Kljazma

A Kljazma (oroszul: Клязьма) folyó Oroszország európai részén, az Oka bal oldali mellékfolyója.

Kljazma
Közigazgatás
Országok	Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz	686 km
Forrásszint	240 m
Vízhozam	147 m³/s
Vízgyűjtő terület	42500 km²
Forrás	Oroszország, Moszkvai terület
é. sz. 56° 09′ 05″, k. h. 37° 11′ 58″56.1515, 37.1994
Torkolat	Oka, Nyizsnyij Novgorod-i terület
é. sz. 56° 10′ 05″, k. h. 42° 58′ 09″56.1681, 42.9692
Elhelyezkedése
Az Oka vízgyűjtő medencéje
A Wikimédia Commons tartalmaz Kljazma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földrajz

A Kljazma a központi fekvésű Moszkvai, Vlagyimiri, Ivanovói és Nyizsnyij Novgorod-i területen folyik keresztül. Hossza 686 km, vízgyűjtő területe 42 500 km². Közepes vízhozama Kovrovnál 147 m³/s.

A Moszkvai-felföldön, Szolnyecsnogorszk mellett ered. Eleinte délkelet, majd kelet felé folyik; a Moszkvai területet elhagyva északkeletre, a Tyeza torkolatánál újra délkeletre fordul és Dzerzsinszktől nyugatra ömlik az Okába.

Felső szakaszán szűk völgyben, kissé meredek partok között folyik. Útját előbb a Kljazmai-, majd a Pirogovi-víztárolón át folytatja, szélessége még ezeket elhagyva sem haladja meg a 20 m-t. A Mescsorai-alföldön halad tovább, itt már lassú, tipikusan alföldi jellegű folyó. Vlagyimirnál 130 m széles, legszélesebb részei valamivel meghaladják a 200 m-t.

A folyót főleg olvadékvizek táplálják; felszínét november végétől április elejéig jég borítja, vízszintjét a tavaszi zöldár mintegy 6–7 m-rel megemeli.

A Kljazma a torkolattól Vlagyimirig, kb. 300 km-en át hajózható. A folyami hajózás központja Vjaznyiki.

Mellékfolyók

• Bal oldalon: Serna, Peksa, Koloksa, Nyerl, Uvogy, Tyeza, Luh.
• Jobb oldalon: Polja, Szudogda, Szuvoros

Közülük csak a Tyeza hajózható.

Városok

• Scsolkovo
• Noginszk
• Pavlovszkij Poszad
• Orehovo-Zujevo
• Vlagyimir
• Kovrov
• Vjaznyiki

A Kljazma az európai országrész központi vidékeinek folyója, vizét a partjain épült ipari városok és üzemek erősen szennyezik. A szennyezettség mértéke 1995 óta mérséklődött, feltehetően az ipari termelés visszaesése miatt.

Halállománya viszonylag gazdagnak mondható.

Források

• A.A. Szokolov A Szovjetunió hidrográfiája (1952)