Johann Wilhelm Hittorf

Johann Wilhelm Hittorf (Bonn, 1824. március 27. – Münster, 1914. november 28.) német fizikai kémikus, egyetemi tanár.

Johann Wilhelm Hittorf
1893 körül
Életrajzi adatok
Született	1824. március 27. Bonn
Elhunyt	1914. november 28. (90 évesen) Münster
Sírhely	Zentralfriedhof Münster
Ismeretes mint	fizikus kémikus egyetemi oktató
Nemzetiség	német
Állampolgárság	Németország
Szülei	Theresia Hittorf Heinrich Hittorf
Iskolái	Bonni Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Bonni Egyetem
Pályafutása
Szakterület	fizika, kémia
Kutatási terület	elektrokémia, katódsugárzás
Munkahelyek
Münsteri Egyetem	egyetemi tanár (fizika, kémia) 1852–1879; kémia tanszékvezető (1879–1890)
Szakmai kitüntetések
A művészetek és a tudományok érdemrendje Hughes-érem (1903) Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1902)
Akadémiai tagság	Erfurti Tudományakadémia Göttingeni Tudományos Akadémia Accademia Nazionale dei Lincei Porosz Királyi Tudományakadémia Bajor Tudományos Akadémia
Hatással voltak rá	Julius Plücker
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Wilhelm Hittorf témájú médiaállományokat.

Élete, munkássága

Hittorf 1904 körül

Az egyetemet befejezve Münsterbe költözött. Az az ottani egyetemen habilitált, majd lett 1852-ben a fizika és a kémia professzora.

Kezdetben a foszfor és a szelén allotrop módosulatainak tulajdonságait vizsgálta.

Későbbi kutatási területei:

• izzó gázok spektrumai;
• gázok elektromos vezetőképessége, ide értve a láng (tehát az égő gázok) elektromos vezetőképességét is;
• oldatok és keverékek elektrolízise;
• ionvándorlás az elektrolízis közben;
• elektromos kisülések ritkított gázokban.

A katódsugárzás vizsgálatához megkonstruálta az erősen ritkított gázokat tartalmazó és utóbb róla elnevezett Hittorf-csövet. 1869-ben rájött, hogy a a katódról kilépő részecskék a különböző anyagi minőségű és nyomású gázokban eltérő (színű) fényjelenségeket hoznak létre. Észrevette, hogy ha a katódsugarak útjába valamiyen tárgyat helyezünk, akkor a tárgy mögött elhelyezett ernyőn megjelenik annak árnyéka, tehát a katódsugarak egyenes vonalban terjednek. Ezek a kutatásai nagyban hozzájárultak a röntgensugarak későbbi felfedezéséhez, valamint előkészítették a vákuumdióda későbbi feltalálását is.

Kimutatta, hogy a katódsugárzást a mágneses tér eltéríti. Az eltérítés mértékéből ki lehetett számítani a töltött részecske (a későbbi elektron) töltését.

Az elektrolízist kutatva megállapította, hogy egyes ionok gyorsabban mozognak másoknál.

1890-ben vonult nyugdíjba.

Hittorf ionszeparáló berendezése

Fontosabb publikációi

• J. W. Hittorf and J. Plücker: On the spectra of ignited gases and vapours with especial regard to the same elementary gaseous substance. Phil. Trans. Royal Soc. (London) 155, 1 (1865) (Volltext).

Források

• Révai nagy lexikona X kötet (Hérold–Jób). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 147. o.  
• Bokor József (szerk.). Hittorf János Vilmos, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• História - Tudósnaptár Hittorf, Johann Wilhelm
• Josef Niesen: Bonner Personenlexikon. 2. Auflage. Bouvier-Verlag, Bonn 2008
• Johann Wilhelm Hittorf Nachruf bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften von Arnold Sommerfeld (PDF-Datei).