Gálos Rezső
Gálos Rezső, születési nevén Goldschmidt Rezső[2] (Budapest, 1885. december 17.[3] – Budapest, 1954. augusztus 23.)[4] irodalomtörténész, 1952-től az irodalomtudományok kandidátusa, Konrádyné Gálos Magda (1911–1990) irodalomtörténész, író apja.
Gálos Rezső | |
Született | Goldschmidt Rezső 1885. december 17. Budapest |
Elhunyt | 1954. augusztus 23. (68 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1908) |
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életrajza
szerkesztésBudapesten született Gálos (Goldschmidt) Jakab vasúti mérnök és Márkus Berta fiaként. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Kolozsváron, Berlinben és Lipcsében végezte. 1908 és 1918 között a temesvári kereskedelmi iskola tanára, majd 1918–1939 között a győri felső kereskedelmi iskola igazgatója volt, és emellett 1928-tól a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára, 1933-tól címzetes rendkívüli tanára. 1939-ben a zsidótörvények miatt nyugdíjazták és Budapestre költözött. A német megszállás (1944. március 19.) után munkaszolgálatos volt. 1945 tavaszán tért vissza Budapestre.
A második világháború után, 1945–1952 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve az ELTE-n a magyar irodalom története 1700–1830 között tárgykör címzetes nyugalmazott rendkívüli tanára.
1954. augusztus 23-án 69 évesen Budapesten érte a halál.
Munkássága
szerkesztésSzakfolyóiratokban, valamint önállóan jelentek meg irodalomtörténeti tanulmányai. Több 18–19. századi magyar író művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá.
Művei
szerkesztés- Csokonai (Budapest, 1909)
- Szentjóbi Szabó László költeményei. Kritikai kiadás életrajzzal (Budapest, 1911)
- A magyar irodalom története. Felső kereskedelmi iskolák számára (Budapest, 1922, Császár Elemér közreműködésével.)
- Legrégibb bibliafordításunk (Budapest, 1926)
- A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében (Budapest, 1927)
- Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái (Győr, 1931)
- Báró Amade László (Pécs, 1937)
- Bessenyei György életrajza (Budapest, 1951)
- Mikes Kelemen (Budapest, 1954)
- Kármán József (Budapest, 1954)
- Szentjóbi Szabó László (Budapest, 1955)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Névváltoztatása a m. kir. belügyminisztérium 88713/1898. sz. rendelete alapján
- ↑ Születési bejegyzése a budai izraelita hitközség születési akv. 119/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 16.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1285/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII., Budapest, 1930–1941, VIII. kötet, 301. o.
- nevpont.hu
További információk
szerkesztés- Gálos Rezső. Pécsi Egyetemi Almanach (Hozzáférés: 2022. január 29.)