Kertész K. Róbert

(1876–1951) magyar építész, államtitkár, utazó, egyetemi magántanár, szakíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 20.

Kertész Károly Róbert; gyakran rövidítve Kertész K. Róbert (Budapest, 1876. június 9. – Budapest, 1951. augusztus 28.) magyar építész, helyettes államtitkár, utazó, egyetemi magántanár, szakíró. Kertész Róbert újságíró apja.

Kertész K. Róbert
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
SzületettKertész Károly Róbert
1876. június 9.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt1951. augusztus 28. (75 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaPéchy Paula
(h. 1899–1907)[3]
Mentsik Margit
(h. 1912–1951)
Foglalkozása
Tisztségehelyettes államtitkár (1922–1934, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium)
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1898)
Halál okatüdőrák
SírhelyeFarkasréti temető (40-1-15/16)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész K. Róbert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Kertész Tivadar kereskedő és Demszky Anna fiaként született. Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte, 1900 és 1908 között tanársegédként dolgozott az ókori építészet tanszékén. 1908-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba került, ahol előbb az építési, majd 1922 és 1934 között a művészeti osztály vezetője volt helyettes államtitkári rangban. Tanulmányútjai során bejárta Európát, Amerikát és a Távol-Keletet. 1918-ban a budapesti Műegyetemen magántanári képesítést kapott a Kelet-ázsiai építőművészet tárgyköréből.

Épületei

szerkesztés

Sváb Gyulával együttesen tervezte a gödöllői premontrei gimnáziumot.[6] Számos tervpályázat nyertese. Weichinger Károllyal együtt ő készítette el a budapesti Városközpont (az ún. Fórum) terveit. Az új Városháza tervpályázatán is ők ketten nyerték el az első díjat, a tervek azonban nem valósultak meg. Weichingerrel közös műveihez tartoznak továbbá a lőrinci erőmű lakótelepének rendezési terve és középületei. Ő tervezte a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen a Napraforgó u. 9. sz. házat.

Tervben maradt 1928-ban a Maglódi úti szeretetházra Sváb Gyulával közös terve.[7]

Főbb írásai

szerkesztés
  • Japán művészete (Építőipar, 1905)
  • Ceylon építészete (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közleményei, 1906)
  • Képek Ázsia Keletéről (Budapest, 1906)
  • A magyar parasztház (tervgyűjtemény, Sváb Gyulával együtt, Budapest, 1907)
  • Nemzeti építőművészet (Budapest, 1916)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés