Hangács
Hangács község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban, Edelénytől 15 kilométerre.
Hangács | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Edelényi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Varga István (független)[1] | ||
Irányítószám | 3795 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 591 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,53 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 24″, k. h. 20° 49′ 46″48.290100°N 20.829539°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 24″, k. h. 20° 49′ 46″48.290100°N 20.829539°E | |||
Hangács weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hangács témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése, területei
szerkesztésA település a Cserehát délkeleti szélén fekszik, Miskolctól körülbelül 25 kilométerre északra, a 7 km hosszú Hangács-patak völgyének végében, három irányból domboktól körülvéve. Szomszédos települések: Nyomár, Damak, Hegymeg, Tomor, Homrogd, Alsóvadász és Boldva. Sokáig zsáktelepülés volt, csak Ziliz és Nyomár felől volt meg közelíthető, a 2617-es útból kiágazó 26 137-es mellékúton. Ezen a helyzetet szüntette meg a kétezres évek elején az Európai Unió támogatásával Damak felé megépült, a közforgalom számára is nyitott, szilárd burkolatú mezőgazdasági út.
A legközelebbi települések a körülbelül 2 kilométerre fekvő Nyomár, a 4 km-re fekvő Damak és a nagyjából 8 kilométerre elterülő Ziliz; a legközelebbi város Edelény, mely innen mintegy 15 kilométerre található.
A település határához több puszta tartozott, melyek nevei máig fennmaradtak – Szénamál, Hatház, Kérts, Diczháza – melyeknek külön-külön saját határaik voltak. A pusztákhoz a következő nevű dűlők tartoztak:[3]
Hangácson: Sárgapart dűlő – a tetejében lévő tapasztani való sárga földről nevezték így el. Ludas dűlő – a falu közelében volt, ludak legeltetésére használták. Temető alja – a temető alatt fekszik. Pince cserje erdői – benne fekszenek a pincék.
Kértsi pusztában: Verebes dűlő – a verebek sok kárt okoztak a termesztett növényekben. Verő oldal dűlő – a napnak fekszik. Kértsi kút környéke – az ott lévő jó forrású vízről nevezték így el. Pad dűlő – meredek, felül fennsíkkal s a kilátószőlő. Templom oldal – IV. Béla idejében a tatárok lerombolták az itt lévő templomot. Szilfa völgy – szilvát termesztenek benne. Hidegvölgy- az ott rendesen érezhető hideg légvonalról kapta nevét. Maksa, Kulcsár – rajta valaha szőlő termett, mely az elpusztult Kérts pusztához tartozott. Magyalos – az ott nevelkedett magyal fákról. Simavölgy – a hozzá tartozó Dobogó mivel különösen szép hely volt Elizeumnak is nevezték. Somos erdő- sok somfa termett benne.
Diczházapuszta: Dicz cserje – a pusztában lévő cserjéről. Keresztpatak – az ott lévő majorral, mivel a patak két völgyről folyt le keresztet formált. Fekete kút – a Fekete család birtokában volt és gyógyerőt is tulajdonítottak neki. Jánosdi völgy oldal – a szomszédos Jánosd helységről.
Szénamál puszta: Semjék dűlő – az alatta folyó patakról hívták így. Oldal Jancsó – Bets torok a Vadászi határában fekvő Bets dűlőről. Rókás dűlő – a sok rókalyukról nevezték el. Keselyű halom – az egykor ott tanyázott sok keselyűről. Nyilas – a benne lévő tatár kútról, valaha a tatárok ott tanyáztak. Válós rét – két hegy között mélyen fekszik. Nyerges domb – ezen a vidéken a legmagasabb pont. Vas kapu – szoros átjárás a Nyerges hegy mellett. Bogyoszló szőlő – melynek fele Nyomár másik fele Hangács határában van, nevét onnan vette, hogy azon a napon volt aláírva a kiosztási szerződés. Borsómál – jó főzeléktermő hely. Bodó kert – a volt tulajdonosról. Általjáró – az egyik hegyről a másikra átjáró szántóföldek. Huszár dűlő, Bagolyvölgy dűlő, Bagoly csőr erdő – sok bagoly tanyázott benne.
Hatház puszta: Bojár erdő, Zopolyka dűlő, Hatház szőlő, Kökény völgy – a benne lévő kökényről nevezték így el.
Története
szerkesztésHangács nevét 1300-ban említette először oklevél Hangach néven, egy tanúskodó nemes nevében merül fel.
A 14-15. században a Hangácsi család, Hangácsi Albert egri prépost és II. Ulászló király alatt Hangácsi Mihály királyi kancellár birtoka volt.
A 16. században a Réghy családé, Réghy Kelemen birtoka volt, akinek itt 1500 körül várkastélya is volt.
A falu a török hódoltság alatt is lakott maradt.
A 17. században a Vasadi, Becs és Lenkey családok birtoka volt.
A 17. század végén a Szathmáry Király család borsodi ágának birtokközpontja volt. A család építtette a reformátusok egykori fatemplomát is, melynek egyik harangját a hagyományok szerint Rákóczi ágyújából öntöttek.
Az 1910-es népszámláláskor Hangácsnak 1210 magyar lakosa volt, ebből 540 római katolikus, 144 görögkatolikus és 496 református volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott.
Közélet, közigazgatás
szerkesztésA falu képviselőtestülete 5 tagú. Az önkormányzat hivatala Borsodszirákon működik, a településen a Borsodsziráki Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége található (3795 Hangács, Szabadság út 21.)[4]
Polgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Vozár István (független)[5]
- 1994–1998: Kolláth Tamás (független)[6]
- 1998–2002: Hajdú Zoltán (független)[7]
- 2002–2006: Hajdú Zoltán (független)[8]
- 2006–2010: Hajdú Zoltán (független)[9]
- 2010–2014: Varga István (független)[10]
- 2014–2019: Varga István (független)[11]
- 2019–2024: Varga István (független)[1]
- 2024– :
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 591 | 575 | 581 | 553 | 549 | 546 | 591 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 5,9% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (13,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,9%, református 31,5%, görögkatolikus 9,2%, felekezeten kívüli 3,8% (16,7% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 95,8%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% horvátnak, 0,2% bolgárnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,5% volt római katolikus, 24% református, 10% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 10,4% felekezeten kívüli (20% nem válaszolt).[14]
Nevezetességek
szerkesztés- Szathmáry Király György Egyháztörténeti Múzeum.
- Rákóczi-pincék.
Galéria
szerkesztésHíres szülöttei
szerkesztés- Szathmáry Király György (1703–1775)
- Szathmáry Király Miklós (1661–1724) - II. Rákóczi Ferenc ezredese.
Források
szerkesztés- Borovszky Samu: Borsod vármegye.
- Györffy György: Borsodvármegye.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ https://www.hirmagazin.eu/hangacs-bemutatasa
- ↑ https://hangacs.hu/kozos_hivatal.php
- ↑ Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
- ↑ Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Hangács települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Hangács Helységnévtár
- ↑ Hangács Helységnévtár