Katolikus egyházak

egyértelműsítő lap
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. szeptember 6.

A katolikus egyház (ecclesia catholica) jelzős szerkezet története hosszú, az idők során többen többféle értelemben is használták, és ma sem csak egyetlen értelemben használatos. Eredeti szó szerinti jelentése egyszerűen „egyetemes egyház”, és használata ennek szinonimájaként máig fennmaradt.

A nagy egyházszakadás után azonban elkezdte felvenni a „mindenkori legnagyobb egységben megmaradók” jelentést (ebben az értelemben használatos rá a katolicizmus szó is), a reformáció után pedig azt a nyugati egyházat kezdte jelenteni, amely megmaradt Róma püspökével egységben, és amit – az egyéb jelentésektől megkülönböztetendő – szokás a római jelzővel ellátva római katolikus egyháznak is nevezni.

A fogalom története

szerkesztés

Ókeresztény használata

szerkesztés

A jelzős szerkezet első jelentése, amely értelemben nagyon korán használatba vették, az „egyetemes egyház”, a keresztény hívők ökumenéje, az egymással egységet vállaló helyi közösségeket átfogó egység. (Hippói Szent Ágoston például már alkalmazza ebben a jelentésben). A katolikus egyház szókapcsolat tehát ebben az értelemben egyszerűen az ókeresztény egyház egyik önmegnevezése.

A mindenkori „eretnek”-ekkel szemben ’a zsinatok által megerősített hittételeket vallók közössége’ értelemben emellett még az Ortodox kereszténység megjelölés is használatos volt, ennek jelentése: „igaz hitű egyház”.

Középkori használata

szerkesztés

Az 1054-ben bekövetkezett nagy egyházszakadás, azaz a keleti egyház és a nyugati egyház elkülönülése ezen a helyzeten nem változtatott: a nyugati egyház változatlanul ökumenikusnak tekintette magát, és önmegnevezéseként továbbra is használta a katolikus egyház formulát. Az ortodox egyház viszont mindinkább a keleti(eke)t kezdte jelölni. Ez volt a helyzet a nagy nyugati egyházszakadásig, azaz a reformációig.

A reformáció után

szerkesztés

A Róma püspökével teljes egységben lévő, ma a latin rítusú egyházból és keleti rítusú egyházakból álló római katolikus egyház önmagát az idők során következetesen katolikus egyháznak nevezte mindig, bár a reformáció után szokássá lett a római jelző alkalmazása is, jelezve, hogy arról az egyetemes egyházról van szó, amely Róma püspökével egységben megmaradt.

A nevükben a ’katolikus’ jelzőt ma viselő részegyházak

szerkesztés

Az itt következő úgynevezett keleti katolikus egyházak (Róma püspökével teljes egységben) részét képezik a római katolikus egyháznak (rítus szerint felosztva következnek ABC-rendben). Ezeknek az egyházaknak a nevében a katolikus jelző már egyértelműen azt jelöli, hogy az uniót felvállalva a magát mindvégig katolikusnak valló római egyházhoz tartoznak, teljes egységben, de rítuskülönbségeiket fenntartva.

Bizánci (konstantinápolyi) rítus (görögkatolikus részegyházak)

szerkesztés

Alexandriai rítus

szerkesztés

Antióchiai (nyugati szír) rítus

szerkesztés

Káld (keleti szír) rítus

szerkesztés

Örmény rítus

szerkesztés