Gerény

Gerény (ukránul Горяни [Horjani], oroszul Горяны [Gorjani]) Ungvár része, egykor önálló falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Gerény (Горяни)
Rotunda
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás
Község	Ungvár község (2020–)
Rang	Ungvár városrésze
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 36′ 13″, k. h. 22° 19′ 56″48.603611, 22.332222
Gerény Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerény témájú médiaállományokat.

Fekvése

Ungvártól 3 km-re délkeletre fekszik, 1970 óta a városhoz tartozik.

Nevének eredete

Neve a magyar görény főnévből származik.

Története

1332-ben Gheren néven említik először. Itt építette fel IV. Béla az elpusztult Ősungvár helyett az új várat. A várból mára csak a 12. századi, a 15. században gótikus stílusban bővített vártemplom maradt meg, falain 14.-15. századi freskókkal. Az eredeti kör alakú rotunda kápolna-templom bizánci stílusban épült (bizánci opus mixtum falszerkezettel). A vár valószínűleg a 14. században pusztult el főúri torzsalkodások következtében. Romjain a Drugeth család várkastélyt épített, melynek maradványait 1926-ban az egykori vár romjaival együtt feltárták.

Egykori pálos kolostora 1384-ben épült, helye még feltárásra vár.

1910-ben 1173, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott.

A gerényi rotunda

A rotunda

Három olyan rotunda van a középkori Magyarországon, amelynek belső tere hat szegmensre osztott, akárcsak a kaukázusi örmény templomoké. Kiszombor, Karcsa és Gerény rotundája ilyen. Később mindhárom templomot nyugat felé bővítették. Ezek a körtemplomok valószínűleg igen koraiak. Építési idejüket a 12. századra teszik.

Nevezetességei

• Drugeth János, Fülöp testvére 1292-1312-ben még Szicíliában (a Nápolyi Királyságban) tartózkodott. Magyarországra érkezése után gyorsan meg tudta nyerni I. Károly király kegyét, így testvére halála után 1328-ban ő lett a nádor, s az maradt haláláig (ami 1335. június 22. és november 2. között következett be). Ő a Gerényi és Homonnai Drugeth család őse.
• Gerényben született Tomcsányi Mihály (ukránul Михайло Іванович Томчаній) kárpátaljai író (1914. július 16. – Ungvár, 1975. január 19.). Apja Tomcsányi János (1888–1953), édesanyja Tomcsányi (szül. Kepecs) Erzsébet. Az író nevét viseli az az utca, amelyen szüleinek háza áll. Az a ház, amelyben született, a hegyen állt, szemben a Drugeth várral, illetve a híres gerényi rotundával, de az 1920-as években keletkezett nagy tűzvészben leégett.

Lásd még

• Körtemplom

Irodalom

• Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
• Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
• Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
• Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
• Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest