Wikipédia

Joachim József (képzőművész)

képzőművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 5.

Joachim József (Szeged, 1897. szeptember 25.[2] – Budapest, 1954. október 26.) festőművész és szobrász. Joachim Ferenc festőművész testvére.

Joachim József
Joachim József festőművész, amint 1920-ban Molnár Aranka színésznőt festi
Joachim József festőművész, amint 1920-ban Molnár Aranka színésznőt festi
Született1897. szeptember 25.[1]
Szeged
Elhunyt1954. október 26. (57 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestőművész, szobrász
Festői pályafutása
Stílusarealizmus, impresszionizmus
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a képzőművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Joachim József (egyértelműsítő lap).

Szobrászatának fontos jellemzője a realista-akadémikus formaképzés, festészetének pedig a határozott formaépítkezés és könnyed festéstechnika mellett egy egyéni, neoimpresszionista színvilág.[3] Gipsz- és agyagszobrok, grafikák, olajfestmények és pasztellképek egyaránt részei Joachim József életművének.

Élete

szerkesztés

Gyerekkora és az első világháború

szerkesztés

Szegedi családban, Joachim Ferenc cipészmester és felesége, Metz Emilia, római katolikus szülők gyermekeként született. Hat testvére volt: Ferenc (festőművész), Károly, Gizella, Mariska, Jolán, és Mici.

A szegedi piarista gimnáziumban érettségizett.

Az 1910-es évek első felében Szegeden Dinnyés Ferenc festőművésznél folytatott tanulmányokat.

Az első világháborúban önkéntesként harcolt, hadnagyként szerelt le. 1920-ban feleségével Budapestre költözött, ekkoriban a Diófa utcai rajziskolába is járt.

Külföldi tanulmányai

szerkesztés

1920 végén feleségével Rómába ment, itt másfél éven át szobrászatot tanult Ettore Ferrarinál.[4] Később Párizsban az Académie Colarossi-ba, majd az École des Beaux Art-ra járt, itt kezdett el festeni. Mestere Lucien Joseph Simon volt. Az ő plasztikus, realista ecsetkezelését Joachim József átvette (ez a franciás tónusú realizmus nagy hatással volt egész munkásságára), és tovább is fejlesztette, alkalmazva az impresszionizmus elveit.

Külföldön sikereket ért el:[5] az École des Beaux Arts hallgatói műhelytárlatán harmadik díjat nyert 1924-ben, továbbá a párizsi Függetlenek Szalonja (Salon des Indépendants) kiállításán is részt vett egyik festményével. Külföldi tanulmányairól és sikereiről a korabeli szegedi sajtó beszámolt, sőt, az Érdekes Újság több munkáját is közölte 1923-ban és 1924-ben.[6] Sikerei ellenére 1925-ben visszatért Szegedre.

Szegeden

szerkesztés
 
Joachim József festi a "Miss Szeged 1930" győztesének portréját

Szegeden a város elismert művésze lett.[7] 1927-1930 között több kiállítást is tartott Szegeden és Szentesen. Eleinte arcképeivel tűnt ki, majd női modellek figurális és aktképeivel is. Legelső retrospektív kiállítását 1928. március 4-én Juhász Gyula költő és lapkritikus nyitotta meg.[8] E kiállításon mintegy 60 festménnyel, 35 grafikával és 4 szoborral mutatkozott be, amelyek szinte egész addigi pályafutását felölték: Rómában, Párizsban és Szegeden készült művek is szerepeltek közöttük. A tárlatot pozitívan fogadták a kritikusok, Szeged városa pedig meg is vásárolta a művész egyik festményét.[9]

A "Miss Szeged 1930" szépségválasztás győztesének, a közönségdíjasának, illetve a Délmagyarország újság szavazóközönsége kedvencének is megfestette a portréját.[10]

Budafokon

szerkesztés

Az 1930-as évek elején Budafokra költözött. Az egyik szemét daganat következtében elveszítette, ettől kezdve felhagyott a szobrászattal, művészetének fő területe a festészet lett: olaj-, a 40-es évektől pedig pasztellképeket is készített. Figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket festett.

A második világháborúban katonaként szolgálta a hazáját. Előbb főhadnaggyá nevezték ki, majd 1943-ban tartalékos százados lett. Erdélyben teljesített szolgálatot. A háború alatt is rajzolt, pasztellezett és festett, amikor csak tehette, elsősorban tájképek maradtak meg ebből az időszakából. Előbb felesége zsidó származása miatt, majd a háború után századosi rangja miatt hurcolták meg. Az Igazolóbizottság előtt végül felmentették.

Élete utolsó éveiben többféle munkából élt: adminisztrátor, hivatalsegéd volt 1951-ig a budafoki papírgyárban, 1951-1953 között pedig portréfestőként alkalmazták a Budapesti Városi Tanács Dekoráció és Kiállítástervező Kivitelező Vállalatánál, ahol többek között transzparenseket festett, rézkarcot készített. 1954 tavaszától éjjeli őrként dolgozott a budafoki Kartonlemezgyárban.

Élete szinte utolsó napjáig alkotott és gyakorolta a rajzolást, a pasztellkészítést. Az 1940-es évék végétől járt a budai rajziskolába, ahol Vén Emil tartott rendszeres rajzi korrekciót. 1954-ben az állami Képzőművészeti Alap bírálati csoportja két képét díjazta.

Joachim József halálát agyvérzés okozta 1954. október 26-án.

