állt a máig látható teraszokkal, melyeken jellegzetes házaikat felépítették. Két nagy temetőjében több mint nyolcszáz gazdag mellékletekkel ellátott sírt tártak fel. A leletek között bronztárgyak, üveg és borostyánkő ékszerek, nyakláncok kerültek elő. A leletek közül kiemelkednek az etruszk hatást tükröző borostyánkő antropomorf (ember alakú) figurák. A leleteket az otocsáni Gacka múzeumban és a zágrábi régészeti múzeumban őrzik. A rómaiak i. e. 33-ban foglalták el ezt a vidéket, amely azonban nem halt ki. A japodok idővel alkalmazkodtak a római uralomhoz. Ebből a korból származik a Crkvinán talált Jupiternek szentelt áldozati oltár.

Kompolje első írásos említése 1654-ben történt, azonban a település minden bizonnyal ennél sokkal régibb. Az ezt igazoló dokumentumok sajnos megsemmisültek. Számos Frangepán okirat semmisült meg Otocsánban tűzvész következtében. A település régebbi eredetéről tanúskodik a régi lakosság 15. századi végi és 16. század eleji elűzése előtt épített templom maradványa. A középkorban ez a terület a Gusić család birtoka volt. A település nevét a latin „campus” (mező) főnév „campelus” (mezőcske) kicsinyítős változatából eredeztetik. Valvasor 17. századi történetíró Krajna leírásáról szóló 1689-ben kiadott művében („Slava vojvodine Kranjske“) a „Compala“ nevet használja. A mai név ennek szlávosításából származik. Az ószláv „kom” (magaslat) szóból való eredeztetése sokkal kevésbé valószínű.

A 17. században a török által meghódított területekről katolikus horvát és bunyevác, valamint pravoszláv vlah menekültek érkeztek. 1691-ben részben a ma Szlovéniához tartozó Krajna, részben a horvát Hegyvidék (Gorski kotar) területéről érkeztek ide családok. Lakói a letelepedést követően katonai szolgálatra voltak kötelezettek. Kompolje az otocsáni kapitánysághoz, majd a határőrvidék 1746-os átszervezése után az otocsáni ezred brlogi századához tartozott. A 18. század második felében a lakosság megoszlásának megfelelően Kompolje két részből („Hrvatsko Kompolje” és „Vlaško Kompolje”) állt. A katonai határőrvidékek 1881-es megszüntetése után területüket integrálták a polgári közigazgatásba, így Kompolje Lika-Korbava vármegye és Brlog község része lett.

A lakosság betelepülése utáni első szakrális épületet, a Szent István kápolnát 1723-ban említik először. A kápolna nem sokkal korábban épülhetett és körülötte temető volt. A kápolnát 1759-ben megújították. 1772-ben az otocsáni plébánia filiájaként említik. Akkoriban az egész Gacka-völgy egy plébániához tartozott. Ezt követően az épületet még egyszer, 1776-ban újították fel. Úgy látszik, hogy a kápolna idővel kicsi lett a falu népességének, ezért 1802-ben a hívek új és nagyobb templom építésébe kezdtek. Mivel az építés elhúzódott a régi kápolnát sem bontották még le. 1807-ben megalapították az önálló kompoljei plébániát. A plébániát 1818-ban építették fel, bár egy a káplán szállásául szolgáló épület már 1772-óta állt a faluban. Amint az a korabeli feljegyzésekből ismert Kompoljén még egy Szent György tiszteletére szentelt templom is állt valószínűleg azon a magaslaton, amelyet ma Crkvinának neveznek. Először Valvasor tesz róla említést 1689-ben, majd már romos épületként szerepel Luka Devčić 1740-es urbáriumában is. 1998-ban a Crkvina dombon ásatásokat végeztek, mely során két faragott követ találtak. Közülük az egyik a templom kapujának záróköve lehetett. Odébb emberi csontvázak kerültek elő, melyek valószínűleg a templom körüli egykori temetőből származnak.

A falunak 1857-ben 828, 1910-ben 1018 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A templomot a második világháború idején súlyos károk érték. 1943 április elején a falut partizánok foglalták el és április 5-én olasz bombatámadás érte. Az egyik bomba a templom hajóját találta el beszakítva a tetőt és a boltozatot, megbontva a hajó nyugati falát. A háború után a statikusan megroggyant épületet négy kereszttartóvas beépítésével erősítették meg. 1957-ben Kompoljét Brlog község megszüntetése után Otocsánhoz csatolták, ahova a mai napig is tartozik. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. A honvédő háború idején Kompolje horvát többségű lakossága nehéz helyzetbe került, hiszen szerb többségű falvak (Hrvatsko Polje, Brlog, Drenov Klanac, Ponori, Orovac) vették körül. A kezdetben verbális ellenségeskedés akkor vált tettlegessé, amikor 1991 őszén Kompoljéra gránátok kezdtek hullani. Az elsődleges célok az iskola és a templom voltak. Később már a házakat is lőtték. Szeptember 20-án a jugoszláv hadsereg repülőgépei rakétákkal lőtték az iskolát, amely kigyulladt és leégett, majd 24-én találat érte a templom tornyát és a plébánia épületének tetőszerkezetét is. Az ágyúlövedékek és aknagránátok 1992. január 3-ig, a fegyverszünet életbe lépéséig hullottak a településre. A templom tornyát 1997-ben teljesen újjáépítették és rézlemezekkel borították. 2011-ben 346 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
828	916	900	942	1.020	1.018	950	845	859	798	613	561	543	481	386	356

A Szent István plébániatemplom

Nevezetességei

• Szent István első vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma 1802-ben épült barokk stílusban. A templom egyhajós épület, négyszögletes szentéllyel, csehsüveg boltozattal. A szentélyt a hajótól diadalív választja el. Harangtornya a homlokzat felett magasodik. Barokk berendezéséből értékes a fából faragott oltár a védőszent képével, a szószék és a keresztelőmedence. A templom 23,43 méter hosszú és 9,70 méter széles, tornya 24,43 méter magas. Három oltára van, a bal oldali mellékoltár Szent György, a jobb oldali Szűz Mária tiszteletére van szentelve. Két nagy kristálycsillárja a háborúban semmisült meg. Tornyában három harang található, melyek 1922-ben, 1928-ban és 1710-ben készültek.
• Brlog és Kompolja között a Gusić mezőn egy Szent Pál templom romjai is látszanak.

Források

• Otocsán város hivatalos oldala (horvátul)
• Otocsán turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A gospić – zenggi püspökség honlapja (horvátul)
• Lika kronológiája (horvátul)
• A kompoljei plébánia honlapja (horvátul)