Flittner Frigyes

(1845–1919) bankár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 9.

Flittner Frigyes (1910-től szepesszombati) (Késmárk, 1845. április 14.-1919. október 23.) politikus, banki szakember, a MKE tagja.

Flittner Frigyes
Született1845. április 14.
Késmárk
Elhunyt1919. október 23. (74 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
SablonWikidataSegítség

Tanulmányai befejezése után Lőcsén kerületi jegyzőként kezdte pályafutását. Egy ideig a politikai életben is részt vett, Késmárkon jelöltette magát. Később átköltözött Budapestre, és csak gazdaságpolitikával foglalkozott. 1879 januárjában az Osztrák–Magyar Bank jogtanácsosa lett, majd 18 éven keresztül állt a bank budapesti központjának élén. 1910. május 12-én nyugdíjaztatását kérte. Életének hátralévő részét családjával Budapesten töltötte.

1910. augusztus 5-én ő és törvényes leszármazottai szepesszombati előnévvel nemességet és címert nyertek a királytól.[2]

Egész életében hű maradt szülőföldjéhez, mellyel szoros kapcsolatokat tartott fenn. Az Osztrák–Magyar Bankban és annak fiókjaiban számos szepességi fiatalt alkalmazott. 1919. október. 25-én a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Jelen volt a Magyarországi Kárpát-egyesület alakuló közgyűlésén Ótátrafüreden 1873. augusztus 10-11-én, ahol bizottsági taggá választották. A Szepesi Egyesületnek egyik alapítója volt.

Felesége Waltherr Margit volt, akivel 37 évig élt boldog házasságban. Három leányuk (Klára, Rózsa, Ilka[3]) volt, nővére Ilona (férjezett Drasenovich de Posertve). Fia Flittner János közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank főrevizora.[4]

Móricz Zsigmonddal is szakmai kapcsolatba került.[5]

Elismerései

szerkesztés
  • 1910 augusztusában a szolgálataiért a király nemesi címmel jutalmazta „szepesszombati“ előnévvel.