John Napier (matematikus)
John Napier (Laird of Merchiston) (Merchiston Tower, 1550. február 1. – Edinburgh, 1617. április 4.) skót teológus, matematikus, természettudós.
| John Napier | |
 | |
| Született | 1550. február 1.[1][2] Merchiston Tower[3] |
| Elhunyt | 1617. április 4. (67 évesen)[1][2][4][5][6] Edinburgh |
| Állampolgársága | skót |
| Házastársa | |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Janet Bothwell Archibald Napier |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | St. Andrews-i Egyetem (1563–) |
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz John Napier témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésSkót bárói családban született, anyja az orkney-i püspök lánya volt. 13 évesen lett a St. Andrews egyetem hallgatója, de rövid tartózkodás után, a diploma megszerzése nélkül távozott. Úgy tartják, hogy matematikai tudását valamelyik európai egyetemen, valószínűleg Párizsban szerezte, de erről nem maradtak fenn hivatalos feljegyzések. Valószínűleg Itáliában és Németalföldön is járt. 1571-ben már újra otthon tartózkodott, és élete hátralévő részét Merchistonban, a birtokán gazdálkodva töltötte. A Jelenések könyvéhez írott – harcos protestáns nézeteit tükröző – magyarázatai (1594) után fegyverek és harci gépezetek tervezésével foglalkozott. Kéziratai között megtalálták két gyújtótükör, egy ágyú és egy fémborítású harci szekér vázlatait.
Matematikával kedvtelésből foglalkozott; saját bevallása szerint nehezen szakított rá időt teológiai munkássága mellett. Idejét legfőképpen a számításokat megkönnyítő módszerek kifejlesztésének szentelte. Legnagyobb jelentőségű felfedezése a logaritmus, amelyet valószínűleg már 1594-ben elkezdett kutatni; Mirifici logarithmorum canonis descriptio című műve 1614-ben jelent meg. A logaritmus főként a csillagászati számításokban bizonyult hasznosnak, nagy segítségére volt Keplernek is a Rudolf-féle táblázatok elkészítésében. Bevezette a tizedestörtek ma használatos jelölését is; előtte Simon Stevin holland matematikus már kidolgozott egy saját jelölést, de az nehézkesnek bizonyult. Feltalálta a róla elnevezett számolópálcákat (Napier-csontok, amiből később a logarléc kialakult), melyeknek segítségével a szorzás és osztás művelete gyorsabban elvégezhetővé vált. A gömbháromszögekhez kapcsolódik az általa felfedezett tíz Napier-analógia.[9][10]
Róla nevezték el a Holdon a Napier-krátert, illetve a 7096 Napier kisbolygót.
Írásai
szerkesztés- (1593) A Plaine Discovery of the Whole Revelation of St. John
- (1614) Mirifici logarithmorum canonis descriptio
- (1617) Rhabdologia (halála után jelent meg)
- (1619) Mirifici logarithmorum canonis constructio (a Descriptio előtt írta, de csak halála után jelent meg)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
- ↑ a b p41268.htm#i412673, 2020. augusztus 7.
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ Sarah J. Greenwald, Jill E. Thomley: Encyclopedia of Mathematics and Society, Salem Press, 2012, p. 1098
- ↑ Lánczos Kornél: A geometriai térfogalom fejlődése. Gondolat, 1976.
Források
szerkesztés- Dirk J. Struik: A matematika rövid története, Gondolat Kiadó, 1958
- Napier életrajza, MacTutor History of Mathematics archive
