Gelléri Mór
Gelléri Mór, születési nevén Glück Mór (Apátfalva, 1854. január 14. – Budapest, 1915. szeptember 1.)[2] közgazdasági és ipartörténeti író, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja.
| Gelléri Mór | |
 | |
| Született | Glück Mór 1854. január 14.[1] Apátfalva |
| Elhunyt | 1915. szeptember 1. (61 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5-1-24) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gelléri Mór témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésGelléri (Glück) József (1825–1904)[3] ügynök és Klein Róza (1830–1915)[4] fia. Gimnáziumi tanulmányait Szarvason végezte el, majd Szegeden folytatta tanulmányait, kereskedelmi iskolában. Iskolai tanulmányai elvégzése után a Szegeden, az Általános Takarékpénztár gyakornoka lett, majd az Általános Biztosító Társaságnál folytatta gyakornokoskodását. 1869-ben már újságokban publikált Szegeden.
1872-ben Budapesten az Országos Iparegyesület írnoka lett, szerkesztette az Iparosegyesület heti lapját, a „Heti Posta” folyóiratot, majd 1873-ban a Kézműiparosok Lapját.
1876-ban országos iparkiállítást szervezve alapította meg az „Alföldi Iparlap”-ot. Ekkor lett tagja a szegedi ipartársulat, az iparoskörnek, valamint az iparos ifjúsági egyletnek, előbb titkári, majd ügyvezető alelnöki feladatkörben.
1879-ben Budapestre költözött. A magyar iparral foglalkozva a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lapnak, majd a Magyar Iparosok Lapjának lett a szerkesztője 1879-ben belépett a budapesti „Könyves Kálmán” szabadkőműves páholyba, melynek számos vezető tisztségét betöltötte.
1880-ban az Iparosegyesület titkárává választották. Szerkesztette a „Magyar Ipar” című lapot, az Egyesület lapját. Kiállításokat szervezett, javasolta a Kereskedelmi Múzeum felállítását, annak első szabályzatát is kidolgozta.
1881-ben kezdeményezője és titkára volt az első országos női iparkiállításnak. Ugyanebben az évben megnősült, december 18-án Budapesten feleségül vette Schön Jakab gyáros és Glantz Mária lányát, Rebekát.[5][6]
1882-ben megalapította a „Világosság” című szabadkőműves újságot.
1883-ban kinevezték az 1896-os millenniumi kiállítás titkárává és az Iparegyesület aligazgatójává. Tagja lett az Országos Ipartanácsnak, az Országos Háziipar Bizottságnak és az Országos Iparoktatási Bizottságnak is.
1887-től 1891-ig iparhatósági biztos volt. 1896-ban Országos Iparegyesület igazgatóhelyettesévé választották.
1887–1888-ban Aigner Lajossal együtt szerkesztették a „Hajnal”-t és a német nyelvű „Orient”-et, a szabadkőművesek lapját.
1889-ben részt vett a „Demokratia” szabadkőműves páholy megalapításában, haláláig ennek a páholynak maradt a tagja, számos tisztséget viselt benne. Részt vett a szabadkőműves rituálé átdolgozásában, ennek elismeréséül a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főtitkárává választották.
1889-től 1909-ig a „Kelet” és az „Orient” szabadkőműves újságok szerkesztője volt.
A millenniumi kiállítás 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit, a kiállítás titkáraként a király királyi tanácsosi címmel jutalmazta.
1906-tól a Projectograph Rt. igazgatósági tagja, majd az igazgatóság elnöke volt.
Publikációi nemcsak szaklapokban, hanem napilapokban is megjelentek, munkatársa volt az „Egyetértés” ipari és kiállítási rovatának, valamint a Hírlapírói egyesület és a Hírlapírók Nyugdíjintézetének igazgatósági tagja volt.
Megírta a „Könyves Kálmán” páholy történetét. Szerkesztője volt a „Demokratia” páholy kiadványsorozatának.
Az 1870-es évektől jelen volt valamennyi hazai kiállításon. Tanulmányozta az 1873-as bécsi, 1878-as párizsi, valamint 1883-as amszterdami kiállításokat.
Fő művei
szerkesztés- A szabadkőművesség és az ipar (1880)
- Oroszország ipara (1881)
- A magyar háziipar jövő iránya (1883)
- A fővárosi iparosok köre 10 évi működése (1883)
- A brüsszeli Kereskedelmi Múzeum, különös tekintettel egy Budapesten létesítendő keleti Kiviteli Múzeumra (1883)
- A kiállítások története, fejlődése és jövendőbeli rendszeresítése (1885)
- A magyar ipar úttörői (1887)
- Ötven év a magyar ipar történetéből (1892)
- Magyar Kiviteli czímtár. (1894)
- Az ezeréves Magyarország múltjából és jelenéből. (1896)
- Szociális napi kérdések (1902)
- Ipartörténeti vázlatok (1906)
- Matlekovits Sándor élete és működése (1908)
- Újabb modern kiállítások (1910)
- Az újabb ipari mozgalmak köréből (1910)
- Szociális problémák (1910)
- Hetven év a magyar ipar történetéből (1912)
- Újabb napi kérdések a magyar ipar köréből (1915)
- Kisipar, műipar, iparfejlesztés (1915)
- Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában, szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes kiadása (1880-1905)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1613/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Gelléri József halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2124/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Gelléri Józsefné Klein Róza halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1004/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 444/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Felesége keresztneve másképp Regina.
Források
szerkesztés- A Pallas nagy lexikona
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Schőn István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai, http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html
Lásd még
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztés- Az ezredévi kiállítás
- Gelléri Mór sírja
- Gelléri Mór. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2012. május 5.)
