Fohnsdorf

Fohnsdorf osztrák község Stájerország Mura-völgyi járásában. 2017 januárjában 7715 lakosa volt.

Fohnsdorf
Fohnsdorf címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Murtali járás
Irányítószám	8753
Körzethívószám	03573
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	7693 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	736 m
Terület	54,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 30″, k. h. 14° 40′ 46″47.208333333333, 14.679444444444
Fohnsdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fohnsdorf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Fohnsdorf a Mura-völgyi járásban

A Gabelhofen-kastély

A Szt. Rupert-plébániatemplom

Fohnsdorf Felső-Stájerországban fekszik, az Aichfeld-medence északi peremén. Déli határának egy részét a Mura, a délkeletit az előbbibe ömlő Pöls alkotja. Rajtuk kívül legnagyobb folyóvizei a Dietersdorferbach és a Fohnsdorferbach. Legmagasabb pontja az 1451 méteres Hölzelkogel. Az önkormányzathoz 10 településrész és falu tartozik: Aichdorf (451 lakos), Dietersdorf (1827), Fohnsdorf-Nordwest (797), Fohnsdorf-Ost-Dinsendorf (848), Fohnsdorf-Südwest (537), Fohnsdorf-Zentrum (701), Hetzendorf (1049), Kumpitz (149), Sillweg-Rattenberg (544), Wasendorf (812).

A környező önkormányzatok: északra Gaal, keletre Spielberg, délkeletre Zeltweg, délre Weißkirchen in Steiermark, délnyugatra Judenburg, nyugatra Pöls-Oberkurzheim.

Története

A hegyek között elhelyezkedő sík Aichfeld az újkőkor vége felé, kb i.e. 2000 körül népesült be. Fohnsdorf területén megtalálhatóak a vaskori Hallstatt-kultúra (i.e. 800-450) nyomai. A régió i.e. 15-től az 5. századig a Római Birodalom része volt; magában a községben nem találhatóak ennek nyomai, de a környező településeken számos leletre (főleg faragott kövekre) bukkantak. Az 5. században a romanizált lakosság Itáliába menekült, helyükre a 6. században szlávok települtek; hatásukról több mai helynév árulkodik. A Frank Birodalom térhódításával a 9. században bajor parasztok és nemesek érkeztek; valószínűleg ekkor alapították Fohnsdorf templomát is.

A község első említése 1141-ből származik Fanestorf alakban. A feltételezések szerint neve "bánfalvát" jelent, ahol a b később f-re módosult.

Az 1805-ös pozsonyi békéig Fohnsdorf a salzburgi érsek tulajdona volt és a feudális nagybirtokok 1848-as megszüntetéséig területe hét földbirtokra oszlott. A szén nyíltszíni bányászata már 1670-ben megkezdődött Dietersdorfban. 1840-ig a szenet (illetve a hamuját) főleg timsó előállítására használták, a nagyüzemi bányászat csak a judenburgi és zeltwegi vasművek beindulása után kezdődött el. 1840 és 1845 között a termelés évi 18 tonnáról 3260 tonnára szökött fel. 1870-ben bevezették a vasutat és a bányászok odaköltöztetésével a falu lakossága meredek növekedésnek indult. 1874-ben Zeltweg és Farrach katasztrális községek önállósultak Fohnsdorf önkormányzatától. 1878-ban 1044 bányász dolgozott a szénbányákban, ami 1890-re 2500 főre nőtt; a Stájerországban kitermelt szén ötöde származott ekkor Fohnsdorf bányáiból.

Az első világháború utáni válság, majd a nagy gazdasági világválság jelentősen csökkentette a szénkeresletet, a háború előtti termelés azonban 1935-re visszaállt. A második világháború után a bányákat államosították. Az olaj térhódításával a szénbányászat egyre kevésbé volt gazdaságos és 1978-ra a termelést teljesen leállították.

1928-ban a szomszédos Kumpitz községből Dietersdorfot és Wasendorfot Fohnsdorfhoz kapcsolták. 1948-ban pedig Kumpitz többi részét is egyesítették a községgel.

2011-ben az elhibázott gazdasági fejlesztések (termálfürdők építése) miatt az önkormányzat fizetésképtelenné vált és Johann Straner polgármestert egy kormánybiztos váltotta fel.

Lakosság

A fohnsdorfi önkormányzat területén 2017 januárjában 7715 fő élt. A lakosságszám 1961-ben érte el a csúcspontját 11 517 fővel, utána a bányák fokozatos bezárása miatt meredeken visszaesett, 2001 óta pedig enyhén csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 94,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 1,p% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 74,5%-a római katolikusnak, 2,4% evangélikusnak, 1,8% mohamedánnak, 19,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 13 magyar élt a községben.

Látnivalók

A fohnsdorfi várrom

• a Gabelhofen-kastélyban ma négycsillagos szálloda működik.
• a Szt. Rupert-plébániatemplom feltehetőleg az egész környék legrégebbi temploma. Először 1147-ben említik. Gótikus és részben román stílusú épület.
• a fohnsdorfi várrom
• a főtéren található a 17. században emelt, 1844-ben átépített Pernthalerhof.
• Sillweg Szt. György-temploma
• Aichdorf kápolnája
• a Wodzicki-bánya ipartörténeti emlék

Híres fohnsdorfiak

• Sylvester Stadler (1910–1995) katonatiszt, a Das Reich SS-páncéloshadosztály parancsnoka
• Egon Pajenk (1950–2022) válogatott osztrák labdarúgó

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Fohnsdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• A település honlapja
• 62007 – Fohnsdorf Statistik Austria