Claude Autant-Lara

francia filmrendező, színész, forgatókönyvíró, jelmeztervező
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 21.

Claude Autant-Lara (Luzarches, Val-d’Oise, 1901. augusztus 5.Antibes, Alpes-Maritimes, 2000. február 5.) francia filmrendező, színész, forgatókönyvíró, jelmeztervező.

Claude Autant-Lara
SzületettClaude Autant[1]

Luzarches[1]
Elhunyt2000. február 5. (98 évesen)[2][3][4][5][6]
Antibes[8][1]
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
HázastársaGhislaine Autant-Lara
SzüleiLouise Lara
Édouard Autant
Foglalkozása
Tisztsége
  • az Európai Parlament képviselője (1989. július 20. – 1989. szeptember)
  • az Európai Parlament képviselője (1989. július 25. – 1989. szeptember 4.)
Iskolái
SírhelyeMontmartre-i temető
Színészi pályafutása
Aktív évek1926 – 1977
Tevékenységszínész

A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Autant-Lara témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Claude Autant-Lara
 
  Nem található szabad kép.(?)
  
Autant-Lara ifjú és idős korában

Claude Autant-Lara 1901. augusztus 5-én született. Édesapja, Edouard Autant építész volt, édesanyja, Louise Lara a párizsi Comédie-Française ünnepelt színésznője.

Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte, majd az Iparművészeti Karon folytatta. A 20 éves (1921) Autant-Lara jól ismerte a francia avantgárd képviselőit, így bekerült a filmvilágba, rendezőasszisztensként és színészként dolgozott, rövidfilmeket készített, expresszionista díszleteket, kosztümöket tervezett többek között Fernand Léger, Jean Renoir, Marcel L’Herbier filmjeihez is. Még nem volt 30 éves, amikor az USA-ba hívták, hogy elkészítse a Buster Keaton és Douglas Fairbanks filmek francia verzióját. Visszatérve hazájába, a tehetséges fiatalember tagja lett annak a filmművész csapatnak, akik megteremtették a francia film 1930-as évekbeli nagy korszakát.

Életműve az 1940-es években teljesedett ki. Ekkoriban kristályosodott ki életművének központi eszméje: lázadó, anarchista színezetű filmjeiben a szerelmet és az egyén választását a társadalmi konvenciók fölé emelte.

A Veszélyes szerelem (1943) hősnője egy arisztokrata lány, aki rangjához méltatlan fiatalemberbe szerelmes, s oly kegyetlenül vergődik a szülői elvárás és a szerelem között, hogy végül a halálba menekül.

Máig leghíresebb műve A test ördöge (1946) Raymond Radiguet 1923-ban, az avantgárd nagy korszakában írt kisregényének feldolgozása.

Szabálytalan, kiábrándult, jeges humorú, sátáni komédia a Vörös kocsma (1951), de a szerelem mindenhatóságát hirdeti.

Az éjszaka Margitja (1955) filozofikus, költői Faust-film, külön értéke, hogy saját ifjúkorának avantgárd korszakát eleveníti fel, expresszionista díszleteket tervezett a történethez.

Az Átkelés Párizson (1956) volt az első film a francia filmtörténetben, amely a német megszállás korszakának gyáváiról, belenyugvóiról, az árulókról mert szólni.

Az 1960-as évek már Godard és Truffaut évtizede. Autant-Lara hite kimerült, belefáradt, belekeseredett a botrányokba, elmarasztalásokba. De még sokáig folytatja utóvédharcát. Emlékiratainak írása közben újra és újra feltámadt az agg mester provokatív kedve, de zavarbaejtő módon:

„Aki Franciaországban a camembert mellé Coca-Colát iszik, az nagyobb bűnt követ el, mint az az etiópiai, aki kiszáll a Saint-Lazare pályaudvaron. Csakhogy nem kizárt, hogy az etiópiai megérthet valamit Voltaire vagy Montaigne szellemiségéből. Úgy tíz generáció múltán, talán. De a Coca-Cola ivó? Ő? Lehetetlen!”

88 évesen (1989) lépett be a szélsőjobboldali pártba.

Fontosabb filmjei

szerkesztés
  1. a b c Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2021. szeptember 28.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  8. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

További információk

szerkesztés