Halmstad
Halmstad kikötő-, egyetem-, valamint iparváros Svédország nyugati partján a Nissan folyó tölcsértorkolatánál. Halland megye és Halmstad község székhelye. Lakossága 55 688 fő.
Halmstad | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Svédország | ||
Történelmi tartomány | Halland tartomány | ||
Megye | Halland megye | ||
Község | Halmstad község | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 71 422 fő (2020. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1687[2] fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 33,01[2] km² | ||
Összesen | 33,01[2] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 56° 40′ 26″, k. h. 12° 51′ 26″56.673972°N 12.857278°EKoordináták: é. sz. 56° 40′ 26″, k. h. 12° 51′ 26″56.673972°N 12.857278°E | |||
Halmstad weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmstad témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Történelem
szerkesztésHalmstad városa 1307-ben kapta meg a városi rangot. Ennek 700 éves évfordulóját 2007-ben ünnepelte a város. Maradványok szerint a várost Övrabynél a Nissan folyó felső szakaszán alapították, eléggé közel a katonai épületekhez. A templom maradványai mind a mai napig láthatók egy kihalt téglagyár és egy korábbi szemétlerakó között.
A város 1320-ban költözött mai helyére. Abban az időben már két kolostor is volt a városban de a 15-ik században megépült a Szent Nikolai templom is. Halland a történelem során számos csata és ostrom helyszíne volt.
A Kalmari unió alatt - amely egy perszonálunió volt Svédország, Dánia és Norvégia között - Halmstadban lett végleg megválasztva a király.
A 16-ik század végén IV. Keresztély dán király elrendelte a város megerősítését. A 17-ik században megépült egy sarló alakú erőd, amely a Nissan folyóval együtt a védelem része volt.
1619 egy fontos dátum a város történelmében. Ez év márciusában II. Gusztáv Adolf svéd király és IV. Keresztély dán király a kastélyban találkozott egymással, ahol egy hétig ünnepelték az Älvsborg váltságdíj kifizetését. Ugyanezen én augusztusában Halmstadot tűzvész sújtotta.
1645-ben a Brömsebroi békének köszönhetően a dán uralom megszűnt és Halmstad újra Svédországhoz tartozott. Az 1658-as Roskildei béke véglegesítette ezt.
Az első svédországi "Munka ünnepe demonstrációra" szintén ebben a városban került sor 1897-ben.
2007 szeptemberében a város adott otthont a Solheim kupának.
Személyek
szerkesztésTestvérvárosok
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invanare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 25.)