Dubna

Dubna (oroszul: Дубна́, IPA: [dʊbˈna]), 1958-ig Dubno, város Oroszország Moszkvai területén. Naukograd (azaz tudományos város) státusza van, otthont ad az Egyesített Atomkutató Intézetnek, a nemzetközi nukleáris fizikai kutatóközpontnak és az ország egyik legnagyobb tudományos alapítványának. Az MKB Raduga, a rakétarendszerek tervezésére és gyártására szakosodott védelmi repülőgépgyártó társaság otthona is itt található. A modern várost a 20. század közepén fejlesztették ki, és 1956-ban kapta meg a városi státust. Népesség: 70 663 (2010. évi népszámlálás); 60 951 (2002. évi népszámlálás); 65 805 (1989-es népszámlálás).

Dubna (Дубна́)
Dubna címere Dubna zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Rang	város
Alapítás éve	1956
Polgármester	Valerij Prokh
Irányítószám	140472
Körzethívószám	49621
Testvérvárosok	Lista Givat-Smúél, La Crosse, Alusta, Gołdap, Kurchatov, Lincang
Népesség
Teljes népesség	74 032 fő (2024)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	125 m
Terület	7,1 km²
Időzóna	moszkvai idő, UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 56° 44′ 11″, k. h. 37° 09′ 45″56.736388888889, 37.1625
Dubna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubna témájú médiaállományokat.

Földrajza

A város 120 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, kb. 125 kilométerre Moszkvától északra, a Volga folyó mellett, közvetlenül az Ivanykovói-tározótól lefelé. A tározót egy, a város határain található Volgán átívelő vízerőmű duzzasztja. A város a Volga mindkét partján fekszik. A város nyugati határát a Volgával összekötő moszkvai csatorna, míg a keleti határt a Volgához csatlakozó Dubna folyó határozza meg.

Dubna a Moszkvai terület legészakibb városa.

Népessége

A népesség alakulása 1959 és 2024 között

Lakosok száma	14 009	50 000	65 805	67 800	61 600	62 534	73 840	75 179	74 985	74 032
	1959	1976	1989	1998	2005	2009	2013	2016	2020	2024

Adatok: Wikidata

Történelme

A második világháború előtti időszakban

Dubna, ortodox templom

A Rosztov–Szuzdali Fejedelemséghez tartozó Dubna erődöt (oroszul: Дубна) 1132-ben Jurij Dolgorukij megbízásából építették, és 1216-ig fennállt. Az erődítmény később elpusztult. Gorogyiscse falu a Volga folyó jobb partján áll, és a Kasini Fejedelemség része volt. A környéken található a dubnai vámhivatal (Дубненское мыто), amely a Tveri Fejedelemség része volt.

Az októberi forradalom előtt a környéken csupán néhány falu volt: Podberezje a Volga bal partján, a jobb parton pedig Gorogyiscse, Alekszandrovka, Ivanykovo, Jurkino és Kozlaki.

Közvetlenül a forradalom után Dubna környékén rendezték meg az első kollégiumok egyikét.

Dubna látképe 2000-ben

1931-ben a kommunista párt döntött a Volga-Moszkva-csatorna felépítéséről. Genrih Jagoda, az akkori Állami Politikai Igazgatóság vezetője lett az építésért felelős. A csatorna 1937-ben fejeződött be. A projekt részeként létrejött az Ivanykovói-víztározó és ivanykovói vízerőmű is, melynek következtében számos falu és Korcseva város víz alá merült. Dubnát Alekszandr Szolzsenyicin is említette a Gulag szigetcsoport című könyvében mint a gulág foglyok által épített várost.

Tudomány

A nukleáris kutatás protongyorsítójának felállításáról a szovjet kormány 1946-ban hozott döntést. A helyet, ahol a jelenlegi város található, Moszkva távolságának és a közelben lévő ivanykovói erőmű miatt választották. A tudományos vezető Igor Kurcsatov volt. A települést Moszkvával összekötő út és vasútvonal építésének (főleg a gulag-fogvatartottak kényszermunkásaival) építésének fő felügyelője az NKVD főnöke, Lavrentyij Berija volt. Három év intenzív munka után, 1949. december 13-án helyezték üzembe.

A dubnai egyetem könyvtára

Dubna városát 1956-ban hivatalosan is megnyitották az Egyesített Atomkutató Intézettel (JINR) együtt, amely nagy nemzetközi kutatólaboratóriummá fejlődött, elsősorban a részecskefizikában, a nehézion-fizikában, a transzurán elemek elemzésében és a radiobiológiában.

A dubnai egyetemet 1994-ben nyitották meg.

A város sok zöldövezettel rendelkezik.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Dubna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.