Kalcium-fluorid
| Kalcium-fluorid | |
 |
|
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7789-75-5 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CaF2 |
| Megjelenés | fehér, kristályos anyag |
| Sűrűség | 3,18·103 kg/m³ (szilárd) |
| Olvadáspont | 1402 °C |
| Forráspont | 2496,85 °C |
| Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan (16 mg/l, 20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| Lenyelés veszélye | kicsi |
| Belégzés veszélye | kicsi |
| Szembe kerülés veszélye | kicsi |
| Bőr-kontaktus veszélye | kicsi |
| R mondatok | nincs R-mondat[1] |
| S mondatok | nincs S-mondat[1] |
| LD50 | 4250 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | kalcium-klorid kalcium-bromid kalcium-jodid |
| Azonos anion | magnézium-fluorid stroncium-fluorid bárium-fluorid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A kalcium-fluorid (CaF2) a kalcium és a fluor ionos vegyülete. A természetben a fluorit (más néven folypát) kristályban fordul elő és a világ legnagyobb fluorforrása. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Tömény savakkal viszont reagál, ekkor hidrogén-fluorid fejlődik.
Az anyagnak köbös szerkezete van, melyben egy kalciumatom nyolc fluoratommal koordinálódik, és minden F- iont négy Ca2+ ion vesz körül.[3] Bár a tiszta anyag színtelen, a szennyeződések miatt az ásvány gyakran színes.
Előállítása
szerkesztésIpari célokra főként a természetben található fluoritot használják. Ezt porítják, így kerül forgalomba.
Mesterségesen is előállítható, ha kalcium-klorid oldathoz ammónium-fluorid- vagy nátrium-fluorid oldatot öntenek, majd az ekkor leváló csapadékot híg sósavval melegítik.
Felhasználása
szerkesztésA kalcium-fluoridból fluort, hidrogén-fluoridot és más fluorvegyületeket gyártanak. A kohászatban az ércek olvadáspontjának csökkentésére szolgál, a folypát név is innen ered. Opálüveg és zománcok készítésére is alkalmazzák. Optikai készülékekben is használják, mert az ultraibolya fényt a kalcium-fluorid-kristályok átengedik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d A kalcium-fluorid biztonsági adatlapja (Merck) (németül)
- ↑ A kalcium-fluorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 27. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ G. L. Miessler and D. A. Tarr “Inorganic Chemistry” 3rd Ed, Pearson/Prentice Hall publisher, ISBN 0-13-035471-6.
Források
szerkesztés- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