Kiállításai

szerkesztés

Egyéni kiállításai

szerkesztés
  • 1924. febr. 17–28.: Műterem-kiállítás.[11] (Pfann/Brauswetter-ház, Szeged)
  • 1925. jan. 17.: Műkiállítás[12] (Vlasics-műkereskedés, Szeged)
  • 1928. márc. 4–18.: Joachim József első jelentős önálló kiállítása (Kass Szálló és Kávéház, Szeged)
  • 1929. nov. 24. – dec. 14.: Önálló tárlat (Kass Szálló és Kávéház, Szeged)
  • 1930. szept. 30.: Joachim József utolsó szegedi kiállítása (Kass Vigadó, Szeged)
  • 1931. szept. 30.: Önálló kiállítás (Keresztény Ifjak Egyesülete, Budafok)
  • 2023. szept. 26. – okt. 31.: Aktok, kazlak, portrék című kiállítás [1] (Budapest) Virtuális kiállítás
  • 2023. dec. 1. – 2024. jan. 12.: Joachim reboot című kiállítás [2] (Budapest)

Csoportos kiállításai

szerkesztés
  • 1917. máj. 15.: Szegedi Műbarátok Körének pünkösdi kiállítása (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1918. máj. 19.: a Nemzeti Szalon tavaszi tárlata[13] (Budapest)
  • 1919. máj. 18. – jún. 4.: Szegedi Képző- és Iparművészek kiállítása (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1920. dec. 23.: Szegedi és vásárhelyi képzőművészek téli tárlat a kultúrpalotában (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1923 nyara: Műhelytárlat – École des Beaux-Arts, Párizs
  • 1924 nyara: Műhelytárlat – Az École des Beaux-Arts növendékeivel (Párizs)
  • 1924 ősze: Függetlenek Szalonja kiállítás (Párizs)
  • 1927. okt. 1–5.: Tiszavidéki Mezőgazdasági, Ipari, Kereskedelmi és Kulturális Kiállítás (Szentes, Horváth Mihály Gimnázium)
  • 1927. dec. 24–31.: Szegedi festők karácsonyi képkiállítása (Szegedi Ügyvédi Kamara, Szeged)
  • 1928. jún. 3–15.: Az Alföldi Művészek Egyesülete (AME) I. tárlata. (Kass Szálló és Kávéház, emeleti díszterem és kisterem, Szeged)
  • 1928. dec. 8–26.: Az Alföldi Művészek Egyesülete (AME) II. tárlata. (Kass Szálló és Kávéház, emeleti díszterem, Szeged)
  • 1929. máj. 26.: Képzőművészeti Egyesület tárlata (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1930. ápr. 13.: Szegedi Képzőművészeti Társulat tavaszi tárlata (Kultúrpalota, Szeged)
  • 1933. ápr. 16.: Nemzeti Szalon kiállítása (Budapest)
  • 1934. szept.: Új Szalon – Őszi kiállítás (Budapest)
  • 1934. nov. 4.: Budai Képzőművészeti Társulat őszi tárlata (Budafok, Budai Klub [Galéria] termei)
  • 1935. ápr. 21. – máj. 5.: Nemzeti Szalon Tavaszi tárlata (Budapest, Erzsébet tér)
  • 1935. nov. 27.: Magyar Írók Művészek és Műpártolók Egyesületi tárlata – (Saskör)
  • 1938. júl. 23. – aug. 15.: Egyházművészeti és Világi Képzőművészeti Kiállítás (Belvárosi Fiú Elemi Iskola, Szeged)
  • Az 1930-as évek végén: Munkája együtt szerepel Schaár Erzsébet és Vilt Tibor alkotásaival, (Budatétényi Galéria)
  • 2022. márc. 20. – jún. 26.: Joachim Ferenc életműkiállítása (A Joachim – A holdfény impresszionistája című kiállítás[14] a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállítóhelyén, a Fekete házban)

Művei közgyűjteményekben

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/07060.htm, Joachim József, 2017. október 9.
  2. ↑ Születése bejegyezve a Szeged I. ker. állami születési akv. 1695/1897. folyószáma alatt.
  3. ↑ Szabó Tamás - Joachim László. „A festő és szobrász Joachim József”. Trianoni Szemle 2023 (1-2), 62-63. o. 
  4. ↑ Szabó Tamás - Joachim László. „A festő és szobrász Joachim József”. Trianoni Szemle 2023 (1), 66. o. 
  5. ↑ Szegedi művész párisi sikere, Délmagyar, 1923 február 7.
  6. ↑ Az Érdekes Újság repertóriuma : 1913-1924. III., Képanyag 1. 
  7. ↑ Több festményét és egy mellszobrát a Móra Ferenc Múzeum őrzi.
  8. ↑ Joachim József kiállítása, Délmagyar, 1928. március 4.
  9. ↑ Joachim Józseftől képet vásárolt a város, Délmagyar, 1928. március 11.
  10. ↑ Készül "Miss Szeged" portréja, Délmagyarország, 1930. július 25.
  11. ↑ Lengyel Vilma. „Joachim József”, Szeged, 1924. február 14., 7. oldal 
  12. ↑ „Joachim József kiállítása”, Szeged, 1925. január 18., 7. oldal 
  13. ↑ „A Nemzeti Szalon tavaszi tárlata”, Pesti Hirlap, 1918. május 19., 9. oldal 
  14. ↑ Rieder Gábor - Szabó Tamás. A holdfény impresszionistája – Kiállítási katalógus. Szeged: Múzeumi Tudományért Alapítvány, 39. o. [2022]. ISBN 978-615-6273-03-1 
  15. ↑ Nyilas Péter. „Értékes festményt kapott Szeged”, Délmagyarország, 2002. február 27., 5. oldal 
  16. ↑ Rieder Gábor - Szabó Tamás. Joachim - A holdfény impresszionistája – kiállítási katalógus. Szeged: Múzeumi Kultúráért Alapítvány, 39. o. (2002) 

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Joachim_József_(képzőművész)&oldid=27571409”