Clinton Davisson

amerikai fizikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 12.

Clinton Joseph Davisson (Bloomington, Illinois; 1881. október 22.Charlottesville, Virginia, 1958. február 1. ) Nobel-díjas amerikai fizikus. Nobel-díját George Paget Thomsonnal megosztva az elektrondiffrakció felfedezéséért kapta.

Clinton Davisson
Életrajzi adatok
Született1881. október 22.
Bloomington
Elhunyt1958. február 1. (76 évesen)
Charlottesville
Ismeretes mint
HázastársCharlotte Sara Richardson
Iskolái
Szakmai kitüntetések
  • fizikai Nobel-díj (1937, George Paget Thomson, 79 231 kr)
  • Elliott Cresson-emlékérem (1931)
  • Hughes-érem (1935)
  • az Amerikai Fizikai Társaság tagja
  • Comstock Prize in Physics (1928)
  • honorary doctor of Purdue University
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
A Wikimédia Commons tartalmaz Clinton Davisson témájú médiaállományokat.
Clinton Davisson (balra) és Lester Halbert Germer (jobbra)

Clinton Joseph Davisson 1881. október 22-én született az Illinois állambeli Bloomingtonban, Joseph Davisson és Mary Calvert gyermekeként. 1902-ben, középiskolai tanulmányai befejezése után a Chicagói Egyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, tanulmányait azonban egy év után anyagi okok miatt meg kellett szakítania, ekkor a bloomingtoni telefontársaságnál vállalt állást. Tanulmányait a Princetoni Egyetemen folytatta, ahol 1911-ben kapta meg a Ph.D. tudományos fokozatot a fizikában. Még ugyanezen évben megnősült.

Nobel-díja

szerkesztés

1937-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki az elektrondiffrakció jelenségének felfedezéséért. A Nobel-díjat megosztva kapták George Paget Thomson angol fizikussal, aki Davissontól függetlenül, vele párhuzamosan folytatott munkásságával jutott eredményre.

A Davisson–Germer kísérlet

szerkesztés

Clinton Davisson a fizikatörténet e fontos kísérletét Lester Germer amerikai fizikussal végezte el 1927-ben, ezzel igazolva a de Broglie-hipotézist, mely szerint az anyagi részecskék (például az elektronok) hullámtulajdonsággal rendelkeznek. Ez a Davisson–Germer-kísérlet fontos lépés volt a kvantummechanikai elvek és a Schrödinger-egyenlet létrejöttében.

További információk, források

szerkesztés