Keleti nevek magyar helyesírása
A Keleti nevek magyar helyesírása a magyar helyesírásnak az élő és kihalt keleti nyelvek átírását részletesen tárgyaló kötete.
Létrejöttéről 1963-ban döntött az MTA Elnökségi Helyesírási Bizottsága. Az előkészületek után a kidolgozás rendszeres munkája 1970-ben indult meg, s maga a kötet 1981-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában, Budapesten. A magyar helyesírás szabályai 1984-es kiadása még konkrétan hivatkozott rá a 220. pont alatt. A 2015-ben megjelent 12. kiadásban már csak egy általánosabb szöveg áll („Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyaros átírás szabályait akadémiai kiadványok tartalmazzák.”).
A kötetben tárgyalt nyelvek közül a legújabb helyesírási kézikönyv, az Osiris-féle Helyesírás hatnak közli a mai magyar átírását (kínai, japán, koreai, héber/jiddis, arab és szanszkrit – ezeket lentebb „OH.” jellel jelöltük); a többi nyelvnél tehát a fenti kötet továbbra is irányadó értékű.
Az egyes részek az adott nyelvek ismertetésével kezdődnek, gyakran kitérve a hangállományukra és az átírás konkrét kérdéseire, majd egy szójegyzékkel zárulnak. Az illető nyelvek egyes jeleinek magyar megfelelőit, az átírás szabályait nem közli a kötet: ez csak az egyes alakokból következtethető ki félig-meddig, amennyiben ismerjük az eredeti írásmódot, ill. a nemzetközi formát.
Szerzői
szerkesztésA kötet főszerkesztői Ligeti Lajos, illetve Terjék József voltak. Szerzőit a szakma legjobb tudósai közül igyekeztek kiválogatni: Bíró Margit (grúz), Csongor Barnabás (kínai), Ecsedy Ildikó (kínai, japán), Földi Ervin (Délkelet-Ázsia nyelvei), Hahn István (héber, ivrit), Istvánovits Márton (grúz), Iványi Tamás (arab), Jeremiás Éva (iráni), Kákosy László (ókori egyiptomi), Kakuk Zsuzsa (török), Kara György (mongol, Délkelet-Ázsia nyelvei), Komoróczy Géza (ékírásos nyelvek), Kőhalmi Katalin (mandzsu-tunguz), Major István (ind, dárd és dravida), Maróth Miklós (délarab, etióp), Mártonfi Ferenc (koreai), Róna-Tas András (a Szovjetunió keleti nyelvei), Sárközi Alice (mongol), Scher Tibor (ivrit), Schütz Ödön (örmény), Terjék József (tibeti), Töttössy Csaba (klasszikus ind), Wojtilla Gyula (klasszikus ind).
Elvei
szerkesztésA tudományos átírás helyett azt a módszert választotta, amely a szűkebb magyar ábécé betűivel közelíti az eredeti alakokat, így mindenki számára érthetővé téve az olvasást, még ha ennek érdekében olykor több hangot kellett is ugyanazzal a magyar betűvel jelölni (pl. a háromféle arab h-t egyazon betűvel). A szabályos átírástól eltérően meghonosodott alakokat változatlanul hagyták (pl. a helyes sáh helyett az elterjedt sah, a mamlúk helyett mameluk, Himálaja helyett Himalája, Pejcsing helyett Peking).
Tartalma
szerkesztésTerjedelme 960 oldal, amelyből 342-t (több mint harmadát) két mutató tesz ki (a földrajzi nevek, valamint a nevek és közszavak mutatója). Törzsanyagát kilenc nagyfejezet alkotja (részben történelmi, nagyrészt viszont rokonság szerinti, illetve tájegység szerinti bontásban):
- Az ókori Kelet nyelvei
- Az óegyiptomi nyelv – 19 o.
- Az ékírásos nyelvek – sumer, akkád, kutú, amurrú, kassú, elámi, hurri, urartui, hettita, hatti, luvijai, ahhijavai, indoárja, kanaáni, hieroglif hettita, ugariti nyelv (az óperzsa nyelv az iráni fejezetben található) – 42 o.
- Bibliai nyelvek – héber és arámi nyelv – 16 o.
- Sémi nyelvek
- Az arab nyelv – OH. – 62 o.
- Az ivrit nyelv – OH. – 12 o.
- A délarab nyelv és az etióp nyelvek – 8 o.
- A szír nyelv – 4 o.
- Iráni nyelvek
- afgán, beludzs, valamint középiráni, középperzsa, óiráni nyelvek, illetve az óperzsa és a kurd nyelv – 36 o.
- Török nyelvek – 32 o.
- Török nyelvek
- Hódoltságkori török nevek és szavak
- Mongol nyelvek – 24 o.
- Dél-Ázsia nyelvei
- Ó- és középind nyelvek – szanszkrit (OH.), prákrit és páli nyelv – 16 o.
- Dél-Ázsia mai nyelvei – asszámi, bengáli, bihári, dárd, dravida, gudzsaráti, hindi, kannada, kasmíri, malajálam, maráthi, nepáli, orija, pahári, pandzsábi, rádzsasztáni, szingaléz, szindhi, tamil, telugu, tibeti, urdu nyelv – 61 o.
- Délkelet-Ázsia nyelvei
- burmai, khmer, lao, szanszkrit, thai – 17 o.
- A Távol-Kelet nyelvei
- Kína nyelvei
- A kínai nyelv – OH. – 44 o.
- A tibeti nyelv – 24 o.
- Kína török nyelvei – 3 o.
- Kína mongol nyelvei – 8 o.
- Kína mandzsu-tunguz nyelvei – 6 o.
- A koreai nyelv – OH. – 16 o.
- A japán nyelv – OH. – 36 o.
- Kína nyelvei
- A Szovjetunió keleti nyelvei
- A grúz nyelv – 18 o.
- Az örmény nyelv – 18 o.
- A Szovjetunió iráni nyelvei – 6 o.
- A Szovjetunió török nyelvei – 19 o.
- A Szovjetunió mongol nyelvei – 7 o.
- A Szovjetunió mandzsu-tunguz nyelvei – 5 o.
Könyvészeti adatai és rövidítése
szerkesztés- Ligeti Lajos – Terjék József: Keleti nevek magyar helyesírása. (hely nélkül): Akadémiai. 1981. ISBN 963052080x Terjedelme 960 oldal.
- Szokásos rövidítése a hivatkozásokban: KNMH